Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Magazin: Könyvtár
Balázs Eszter
Balázs Eszter
kutató, NKE Közép-Európa Kutatóintézet
  • 2023.01.25.
  • 2023.01.25.
Magazin / Könyvtár

Közép-Európa a fikció és a valóság közötti résben

A Közép–Európa-eszme konjunktúrája mintegy húsz évvel ezelőtt tetőzött. Az azonban kérdés maradt, hogy valóságról vagy virtuális szellemi ábrándról kellene hogy beszéljünk a megnevezés kapcsán. A veszprémi Pannon Egyetem és a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem partneri együttműködésében 2021-ben megrendezett nemzetközi komparatisztikai konferencia frissen megjelent magyar nyelvű tanulmánykötete a fogalmat konstrukcióként tárgyalja.

A címadás erre azonban nem utal közvetlenül, hiszen ott a Kelet-Közép-Európa megnevezés szerepel. A szerkesztők ezzel azt üzenik, hogy a konkrét, földrajzilag és történelmileg meghatározható régió, Kelet-Közép-Európa a kiadvány tárgya, ám a tanulmányok mégis azzal a Közép-Európával foglalkoznak, amely elsősorban a képzelet és a vágyakozás terméke, és nem redukálható (a Kelet-Közép-Európa megnevezéssel ellentétben) a visegrádi országokra. Az öt tematikus fejezetbe rendezett harminckét szöveg oroszlánrésze az elképzelt, a vágyott, a virtuális, a narratív, a dekonstruált, az utópisztikus, az alakzatba foglalható Közép-Európa-képeket ismerteti. A kötetben megjelent tanulmányok szerzői a magyar és más régiós irodalmak szűrőjén át veszik szemügyre tárgyukat, többek közt a történelmi dimenziók, a kánonok, illetve a többnyelvűség és -kultúrájúság és kölcsönhatások problémakörét érintve. 

Kelet-Közép-Európa mint kulturális konstrukció. Szerkesztette: Földes Györgyi–Kovács Gábor–Ladányi István–Szávai Dorottya.
Gondolat, 2021.

A „Köztes-Európa”

Fried István (olyan művek szerzője, illetve szerkesztője, mint a Kelet- és Közép-Európa között (1986), A komparatisztika kézikönyve (1987) vagy a Monarchia-karnevál az irodalomban (1989)) historiográfiai írását, mely a Közép-Európa-kutatás történetével és jelenével foglalkozik, hosszabban is bemutatom, mert a kötet céljától és a tanulmányok oroszlánrészétől eltérően a régió történelmi-földrajzi vonatkozásai is erősen foglalkoztatják. Fried rámutat arra, hogy – bár ránézésre a nemzetközi feltételek sosem voltak kedvezőek – a második világháborúig komoly erőfeszítések történtek szellemi téren a régiós szemlélet kialakítására a német és az orosz–szovjet hatalom közötti Köztes-Európára vonatkozóan. Továbbá azt is kiemeli, hogy mekkora szerep jutott egy gyökeresen megváltozott politikai helyzetben – a szocialista időszakban – egy lehetséges régiós szintézis előmunkálataiban az 1960-as évektől fogva a magyar komparatisztikának. Akárcsak egykor, a „szellemi Európa” és a politikai-gazdasági európai közösség létrehozása esetében, a „szellemi Közép-Európa” megkonstruálása mindmáig szintén hol megelőzi, hol párhuzamosan fut a régióbeli politikai-diplomáciai együttműködéssel. Utóbbi azonban nem elképzelhető az elsőként említett, nagyobb európai közösség létezése nélkül.

A konkrét Közép-Európa fogalmával (fogalmaival) és a tartalmi jellemzőivel Fried István tanulmánya foglalkozik egyedül. Fried rámutat, hogy a régió fogalmi differenciálódása a körülötte folyó viták és a területátrendezések hatására állandóan változott a XX. században, és még ma sem ért véget. A mából nézve szerinte világos, hogy „lényegében a kelet-európaivá kényszerített, a szovjet–orosz hatalomnak alávetett régió (politikai) emancipációja a tét”, ahogy „a kérdés erőteljes átpolitizálhatósága ma is kísérthet”. E jóslattal is felérő, 2021-ben elhangzott mondat kapcsán joggal gondolhatunk a most zajló orosz–ukrán háborúra, amelynek tétjei nemcsak reflektorfénybe helyezik a régió geopolitikai jelentőségét, hanem annak jövőbeni arculatára is hatással lesznek. Fried arra is felhívja a figyelmet, hogy a jelentős közelmúltbeli diplomáciai-politikai lépések dacára Közép-Európa irodalmainak összehasonlító és (rendszeres) kutatása továbbra is gyerekcipőben jár. Miközben az a szomorú tény is nyilvánvaló, hogy a XX. században dúló egyneműsító módszerek következményeként a többnyelvűség, több kultúrában való otthonosság és irodalmi átjárhatóság példái durván megfogyatkoztak. Ugyanakkor – mivel Közép-Európa változatlanul a nyugati és keleti irodalmi hatások kereszteződésében található – a regionális kutatások időszerűsége ma sem csökkent. És még a nemzeti nagyelbeszélések összevetése is várat magára.

Hol vannak a közép-európai dialógusok?

A tanulmánykötet első fejezete, a Létesülő Európa (melyben Fried tanulmánya is megtalálható) a közép-európai irodalom megkonstruálódásának ered a nyomába. Az első írás a lehető legtágabb perspektívából, a világirodalom felől törekszik a regionális – közép-európai – jellemzők megragadására. Szerzője, Balogh Magdolna azt állítja, hogy a világirodalom egy olyan többdimenziós térben létezik, amelyben a globális, regionális, nemzeti és egyéni keretek kölcsönhatásban állnak egymással, de állandóan el is mozdulnak időben, egyben úgy véli: a regionális irodalomtörténet az angol nyelv és az anglofón irodalomfelfogás hatalmi diskurzusára adott adekvát válaszlehetőségnek is tekinthető.

A további tanulmányok szerint pedig – a Paul Ricoeur-től kölcsönvett kifejezéssel élve – a kimondott és elhallgatott (történeti múltra referáló) „nyomkövető motívumhasználatban” vagy éppen a kollektív énkereső kamaszkor irodalmi ábrázolásaiban lehet a leginkább megragadni Közép-Európa hiteles öndefiniálási kísérleteit. A térség kollektív elveszettségének felemlegetése gyakran „az egyéni gyerekkor nosztalgikus modalitásával párosul”; „a köztes Közép-Európa a Nyugattól tart, egyszerre akarja utánozni, miközben szembehelyezkedik vele, mint a gyermek a szülővel” (Horváth Csaba: Közép-Európa mint a kollektív kamaszkor tündöklése és bukása. 39–40. o.). Közép-Európa kettős identitása gyakran jelenik meg irodalmi alkotásokban: „egyszerre hasonlít Európához és különbözik attól, ez adja identitása kettősségét.” Közép-európainak lenni egyet jelent a következőkkel: „vágyakozni az élet után, amely máshol van”. Kundera nyomán, aki ezt a címet adta egyik híres regényének (1969), jó néhány írónál megjelent ez a vágyakozással teli problematikus keresés, melyen „sem az idomuló identitásvesztés, sem a frusztrált negatív identitás nem segít” (uo. 49. o.).

A kötetben az egyes szerzői poétikák Közép-Európa-képeinek vizsgálata mellett (pl. Pilinszky, Esterházy, Bodor Ádám, Tóth Krisztina) a műfordítások mint „diszkurzív kulturális konstrukció” témája is felmerül, amire jó példa – többek közt a szerb Danilo Kišnek köszönhetően – Ady Endre közép-európai kultusza. Esterházy és Závada Pál regényeinek szlovák fordításai révén pedig a fordítói poétikákban realizálódó és az ún. célkultúrában folytatódó közép-európai dialógus megkonstruálódásának vagyunk tanúi. Hevesi András és Danilo Kiš Párizs-élményein keresztül pedig a nyugat–kelet viszonylat perspektívájából megragadható közép-európaiság körvonalazódik.

„Közép-Európa elrablása”

A szerzői poétikákon és az individuális műveken túl közösségi vállalkozásokat is bemutat a kötet: ilyen a szlovákiai Kalligram magyar nyelvű irodalmi és művészeti folyóirat mint par excellence kézzel fogható közép-európai projekt, valamint egy – román nyelvű – közép-európai regénylexikon. Az Elharapott nyelvek című rész tanulmányait pedig a speciális – emigráns pozícióval vagy éppen mentális betegségekkel összefüggő, etnikai, illetve szexuális – kisebbségi szempontok fűzik össze.

A kiadvány Magára csupaszított élesség címmel a Közép-Európára reflektáló hazai írók egyikének, Mészöly Miklósnak a vonatkozó életművével zárul (2021-ben ünnepelték Mészöly születésének centenáriumát). A szocialista időszakban „Közép-Európa elrablása” – azaz a régiónak „a nyugati kultúrkör széléről a keleti kultúrkör szélére való átkerülése” (uo. 39. o.), amit a nyolcvanas években Milan Kundera egy széles körben tovagyűrűző diskurzus alapjává tett Az elrabolt Nyugat, avagy Közép-Európa tragédiája című híres esszéjében – a magyar írók közül – Tőzsér Árpád és Esterházy Péter mellett – leginkább Mészöly Miklóst érintette meg. 

Egy összekovácsolt idea

A kötet tanulsága, hogy Közép-Európa mint „a fikció és a valóság közötti résben” megragadható világ (Dobos István: Törékeny izotópiák. Közép-Európa alakzatai Esterházy Péter műveiben. 141. o.) a XX. századtól fogva napjainkig számtalan térségbeli szerző életművében megjelenik. Azt látjuk, hogy miközben 1989 óta, majd a balkáni háborúk befejeztével a diplomáciai és politikai jó viszony kisebb hullámokat vetve alapállapot a térségben (Ukrajnát leszámítva), a képzelet terén, a nemzetekfelettiség reményeként, ahogy a közös múlt által (is) összekovácsolt ideaként, egyfajta közös párbeszéd lehetőségeként Közép-Európa továbbra is áthatja az irodalmakat. Még ha nem is olyan nosztalgikusan, mint 1948 és 1990 között, a mesterségesen kettéválasztott Európa fennállásakor. Azaz továbbra is identitásképző erő, melynek alapja a sokféleség, valahogy úgy, miként Timothy Garton Ash fogalmazott: „Mutasd a Közép-Európád, és megmondom, ki vagy.” (Balázs Imre József–Vallasek Júlia: A 20. századi közép-európai regény lexikona románul. 101. o.)

Kelet-Közép-Európa mint kulturális konstrukció. Szerkesztette: Földes Györgyi–Kovács Gábor–Ladányi István–Szávai Dorottya. Gondolat, Budapest, 2021.

A nyitóképen: Milan Kundera cseh író, esszéista. A kép forrása: Elisa Cabot / Wikipédia

Témakörök: könyvajánló, Közép-Európa, kultúra, történelem
HORIZONTOK BLOG

Ki a legnagyobb szlovák?

Andy Warhol is szerepel a listán.

ÖT PERC EURÓPA BLOG

Visegrád 30: intézményesül a V4?

30 éves a Visegrádi Együttműködés.

Katedra

„Egy kutató elméje mindig dolgozik”

Mitrovits Miklós történész portréja.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT