A hírverseny kihatással van azokra a gondolati keretekre, amelyekkel a nyilvánosság értelmezi az USA Legfelsőbb Bíróságának döntéseit – olvasható az elemzésben, amelyet az NKE Amerika Tanulmányok Kutatóintézet számára készített Varga Anett.
Abortusz, fegyverviselés, LMBT jogok – megosztó témák az Amerikai Egyesült Államok nyilvánosságában, amely a vélemények kialakítása során természetszerűleg támaszkodik a média beszámolóira is. Az elemzés egyik fontos megállapítása, hogy a kiélezett hírverseny óhatatlanul pontatlanságokhoz és a Legfelsőbb Bíróság döntéseinek torzulásához vezet az amerikai médiában.
Ismeretes, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a Legfelsőbb Bíróság tölti be az alkotmánybíróság szerepét.
Visszhangkamrák és véleménybuborékok
A szövetségi igazságszolgáltatás élén álló bíróság munkájának alapos megismerését nem segíti az amerikaiak mély politikai megosztottsága sem. A határozatokról megjelenő tudósításokat gyakran torzítja a közvetítő csatornák politikai polarizáltsága. A csatornák olyan módon keretezik a beszámolójukat, hogy elősegítsék ezek úgynevezett visszhangkamrákba kerülését, amelynek célja az egyes csatornák látogatottságának növelése. A véleménybuborék abban sem segít, hogy később pontosabb tartalmak szülessenek, gyakori jelenség, hogy végig az első, gyors közlés által kijelölt értelmezési keretek között maradnak a későbbi beszámolók is – miután a visszhangkamrák a sokszorosukra hizlalták a kattintásvadász félreértéseket. A média által választott gondolati keretek hatást gyakorolhatnak a közvéleményre, a tárgyszerű bírósági határozatok helyett inkább a sajtó által preferált tartalmak befolyásolhatják az emberek gondolkodásmódját a kérdésekről.
Nem csupán a választók, de maga az elnök, Donald Trump is elfogultsággal vádolta meg ennek hatására a bírókat. „A független igazságszolgáltatás olyan vívmány, amelyért mindannyiunknak hálásnak kell lennünk” – opponálta Trump véleményét John G. Roberts, a Legfelsőbb Bíróság főbírája.
Gyorsaság vagy pontosság?
Varga Anett elemzésének szintén fontos megállapítása, hogy amíg az újságírókat a piaci verseny arra kényszeríti, hogy mihamarabb jelentessék meg cikkeiket az egyes bírósági döntésekről, addig nem valószínű, hogy pontos, átfogó, a kérdéseket alaposan körbejáró elemzések mutatják majd be a Legfelsőbb Bíróság határozatait. Alapvető problémát jelent például, hogy a bírósági döntések leiratának alaposabb feldolgozása csak napokkal később készül el, mint ahogy maga a döntés megjelenik.
A sajtótájékoztatón jegyzetelő riporterek emiatt könnyen félreérthetik az információkat. Az elemzés is bemutatja azt az esetet, amikor mind a CNN, mind a Fox News félreértette a társadalombiztosítási törvényről (népszerű nevén Obamacare) szóló alkotmányos döntést. Érdekes az elemzés azon észrevétele is, hogy sokat segítene a megértésben, ha a sajtó nem lélegzetelállító szenzációként, hanem jóval óvatosabban tálalná a bírósági határozatokat, de a fentiek alapján erre a jelenlegi amerikai médiatérben minimális az esély.
