Molnár Tamás eszmetörténész gondolkodásáról, az értelmiség bukásáról rendezett külföldi és magyar kutatókkal közös eszmecserét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpontja február 8-án, a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában.
A 2010-ben elhunyt Széchenyi-díjas gondolkodó Az értelmiség bukása című könyve új fordításban, alapos jegyzetanyag kíséretében jelent meg nemrégiben – mint az első darabja annak a Ludovika Egyetemi Kiadó (LEK) által gondozott sorozatnak, amely összegyűjti az eszmetörténész munkáit. Az esemény köszöntőjében egyetemünk rektora az eszmecsere madridi vendégét méltatta, aki a Katolikus Jogászok Nemzetközi Uniójának volt elnökeként a keresztény szellem és a nemzeti tradíciók elkötelezett védője a jog területén. Ám Miguel Ayuso Torres nemcsak az alkotmányjog, a jogfilozófia és a politológia avatott ismerője, hanem Molnár Tamás legnagyobb spanyol értelmezője is. Deli Gergely emellett szólt az egyetem egyik fontos új intellektuális vállalkozásáról is, amelynek keretében a LEK segítségével Molnár Tamás végre a méltó helyére kerülhet a hazai tudományos életben. A magyar közgondolkodásból ugyanis egyelőre hiányzik munkássága, miközben külföldön a konzervatív filozófia egyik legtöbb idézettel bíró magyar származású szerzője. A rektor úgy fogalmazott, elmulasztott lehetőség lenne egyetemünk számára, ha nem foglalkozna Molnár Tamás munkásságával, miközben az egyetem egyik kutatóintézete a nevét viseli.
Magyar, aki nem amerikanizálódott
Az első előadást Molnár Tamás és az értelmiség bukása címmel Miguel Ayuso Torres tartotta. Kiemelte, Molnár Tamás könyve az értelmiség, így az akadémiai világ fundamentális kritikája is, amelyben a szerző kifejti, a nyugati egyetemek arc nélküli embereket kibocsátó gyárakká váltak. A madridi Comillas Pápai Egyetem alkotmányjog professzora 12 pontban elemezte a könyvet – olyan kérdésekről szólva, hogy amerikai vagy európai gondolkodó volt Molnár, mit gondolt az utópiákról, az ideológiákról, a humanizmus tévedéséről, a baloldalról, az USA-ról, Európáról, az egyházról és az újpogányságról, a forradalomról, valamint a civilizáció, az autoritás és az egyház alkonyáról. Miguel Ayuso Torres hangsúlyozta, Molnár Tamás könyve az utópia és a különféle ideológiák ellen emel szót. Az utópiában ugyanis nincs semmi kihívás, megszűnik a vita, és csak az egyetlen vélt megoldás működik. Kiemelte, a szerző olyan magyar, aki sosem amerikanizálódott. Az amerikanizálódás morális krízist okoz a társadalmakban, ahol folyamatosan lázadnak az autoritások ellen a családban, az iskolában, a munkahelyeken és a civil társadalomban. Azonban az autoritás megszüntetése nem racionális társadalmakat hoz létre, hanem emberi robotokat, ami ellentmond a humánum természetes igényeinek. Így válik a marxizmus, a liberális demokrácia és a harmadik útként tálalt arc nélküli szocializmus mellett az USA is utópiává. A gazdasági siker mögött ugyanis elporlott a társadalom jóléte. Ha itt, Európában is Amerikát imitáljuk, az nem lesz más, mint az európai géniusz és tradíció lerombolása. Az Európai Egyesült Államok csakis egy gyenge másolat lehet.
A professzor megállapította, hogy a forradalminak vélt doktrínák az elmúlt néhány száz évben hatalmas hatást gyakoroltak a társadalomra. Ezen belül azonban a társadalom öngyilkosságát jelentik a keresztény értékek ellen indított támadások. Az ember önmagától ugyanis nem tudhatja meg, hogy ki ő, csakis Isten gyermekeként láthatja magát. Ráadásul ezeknek az új és új ideológiáknak nincsen epilógusa. Így az ideológiák által fűtött, permanens forradalom idején az ellenforradalmár feladata megtartani a társadalom szerkezetét és az emberek igaz hitét. Ez egy nem feltűnő, de örökké tartó, napi teendő – ahogyan ezt Molnár a könyvében is megfogalmazta.
Öröksége: az utópia elleni harca és az emberképe
A következő előadásban, amely a Molnár Tamás konzervatív eszméje címet viselte, Mezei Balázs Mihály személyes barátként mutatta be az eszmetörténész életét és munkáját. A Szent István Tudományos Akadémia rendes tagja arról beszélt, hogyan hatott Molnárra a francia tradicionalizmus, az amerikai konzervativizmus, kiemelten pedig Russel Kirk, a szervezett konzervatív mozgalom vezetője; valamint az a tény, hogy Magyarországon született és Nagybányán, illetve Belgiumban tanult. A Corvinus Egyetem Társadalom- és Politikatudományi Intézet Politikatudományi Tanszékének (CE TPIP PT) kutatóprofesszora hangsúlyozta, nagyon fontos vállalkozás a LEK által elindított könyvsorozat, a kritikai kiadás elindulása, amely során szerkesztőtársaival 44 könyv és több mint 600 folyóiratcikk feldolgozására vállalkoznak. Mezei Balázs kiemelte, fontos megőrizni Molnár Tamás munkásságából az utópiák elleni határozott fellépését és azt a realista emberképet, amely azon alapul, hogy az ember által alkotott jog nem mondhat ellen a természetes isteni törvénynek.
Túllépni Platón és Arisztotelész ellentétén
A jobb és baloldal Molnár Tamás politikai gondolkodásában címet választotta Pogrányi Lovas Miklós előadásához. Elmondta, az autoritás, az utópiák és az egyház alkonya mellett Molnár Tamás könyve a jobb és baloldal örök harcát is bemutatja. A doktorandusz kutató hozzátette, a nyugati ember két típusát gyakran Platón és Arisztotelész alapán a realitás és a képzet harcával írják le, ami félrevezető lehet. Praktikusabb a Molnár Tamás által kínált antropológia megközelítés. E szerint a jobboldal az embert a maga realitásában látja. A jobboldaliság így fizikai és lelki rendet jelent, amely spirituális erejét a római katolikus egyházból meríti. A baloldal viszont csak a társadalmi ember látja, így meg akarja azt javítani. Nem hisznek hát semmilyen helyi értékben, tradícióban, csakis az örökös változásban. Az Axióma Kulturális Alapítvány munkatársa Molnár Tamást idézve hangsúlyozta, az utópiák szította forradalom gyökeresen átalakítja a legfontosabb intézményeket. A jobboldal nyugaton elfogadta a baloldal fegyvereit, ám sosem győzhet az ellenfél nyelvét és eszközeit használva.
Az egyetlen címke, amit nem utasított el
Az előadások sorát Hoppál Bulcsú Kál zárta. A Molnár Tamás vallás- és egyházfelfogása című előadásában az eszmetörténészt mint teista metafizikai gondolkodót mutatta be, aki végső soron az isteni horizonton helyezi el a legtöbb problémát. Amellett érvelt, hogy a könyveiben tárgyalt praktikus problémák nem léteznének e szint nélkül. A filozófus, teológus kiemelte, ez a szint nyújt értelmes keretet annak a gondolkodásnak, amelyet Molnár Tamás mint a kereszténységhez való személyes hozzájárulását fogott fel. Ez ugyanis az egyetlen címke, amit nem utasított el. A CE TPIP PT egyetemi docense hozzátette, az ideológia Molnár szerint a redukált, a másolt formája a filozófiának. A legfontosabb visszatérő probléma pedig az utópia, amely az utóbbi 200 év legnagyobb veszélye is. Az utópia látszólag politikai, társadalmi probléma, de valójában metafizikai. Az értelmiség bukását ugyanis az jelenti, ha rabja lesz az utópista ideológiának. Molnár szerint a megoldás metafizikai: hiszen az eltorzult az ember és az Isten képe okozza az ideológiát. Csak a megfelelő kép az emberről és Istenről mentheti meg a társadalmat és az értelmiséget.
Fotók: Szilágyi Dénes
