• MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Magazin: Műhely
Zahorán Csaba
Zahorán Csaba
történész, NKE Közép-Európa Kutatóintézet
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.09.22.
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: twitter
Megosztás itt: facebook
  • 2021.09.22.
Magazin / Műhely

Verseny a centrumért – Bukarest és kihívói – 2. rész

A román főváros története egy évforduló apropóján.

A cikk első részét ITT olvashatják.

Az 1989-es fordulat utáni gazdasági és társadalmi folyamatok egy időre visszavetették a romániai városok fejlődését. Az elhúzódó válság következtében népességük egy része külföldre vagy vidékre távozott a jobb megélhetés reményében. De míg Bukarestnek voltak „tartalékai”, idővel egyre több külföldi vállalatot vonzott, és az elköltözők egy része is csak az agglomerációig jutott (a 2011-es népszámlálás adatai szerint a román főváros lakossága megközelíti az 1,9 millió főt), a többi város komoly veszteségeket szenvedett el. Iași és Constanța lakossága 300 ezer alá süllyedt, és tízezrekkel csökkent Craiova és Brassó lakóinak száma is. Több nagyváros továbra is tartósan stagnál, viszont olyan települések is vannak, ahol ez a trend az ezredforduló után – majd különösen a 2010-es évektől – megfordult. Iașiban komoly fejlesztésekre került sor, amelyek középpontjában az egyetem és néhány nagy külföldi beruházás (például az Amazon) áll. Moldva egykori fővárosát azonban továbbra is hátrányosan érinti periferikus elhelyezkedése, amit még súlyosabbá tesz a rossz infrastruktúra, főképp az autópályák hiánya. Ezzel szemben a Románia nyugati kapujának, 1989 óta pedig „a forradalom városának” számító Temesvár, valamint a soviniszta polgármester, Gheorghe Funar bukása utáni Kolozsvár fejlődését lakosságuk növekedése is tükrözi, ami jelentős mértékben a beköltözőknek köszönhető. Az utóbbi években különösen sokat beszélnek az elsősorban az IT-szektor bővülése miatt gyarapodó Kolozsvár szárnyalásáról.

Kolozsvár

 „Erdély fővárosát” mostanában gyakran mérik össze Bukaresttel – amiből az előbbi egyértelműen jobban jön ki a lakosság összetétele (fiatalsága) és az életminőség szempontjából. Egy bukaresti szociológus a blogján 42 pontban foglalta össze Kolozsvár előnyeit Bukaresthez képest – a korrekt taxisoktól a parkokon és a városképen át a helyiek udvariasságáig –, amelyek közül nem egy a város egyfajta „közép-európaiságából” következik. De meg lehetne említeni még Nagyszebent is, amelyet szász polgármestere – a jelenlegi államfő, Klaus Iohannis –, segített fejlődő pályára állítani, és 2007-ben, Románia európai uniós csatlakozásának évében Európa kulturális fővárosa lehetett. Városképe varázslatosan megújult, és már-már egy németországi település hangulatát idézi. Egy másik erdélyi város, Gyulafehérvár „Románia spirituális fővárosaként” népszerűsíti magát, EU-s forrásokból helyreállított lenyűgöző, Vauban-típusú (azaz Marquis de Vauban francia hadimérnök nevéhez kötődő stílusban kialakított – a Szerk.) erődítménye pedig a centenáriumi ünnepségek egyik központi helyszíneként szolgált.

Nagyszeben

De hogy érinti mindez Bukarest pozícióját? Ceaușescu merész álmának következményei még sokáig láthatóak voltak a román fővárosban is. „Bukarest teljesen más városképpel került ki a kommunizmusból, főképp pedig más szellemmel, más hangulattal”, írta Lucian Boia román történész. A befejezetlen „Nép Háza” és környéke, a lepusztult és rosszul működő infrastruktúra, a tömeges elszegényedés és a gettósodó lakótelepek még sokáig meghatározták a román főváros lakóinak életét. De a diktatúra bukása után harminc évvel már sok minden megváltozott. Jóllehet néhány nyom még mindig látható – ilyen mementó például a lebontott Văcărești-kolostor helyén elterülő „városi rezervátum” –, a torzóban maradt épületeket fokozatosan befejezik, a foghíjtelkeket beépítik, és egyre több műemlék újul meg.

Újépítésű toronyházak Bukarestben, a Piața Victoriei szomszédságában (2007)

Egymás után emelik a felhőkarcolókat és a lakóparkokat, a Ceaușescu által átépíttetett Nemzeti Színház visszakapta eredeti homlokzatát, a belvárosi Lipscani valóságos „bulinegyeddé” alakult, a kóbor kutyák eltűntek, sőt még a végeláthatatlan lakótelepek tömbházainak szürkesége is változóban van.

Egy díszes könyvesbolt Bukarest központjában

Bukarest szemlátomást pezseg, gyarapszik és hipszteresedik, infrastrukturális problémái és számos, még mindig lerobbant épülete és negyede ellenére. Lassan befejeződik a „Nemzet megváltása székesegyház” (Urunk Mennybemenetele és András apostol katedrális) több mint tíz éve tartó – és számos ellentmondás által övezett – építése is. A 120 méter magas, több ezer hívőt befogadni képes monumemtális építményt a centenárium évében, 2018. november 25-én szentelték fel.

A 2018-as „centenáriumi” év – a kincstári optimizmus és lelkesedés mellett – azonban felvetett számos, az ország jövőjét is érintő kérdést. A román értelmiség egy része komoly vitákat folytatott már az évforduló előtt is, és meglehetősen kritikusan értékelte az 1918 óta eltelt évszázadot. A diktatúrák mellett a közel három évtizedes demokrácia is a mérlegre került, ami során az egyik leggyakrabban felmerülő kritika a túlzott centralizáció és az ország „vízfejűsége”, azaz Bukarest-központúsága volt. Noha Ioan-Aurel Pop – neves történész, a Román Akadémia jelenlegi elnöke – nem éppen arról ismert, hogy sokszor bírálná Románia utolsó száz évének teljesítményét (sőt), kolozsváriként nemrég ő is felidézte a már említett két világháború közötti ötletet, kijelentve, hogy „a fővárost a román föld földrajzi középpontjába helyezhették volna”, az pedig „semmi esetre sem Bukarest”. Pop szerint ha például Brassó lett volna a főváros, akkor a centenárium évében nem a Kárpátokat átszelő utak és vasútvonalak rossz minőségéről és további kényes problémákról kellene beszélni.

Az épülő székesegyház Bukarestben (2017)

Ha egyedül nem megy, talán az összefogás segíthet. 2018 végén az érdeklődés középpontjába került négy erdélyi nagyváros – Temesvár, Arad, Nagyvárad és Kolozsvár – polgármestereinek bejelentése, hogy az európai uniós források hatékonyabb lehívása és különféle helyi fejlesztések érdekében megalakítják a „Nyugati Szövetséget” („Alianța Vestului”).

Noha a kolozsvári városvezető világossá tette, hogy szó sincs területi szeparatizmusról, egy populista politikus azonnal a „Nyugat leszakításáról” kezdett el beszélni az egyik bukaresti tévécsatornán. Bár ennek egyelőre semmi jele – az adót pedig elmarasztalták hamis hír terjesztése miatt –, a kérdés továbbra is nyitott: vajon az erdélyi nagyvárosok aktuális kezdeményezése mennyire tekinthető az erdélyi regionalizmus újabb megnyilvánulásának? Egy olyan, mondhatni „korszerű” formájának, amely nagyobb hangsúlyt helyez a gazdasági és fejlesztési szempontokra – legalábbis azokhoz az 1989 után időnként újra fel-felbukkanó román (vagy interetnikus) erdélyi és bánsági regionalista elképzelésekhez képest, amelyekben inkább a politikai decentralizáció és a kulturális emancipáció igénye domborodik ki. Vagy pedig elhal, mint olyan ellenzéki pártpolitikai kezdeményezés, amely a 2019-es kormányváltással okafogyottá vált. Noha a Nyugati Szövetség intézményesülése nem halad kifejezetten gyorsan (sőt, a szövetséget 2021 tavaszán még mindig nem jegyezték be a bíróságon), mindenesetre annál komolyabb kezdeményezésnek tűnik, mint amit egy fiatal román nacionalista aktivista fogalmazott meg 2015-ben: hogy a román fővárost helyezzék át Sepsiszentgyörgyre, letörve ezzel a „székelyföldi szeparatizmus” fenyegetését.

Nyitókép: Bukarest. A szerző felvétele.

A forrásmegjelölés nélküli fényképek a szerző felvételei.

Témakörök: Bukarest, Erdély, főváros, Nicolae Ceaușescu
CONTINUUM BLOG

Páskándi Erdélye, avagy a létezés sok pompás itala

E hónapban volt huszonöt éve, hogy meghalt Páskándi Géza, válogatott esszéi most jelentek meg a Magyar Naplónál. A kolozsvári egyetem bölcsészkara helyett ’57-től börtönben és kényszermunkatáborban töltött hat évet. Amikor

LUDECON BLOG

Erdélyi turizmus: útkeresőben

Székelyföld turizmusában jelentős szerepet tölt be mind az öt Valene L. Smith antropológus által meghatározott turizmus-típus: az etnikai, kulturális, történelmi, környezeti illetve rekreációs, szórakozási célokat szolgáló turizmus is. Emellett megnyílt és fellendülőben

HORIZONTOK BLOG

A román „április negyedike” (“Közös múlt – eltérő emlékezetek”-sorozat, 2. rész)

Romániában minden évben október 25-én tartják meg a „román hadsereg napját”.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT