Koszovó, Európa legfiatalabb állama alig 500 kilométerre fekszik Magyarország röszkei határátkelőhelyétől. A nyugat-balkáni régió részeként prosperálva akár kiváló gazdasági lehetőségeket is nyújthat hazánknak, ha sikerül megismernünk történelmét és a jelenét.
Koszovó nemzetközi jogi és politikai értelemben is kivételnek számít Európában, így vált helyzete a 2000-es évek nemzetközi diplomáciájában önálló precedensként kezelt üggyé. Az egykori Jugoszlávia autonóm tartománya véres háborút és évtizedes nemzetközi igazgatást követően, 2008. február 17-én egyoldalú függetlenségi nyilatkozattal hivatalosan is kivált a Szerb Köztársaság területéből. Belgrád ezt a politikai aktust azóta sem hajlandó legitimnek elfogadni, és azzal az alkotmányjogi fikcióval él, hogy a terület Szerbia része, de átmenetileg az alkotmány és a törvények által megengedettnél nagyobb önállóságot gyakorló tartományi vezetés van hatalmon. A három magyar megyényi területet a világ országainak egyik fele a nemzetközi politika szuverén szereplőjének tekinti. A világ másik fele, amelybe az ENSZ Biztonsági Tanácsának két állandó tagja, Oroszország és Kína is beletartozik, nem ismeri el Koszovót önálló országnak, csak Szerbia elszakadt részének. Koszovó annak ellenére kötött az Európai Unióval stabilitási és partnerségi megállapodást, hogy annak öt tagállama (Ciprus, Görögország, Románia, Spanyolország és Szlovákia) nem ismerte el függetlenségét.
Koszovó helyén nem volt semmilyen középkori vagy újkori államalakulat, területe végig birodalmak része volt a történelem során. A terület egészére vagy egy részére hivatkoztak Dardánia, „Vuk földje”, Metóhia és Dukagjini néven is. Maga a Koszovó elnevezés csak a 19. század második felétől használatos az Oszmán Birodalom egyik vilájeteként.
A mai Koszovó területének története a szerb és az albán nemzet történelméhez egyaránt szorosan kapcsolódik. Bizonyos pontokon azonban részévé vált a bolgárok, montenegróiak, bosnyákok, törökök és osztrákok múltjának is. Koszovó területe a magyar történelemben is felbukkan, ennek legismertebb pillanata Hunyadi János 1448-as rigómezei ütközete az oszmán sereggel.
A Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent kötetből a fiatal állam történetén keresztül fény villan az egész Balkán-régió múltjára és etnikai ellentétekkel terhelt jelenére – politikai felhangoktól mentesen. Magyarország egykori prishtinai nagykövetének történeti összefoglalója régi hiányt pótol a magyar szakirodalomban.
Márkusz László: Koszovó története, Ludovika Egyetemi Kiadó, 2022.
Nyitókép: Kolostor Pristina közelében (Forrás: Depositphotos.com)
