Hogyan lehetséges megőrizni tisztánlátásunkat abban az átideologizált térben, ahol a ránk zúduló hírek és jelenségek éppen az emberi együttélés legnemesebb eszméjének, a demokráciának a lényegét fedik el előlünk? E kérdésre keresi a választ az a kötet, amelynek bemutatójára az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) John Lukacs Intézete (JLI) és a Habsburg Ottó Alapítvány közös szervezésében került sor. Janne Haaland Matlary: A demokrácia lassú haldokolása című könyvével ismerkedhettek meg az érdeklődők október 6-án a John Lukacs Társalgóban.
A rendezvény résztvevőit – köztük a Norvég Királyság és Németország nagykövetét, hazánk korábbi oslói nagykövetét, valamint sok skandinavisztika szakos ELTE-hallgatót – elsőként Prőhle Gergely, a JLI programigazgatója köszöntötte. Elmondta: a kötetet Ugrósdy Márton, a Miniszterelnökség Politikai Igazgatói Irodáját vezető helyettes államtitkára ajánlotta figyelmébe, s minthogy korábban külügyi államtitkárként sokszor rácsodálkozott a skandináv mentalitásra, tisztánlátásra, józanságra, a felvetést, hogy érdemes lenne magyarra lefordítani a művet, örömmel és egyetértéssel fogadta. A könyv erénye, hogy olyan kérdéseket vet fel, amelyekről naponta hallunk, sokféleképpen gondolkodunk. Teszi ezt szókimondóan, nem leegyszerűsítve, pro és kontra érveket hozva, az idehaza oly áhított diskurzus elkezdését segítve. Janne Haaland Matlaryról szólva érdekességként pedig elhangzott: férje magyar, a Matlaryra a Mauks vezetéknévről magyarosított, így közvetve Mikszáthhoz kötődik (akinek felesége Mauks Ilona volt).
A bevezető méltatás után a könyv szerzője, Janne Haaland Matlary, Norvégia korábbi külügyi államtitkára tartott előadást Veszélyben a demokrácia: amikor minden politikai témává válik címmel. Elsőként a wokeizmus-populizmus ikerproblémának lényegét ismertette: mindkét irányzatra jellemző, hogy politikai síkra terel nem oda tartozó kérdéseket, témákat. A szerző tengerentúli egyetemeken szerzett benyomásai alapján úgy látja, hogy az USA kampuszain vagy a woke vagy a Trump-i véleményelnyomás és az intolerancia a jellemző, holott a liberális demokrácia lényege a pluralizmus lenne. „Egy demokráciában elmondhatjuk, ha nem értünk egyet” – fogalmazott, hozzátéve: ez sok esetben Skandináviában sincs így.
Hol siklott félre?
Erről próbált meg vitaindító könyvet írni, amelynek célja gondolatok elindítása, problémafelvetés. Janne Haaland Matlary utalt Yascha Monk 2018-ban megjelent The People vs. Democracy című munkájára, amelyben arról ír, hogy létezik politika jogok nélkül, ez a populizmus és az illiberális demokrácia melegágya, ahol a hatalom célja a szavazatszerzés. A másik pólus a jogok politikai felhatalmazás nélkül – ez a szupranacionalista elit kormányzása. A nemzettől jogot elvonni nem demokratikus megoldás. A demokrácia önmagában értéket képvisel; a klasszikus demokráciát a hatalmi ágak különválasztása fémjelzi, a politika a közjót szolgálja – szögezte le a szerző. Hol siklott félre e gondolat? A választ a szerző szerint a politikai korrektség jelenti, amelynek égisze alatt csak bizonyos vélemények megengedettek, amelyek tapasztalata szerint például az egyetemi munkahelyeken is öncenzúrához vezetnek. Svédországban e mentalitás miatt nem volt mód a migráció témájának társadalmi megvitatására. Szűk ma már a tér, ahol kifejezhetjük magunkat: Amerikában, jegyezte meg, ma már mind ritkább, hogy eltérő politikai nézetűek összeházasodnak. Olyan nagy a megosztottság, hogy Trump úgy próbál megszabadulni a woke problémától, hogy ágyúval lő verébre, ez sem megoldás.
Legitim egyet nem értés
A politikai kérdések különválasztása mindattól, ami nem az, ez lenne a cél, ebben segíthet a szubszidiaritás gyakorlata. Az EU-ban a szerző véleménye szerint fontos lenne a De Gaulle-i elképzelés megjelenése, demokrácia nyugati gyökereinek újrafelfedezésével párhuzamosan. Lényeges volna, hogy ideológiai kérdésekben lehessen legitim az egyet nem értés, miközben az alapvető emberi jogokat és az emberi méltóságot és a nemzetállamot ne lehessen megkérdőjelezni.
Kompromisszum
Az előadásra reflektált röviden Ugrósdy Márton, a Miniszterelnökség Politikai Igazgatói Irodáját vezető helyettes államtitkára. Kiemelte a nemzetállamok szerepét, valamint az önkormányzatok jelentőségét, hozzátéve: az elszámoltathatóság minden szinten egyaránt nagyon lényeges. Az előadásban említett People vs. Democracy könyv kapcsán elmondta: nincs golyóálló válaszunk az abortusz vagy a woke kérdésére, a közösségünk jövője szempontjából fontos, hogy meghatározzuk, mit és milyen eszközökkel akarunk elérni, mi a cél, mivel vagyunk elégedettek. Jelenleg azonban már annyira progresszív a megközelítés, hogy az alapok kérdőjeleződnek meg: csak az egyén számít, a közösséghez tartozás érzése hiányzik. Márpedig az állampolgárság koncepciója azt jelenti, hogy jogaink és felelősségeink egyaránt vannak. Ha szeretnénk ellátást kapni, az állam segít, mi pedig adót fizetünk. Lehet azt mondani, hogy a közösség nem számít, de akkor a jóléti rendszerre sem tudunk támaszkodni. Remélem, nem jutunk el ide. Kompromisszumot kell találni, mik azok a területek, amelyekhez nem nyúlhat a politika – talán ez a legfontosabb szó a könyvben – zárta gondolatait Ugrósdy Márton.
Többet magyarázni
A folytatásban kerekasztal-beszélgetésre került sor. Janne Haaland Matlary Norvégia esetleges EU-tagságával kapcsolatban elmondta: az Európai Parlament hatalmi pozícióba hozta magát olyan területeken, ahol nincs kompetenciája. Norvégia önrendelkezést szeretne, 400 év dán uralom után nem akarnak most az EU „fennhatósága alá esni”. Ami hazánk unióbeli „rosszfiúságát” illeti, Ugrósdy Márton szerint most azon múlik, hogy jó vagy rossz emberek vagyunk, hogy miképpen gondolkodunk Ukrajnáról. Korábban a Coviddal, még korábban a feminizmussal volt hasonló a helyzet. Az lenne a fontos, hogy mélyreható beszélgetéseket folytassunk költségvetésről, határvédelemről. Janne Haaland Matlary tanácsként azt adná Magyarországnak, hogy legyünk kevésbé direktek, és magyarázzunk többet, hogy jobban megértsék az álláspontunkat. Ukrajna kapcsán azt mondta: nagyon keveset hallani európai stratégiáról. Norvégia is sok pénzzel támogatja Ukrajnát, de gond, hogy a megoldás megtalálásának kérdése nem nagyon merült fel. Stratégia kellene.
Nyitókép: Az USA alkotmánya. Forrás: depositphotos.com
A könyvborító fotóját Szilágyi Dénes készítette.
