Hogyan hatnak életünkre az afrikai kontinensen ma is zajló válságok? Miért lehet fontos Etiópiáról olvasni? Marsai Viktor szubjektív könyvajánlója.
Első emlékei a könyvek rejtette történetekről édesanyja meséiből származnak Marsai Viktornak, az NKE ÁNTK Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Tanszékének habilitált egyetemi docensének, a Migrációkutató Intézet igazgatójának. Néha apukája is, no, meg a nagyszülők szintén sokat meséltek neki gyermekkorában, így könnyű volt megszeretnie a könyveket. Amire még világosan emlékszik, az a nap, amikor kisiskolásként először járt a helyi könyvtárban, és választhatott magának saját olvasnivalót. Az Egri csillagokkal indított, hiszen mint mondta: „nem fogok apró kis könyvekkel bíbelődni, hanem rögtön egy felnőttes méretűvel kezdek”. Nem bánta ezt meg, a kötet most is az egyik kedvence, a korszakba pedig történészként a mai napig „bele van szerelmesedve”.
Foglalkozása: olvasó
Biztonsági tanulmányokkal foglalkozó kutatóként ma is nagyon sokat olvas. A napi olvasmányok többsége hír, elemzés, szakmai cikk, illetve természetesen szakkönyv. A másik csomag pedig mindaz, amit a saját érdeklődése nyomán igyekszik elolvasni. Mivel elég sokat utazik – még tanítani is vidékről jár be –, ezt az időt rendszerint olvasással tölti. Néha meg a két utazás közötti időket is…
Rendszeresen megnézi, milyen új művek jelennek meg a szakirodalmakban. Ezek egy része magyar nyelvű vagy Magyarországról is könnyen elérhető – szerencsére a külföldi kötetek esetében is vannak már olyan könyves oldalak, ahonnan viszonylag értelmezhető áron lehet kutatóknak szakirodalmakat megvásárolni.
Így gyűlnek a könyvek, amelyeket lelkiismeretesen próbál feldolgozni. Van az otthonában egy, illetve immáron két olyan könyvespolca, amelyre csakis a nagyon sürgősen elolvasandó köteteket pakolja. A számítógépén szintén e szerint rendezi mappákba az olvasnivalókat, létrehozta a „Most kell elolvasni”, a „Most azonnal el kell olvasni” és a „Most már tényleg el kellene olvasni” mappákat. Persze egy tisztességesen megírt angol monográfiát nem napok alatt futunk át, ahogyan fogalmaz: „bevallom férfiasan, e kötetek gyakran hónapokig el szoktak kísérni.”
A nyár a regényeké
A tanév vége után több ideje marad szépirodalmat olvasni, illetve történész végzettsége okán olyan történeti munkákat, amelyek nem kapcsolódnak szorosan a kutatásához vagy ahhoz, amit az óráin tanít. Egyik vesszőparipája, hogy minden nyáron elolvas néhány száz oldalt Sir Steven Runciman A keresztes hadjáratok története című monográfiájából. Ez utóbbit már nem, de a regényeket rendszeresen átbeszélik a feleségével, hogy kiderüljön, kinek mi a véleménye az éppen olvasottakról. Mint mondja, eléggé hasonló az ízlésük – körülbelül 80 százalékban fedik egymást. A szakirodalomból származó meglátásait, mivel eléggé specifikus területen kutat, már nehezebben tudja másokkal megvitatni.
Mi történik Etiópiában?
Amikor arról kérdezzük, mit ajánlana másoknak olvasásra, Marsai Viktor John Markakis Ethiopia: The Last Two Frontiers című könyvét hozza szóba. Más szerzők olvasása során jött vele szembe ez a mű, hiszen a kötetre nagyon sok Afrika-kutató hivatkozik. Meg is rendelte már két–három éve, de most jutott el odáig, hogy végig is olvassa. Valódi hűha–élmény volt, mint mondja, ilyen strukturális és tűpontos elemzésekkel, amivel Markakis operál, még nem találkozott.
A kötet egyébként 2011-ben jelent meg; tartalma pedig Etiópiának egy nagyon mély antropológiai, történeti, társadalmi leírása. Mint mondja, a biztonsági tanulmányok, a nemzetközi kapcsolatok, a politikai döntéshozatal nagyon sokszor hajlamos megmaradni a felszíni dolgoknál. Azaz megnézik, hogy öt–tíz éve mi történt, és abból próbálják megérteni, hogy éppen most mi zajlik egy adott helyen. Ez az esetek döntő részében akár az abszurditásig viheti félre az értelmezést. Ezzel szemben Markakis az egész etióp problémakört nagyon mély strukturális elemzésnek veti alá, azaz visszakeres az etnikai, gazdasági, történeti mozgatórugókig. Amikor e könyv megjelent, Etiópia éppen egy sztárállam volt. Tavaly óta viszont polgárháború van, azaz Markakis azon ívei, amiket akkor mozgatórugókként felrajzolt, egy az egyben visszaköszönnek a mai konfliktusban.
Noha nem kell minden magyarnak Etiópia rejtélyeivel kelnie és feküdnie, könyv nem csak az afrikanista kutatóknak fontos olvasnivaló. Etiópia egy 120 milliós ország, Afrika második legnépesebb állama. Magyar külképviselet működik Addisz-Abebában, a Hungary Helps program munkatársai dolgoznak ott, emellett megtalálhatók a hazai üzleti érdekek is. Ráadásul mindannyian a globális faluban élünk, ezért azt gondolni, hogy ami Etiópiában történik, sosem fog valamilyen úton-módon lecsapódni nálunk, naivitás. Az afrikai kontinens válságai kapcsán emellett nagyon sok párhuzamosságot lehet találni saját, európai társadalmunkkal. Könnyű az ott látható példákból megérteni, hogyan tud akár országokat is romba dönteni a történeti sérelmek szüntelen felemlegetése, az egyébként nem vagy alig létező etnikai feszültségek mesterséges szítása, valamint a politikailag generált erőszakos identitáspolitika. Ezért is lehet tanulságos az érdeklődő, nyitott olvasónak ez a könyv.
Nyitókép: Alojamento Tim & Kim Village, Lago Tana, Gorgora, Etiópia. Flickr / David Samuel Santos
