A Rerum novarum enciklika 130. évfordulóját a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontjának Vallás és Társadalom Kutatóintézete 2021 szeptemberében tudományos konferenciával ünnepelte meg. A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent új kötet a konferencián elhangzott előadások legfontosabb megállapításait tárja a szélesebb olvasóközönség elé.
A XIX. században a technika és a tudomány számottevő fejlődése következtében felgyorsult az iparosodás. Ehhez társult a szabad piacgazdaságot hirdető gazdasági liberalizmus. A kapitalizmus egyre feszítőbb ellentmondásaira kereste a választ a szociológia, a jog, az államelmélet és a katolikus egyház is.
XIII. Leó pápa a század nagy problémáját, a munkáskérdés fontosságát felismerve adta ki a katolikus egyház első szociális körlevelét, ezzel megnyitva a keresztény szociális tanítás nagy jelentőségű dokumentumainak sorát. A Rerum novarum kezdetű enciklika lényegi fordulatot jelentett a munkáskérdés egyházi megközelítésében. Nagy érdeme, hogy egyértelműen rögzíti a magántulajdon védelmének fontosságát, az egyház feladatát, valamint az állam, a munkaadók és a munkavállalók legfőbb kötelességeit a szociális kérdés megoldásában és a közjó előmozdításában. Ezzel megteremtette annak hagyományát, hogy az egyháznak van véleménye és felelőssége a szociális és társadalomerkölcsi kérdésekben. Sőt, az enciklika a keresztény politizálás alapvetéseként is fontos dokumentum.
A Rerum novarum kapcsán visszatérő állítás, hogy a katolikus egyház megkésett a munkáskérdésre való reagálással. Ugyanakkor az érem másik oldalát megvizsgálva azt is beláthatjuk, hogy bár a Rerum novarum valóban újszerű, mégsem előzmények nélküli, hiszen a szegények segítése már az őskeresztény kortól kezdve az egyház életének szerves részét képezte. A Rerum novarum jelentős gyakorlati hagyományból nő ki, sőt elméleti szinten is ott voltak már azok a katolikusok, akik az egyházon belül az enciklika megjelenése előtt megfogalmazták az új idők új problémáit.
XIII. Leó pápa körlevele olyan hagyományt teremtett, amelyet az egyház azóta szüntelenül próbál újraértelmezni. A nemrégiben megjelent tanulmánykötet tizenhárom szerzője ezt a több mint százharminc éves, folyamatosan megújuló hagyományt mutatja be és vizsgálja különböző – történeti, filozófiai, gazdasági és teológiai – megközelítésekből.
