Az NKE ÁNTK Európai Köz- és Magánjogi Tanszéke idén is megrendezte a tanszékhez kötődő könyvek bemutatásáról szóló estjét. Az Őszi könyvszüret elnevezésű programot a Ludovika Szárnyépületének John Lukacs Társalgójában tartották november 24-én este.
Orbán Endre, a tanszék adjunktusa megnyitójában emlékeztetett arra, hogy az immár hagyományosan minden évben megszervezett eseményre az MTA-hoz köthető Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat keretében került sor. Az esemény egy Kengyel Miklós emlékkötet apropóján voltaképpen emlékest is volt egyben, amelyben az öt esztendeje elhunyt neves jogászprofesszorról szinte minden, könyvet bemutató szakember megemlékezett.
Az est a Simon Károly László és Hideg Milán István által szerkesztett Emlékkötet Kengyel Miklós tiszteletére – Ius est ars boni et aequi című mű részletes bemutatójával kezdődött. Társszerkesztőként és egykori tanítványként Simon Károly László ebben úgy fogalmazott: már a szeretett és tisztelt professzor halálakor megkezdődött a gondolkodás arról, miképpen lehetne méltóképpen megemlékezni munkásságáról. S jóllehet viszontagságos úton született a kötet, köszönet illet mindenkit, aki akár tanulmánnyal, akár néhány soros véleménnyel, gondolattal annak elkészültében részt vett. Külön megköszönte a Ludovika Egyetemi Kiadó (LEK) munkatársainak közreműködését is.
Czine Ágnes alkotmánybíró Kengyel Miklós jóbarátjaként emlékezett az elhunytra és emelte ki a kötet főbb erényeit. „Személyében az egyetemi tanárra, a professzorra, az oktatóra, a rektorra, a kutatóra és az emberre emlékezünk” – fogalmazott. Kengyel Miklós érdemei közül kiemelte a bírósági ügyintézők akadémiájának megálmodását, amely képzést aztán számos hazai jogi egyetem is átvett, valamint azt, hogy dékánként az egyetemszervezésben is maradandót alkotott a pécsi jogi kar építészeti arculatának kialakításával. A kötet első része afféle tudományos hagyaték, amelyet a tanítványok írtak. A második pedig emlékek csokorba gyűjtése, amelyből személyes arcél körvonalazódik: a vizsgáztatóról, aki minden esetben meglátta a hallgatóban az embert; a németül és angolul egyaránt publikáló professzorról; a Szepesi György sportriportert kifogástalanul utánozni képes fiatalemberről; az Andrássy Egyetem rektoráról, akit itt jártakor Angela Merkel is felkeresett; és a tudósról, akinek a magyar polgári perrendtartásról szóló műve 12 kiadást élt meg.
Ezt követően a Gelencsér Dániel és Selnicean László szerkesztésében megjelent Uniós polgári eljárásjogi vívmányok a társadalmi fenntarthatóság szolgálatában című, a LEK gondozásában megjelent könyvet Selnicean László tanársegéd mutatta be. A társadalmat és a környezetet egyaránt mozgások formálják; dinamikus változások mentén élünk, a társadalmi fenntarthatóság érdekében azonban cselekednünk kell – vélte. A társadalmi együttélések természetes velejárói ugyanakkor a konfliktusok. A könyv révén a szabályozás mozgatórugói és az intézkedések sokszínű bemutatásával az olvasó reális benyomást szerezhet arról, hogy az unió miképpen igazodik a változásokhoz – hangsúlyozta Selnicean László.
A Gombos Katalin habilitált egyetemi tanár által szerkesztett, Az európai jog 21. századi kihívásai című LEK-kötetet Somssich Réka méltatta. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára kiemelte: az uniós jog minden területen jelen van; a kötetet az teszi érdekessé, hogy tükröződik rajta a szerzők kreatív hozzáállása. Színes és érdekes területekre kalauzol, nyitott kérdésekre is rámutat. A tanulmányok három téma köré csoportosíthatók, ezek az emberi jogi ügyek uniós gyakorlata; az uniós jog deficitje, valamint a jelenlegi válságokra történő reflektálás.
Az Európai Unió versenyjogának alapjai című munkát ugyancsak Gombos Katalin szerkesztette. Szirbik Miklós, az ÁNTK adjunktusa a másfélszáz oldalas művel kapcsolatban a közérthetőséget emelte ki, amellyel e komplex témakört kezelte. Noha például a vállalatokat célzó versenytilalmak világa elvont joganyagnak tűnhet, de nincs olyan aktuális fejlemény a világpolitikában, amely ne állna ezzel összefüggésben – elég csak az európai gazdaság Covid utáni újraindítására vagy az USA által nyújtott támogatások következtében a tengerentúlra átvitt német beruházásokra gondolni.
Kozák Kornélia, az NKE ÁNTK tanársegédje Az európai unió joga 2. című, ugyancsak Gombos Katalin szerkesztette művet szakvizsga felkészüléshez is ajánlotta: a fejezetcímek gyakorlatilag lefedik a szakvizsga tételsort – mondta. A vaskos, terjedelmes mellékletet is tartalmazó könyv bemutatja az uniós intézményrendszert, ismerteti a jogalkotási folyamatokat, számba veszi az uniós bíróságok előtti ügyeket, de szól a közös kül- és biztonságpolitikához kapcsolódó témákról, adatkezelési elvekről és a klíma- és energiapolitikáról is, ahol indokolt, a hazai vonatkozásokkal kiegészítve. A kötet már végzett jogászok és oktatók számára is nagy segítség – jelezte Kozák Kornélia.
A Győrfi Tamás, Kazai Viktor Zoltán és Orbán Endre által szerkesztett Kontextus által világosan. A Sólyom-bíróság antiformalista elemzése című munkát Chronowski Nóra, az NKE RTK Igazgatásrendészeti és Nemzetközi Rendészeti Tanszékének egyetemi docense mutatta be. Az antiformalista megközelítés kapcsán elmondta: annak lényege, hogy az elemzés nem a klasszikus módszerekkel történik, hanem a társadalmi visszhangra tekintettel újraolvasnak, elemeznek határozatokat. A szerkesztési koncepció mögött az a szándék állt, hogy reflektálni kellene a társadalomtudományoknak (filozófia, szociológia, közgazdaságtan) a jogi képzés során történő háttérbe szorulására. Ennek nyomán izgalmas kötet született, fiatal kutatók tollából. Egy, a különvéleményeket elemző rész révén például kirajzolódik, mennyire volt egykor polarizált az alkotmánybíráskodás, és miképpen alakult ez mára. Kiderül az is, hogy a szocialista államjog évtizedei után mekkora kihívást jelentett az etatista centrizmus helyett az egyéni jogvédelemre fókuszáló európai jogba illeszkedő jogdogmatika építése, és az e folyamatban fellelhető német hatásból mi maradt meg mára. „Emblematikus korszak volt ez” – állapította meg a docens.
Európai szabályozáspolitikai kihívások címmel Szegedi László és Strihó Krisztina szerkesztette a LEK 2022-ben megjelent kötetét. Knapp László, a Szent István Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatási dékánhelyettese, a kötet szerzője az abban megjelent tanulmányok kapcsán azt emelte ki, hogy a 18 írás a társadalmi fenntarthatóság gondolatkörébe tartozó kérdéseket járja körül. Nyolc az információs társadalommal és a digitalizációval, másik nyolc az uniós jog tagállami érvényesülésével, és két tanulmány a családdal összefüggő (nemcsak) uniós jogi kérdések témájával foglalkozik. Szó esik a könyvben klímapolitikáról, szerzői jogról, a GDPR munkajogi alkalmazásáról, a bírói szerepfelfogásokról, de a profitáthelyezés kapcsán elfogadott uniós irányelv elemzése révén adójogi kérdésekről is.
Szegedi László, a szervező tanszék adjunktusa az est lezárásaként kiemelte, hogy ez volt mind közül a legtermékenyebb könyvbemutató, hiszen hét kötetről esett szó. Ezek közös vonása, hogy lenyomatot adnak az uniós jog jelenlegi helyzetéről, szerepéről. Kiemelte, hogy átfogó kötetek is megjelentek, amelyek egyszerre pillanatfelvételek, kordokumentumok és vitaindítók lehetnek. A közeljövőre utalva elmondta: 30 éves a belső piac, tanszékük pedig fontosnak tartja az erről való megemlékezést, ezért ezt a kutatási irányt követik majd.
