Az Európai Bizottság 2023. április 5-én biztosította támogatásáról a méhek védelméről szóló európai polgári kezdeményezést, az Európai Parlament május 18-án pedig a cápauszony-leválasztás és kereskedelem tilalmáról szóló kezdeményezést vitatja meg. Amíg a politikailag érzékenyebb kezdeményezéseket, például a nemzeti kisebbségek védelméről szóló Minority SafePack-et az Európai Bizottság lesöpörte az asztalról, az állatvédelmi javaslatok sokkal kedvezőbb esélyekkel indulnak a testületnél.
A Mentsük meg a méheket és a mezőazdasági termelőket! Méhbarát mezőgazdaságot az egészséges környezetért európai polgári kezdeményezést (EPK) még 2019-ben vette nyilvántartásba az Európai Bizottság. A szervezők arra kérték a Bizottságot, hogy tegyen javaslatokat jogi aktusokra a szintetikus növényvédő szerek 2035-ig történő fokozatos kivonása, a biológiai sokféleség helyreállítása és a mezőgazdasági termelőknek az átmenetben történő támogatása céljából. A kezdeményezés mögött több mint 140 környezetvédelmi, gazdálkodói és méhészeti szervezet áll.
A Covid miatt az aláírások gyűjtése a szokásos egy év helyett két évig tartott. Az aláírásgyűjtés hivatalos végeredménye szerint 1 054 973 uniós polgár támogatta érvényesen a javaslatot, és 11 tagállamban gyűlt össze az érvényességhez szükséges minimum aláírásszám. Az aláírásgyűjtés „húzó tagállama” Németország volt, ahol 526 501 polgár támogatta érvényesen a kezdeményezést. A többi tagállam ettől jelentősen elmaradt; a második legtöbb támogató nyilatkozat Hollandiában gyűlt (97 593). Magyarországon 20 705 támogató nyilatkozat gyűlt, így hazánkban is teljesült az érvényességhez szükséges minimum tagállami aláírásszám. A méhek védelméről szóló kezdeményezés a hetedik sikeres EPK, amelyet a Bizottság megválaszolt.
2023. április 5-i közleményében a Bizottság üdvözölte a javaslatot, és hangsúlyozta: az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a biológiai sokféleség csökkenésemiatt egyre inkább kiéleződnek az európai mezőgazdasággal és az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos kihívások. A brüsszeli testület elismeri, hogy az EU mezőgazdasági földterületeinek felét már jelenleg is a beporzás elmaradásának veszélye fenyegeti, ha pedig a beporzók léte veszélyben forog, az egyben az élelmiszerbiztonságot is veszélyezteti. A Bizottság ezért felhívta az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy az európai zöld megállapodás keretén belül 2019 óta előterjesztett jogalkotási javaslatokra válaszul gyors és ambiciózus megállapodásokat kössenek. A Bizottság tehát új jogalkotási javaslatot nem kívánt benyújtani, hanem a napirenden lévő, a méhek védelméről szóló EPK által megfogalmazott célkitűzésekkel összhangban álló javaslatok mielőbbi elfogadását sürgette.
Nem ez az első eset, hogy a Bizottság kiáll egy állatvédelmi kezdeményezés mellett; 2021-ben az testület szintén támogatta a ketreces állattartás tilalmáról szóló End the Cage Age EPK-t. Idén tavasszal egy újabb állatvédelmi EPK került napirendre az Európai Unióban; május 11-én lesz a Stop Finning – a cápauszony-leválasztás és kereskedelem megállítása EPK plenáris vitája az Európai Parlamentben.
A szervezők felhívása szerint bár tilos az uszonyok uniós hajók fedélzetén és uniós vizeken történő leválasztása, a cápauszonyok illegális tárolása, valamint át- és kirakodása továbbra is zajlik az EU-ban. 2013 óta az EU „természetesen kapcsolódó uszonyok rendelete” kivétel nélkül tiltja a cápauszonyok tárolását, átrakodását és kirakodását az EU vizein és az összes uniós hajón. Jogi kiskapuként azonban a már levágott cápauszonyok kereskedelme az EU-ban a jelenlegi jogszabályok szerint megengedett – mindaddig, amíg nem a CITES által védett 12 cápafajról van szó. A szervezők ezt a jogi kiskaput szeretnék bezárni a levágott cápauszonyok kereskedelmének betiltásával. A kezdeményezés mögött a németországi Stop Finning egyesület áll, amelyet számos környezetvédelmi szervezet támogat.
Az aláírásgyűjtési időszak 2022. január 31-én – a koronavírus miatt 24 hónap után – ért véget. Az aláírásgyűjtés hivatalos végeredménye szerint 1 119 996 uniós polgár támogatta érvényesen a kezdeményezést, és 15 tagállamban gyűlt össze a minimum aláírásszám. Az aláírásgyűjtés húzó tagállama Németország volt, ahol 475 635 polgár támogatta a kezdeményezést, de Franciaországból is 289 413 érvényes szignó gyűlt. Magyarországon 21 715 támogató nyilatkozat gyűlt a Stop Finning EPK mellett, ezzel teljesült az érvényességhez szükséges tagállami aláírásszám. A sikeres kezdeményezést a szervezők 2023. január 11-én nyújtották be a Bizottságnak, a testületnek 2023. július 11-ig kell megválaszolnia a kezdeményezést. Ennek az intézményi vizsgálatnak a keretén belül kerül sor a javaslat plenáris vitájára is az Európai Parlamentben május 11-én.
Az állatvédelmi tárgyú kezdeményezésekre az Európai Bizottság az elmúlt években pozitívan reagált, és a Stop Finningkezdeményezés esetében sem tűnik életszerűtlennek a szervezők számára kedvező válasz. Ennek lehetséges magyarázata, hogy az állatvédelem az egyes tagállamokban egyre népszerűbb kérdés, egyformán értelmezhető a különböző tagállamok polgárai számára, ekképpen könnyebben határozhatóak meg transznacionális üzenetek, és nem tekinthető a társadalmat megosztó, kényes politikai kérdésnek. Jól szemlélteti ezt, hogy bár hazánkban a cápauszony kereskedelem nem a lakosság szélesebb köreit közvetlenül érintő kérdés, a Stop Finning EPK-t mégis több magyar állampolgár támogatta aláírásával, mint akár a méhek védelméről szóló kezdeményezést.
Kép: Flickr.com
