A döntéshozóknak hiteles mutatókra van szükségük ahhoz, hogy döntéseiket helyesen alapozhassák meg. De vajon milyen hatása van annak, ha hibás eszközöket használunk a gazdasági és a társadalmi haladás mérésére? Erre is választ kapunk egy, a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent új tanulmánykötetből.
A visegrádi négyek gazdasági növekedése kiemelkedő volt a koronavírus-járványt megelőzően. Hazánk még a V4-eken belül is rendkívül meggyőző növekedést produkált. A rendszerváltást követően a régió államaiba eleinte főként erőforrás- és piacorientált befektetések érkeztek. Viszonylag rövid időn belül egészítette ki ezeket a hatékonyságösztönző és -javító, valamint a stratégiai beruházások köre is, amelyeket később az uniós csatlakozás lehetősége, majd ténye tovább erősített. A régió kormányai idővel maguk is tudatosan kezdtek gazdaságösztönző, a versenyképességet növelő politikák megvalósításába. Az ma még természetesen nem látható, hogy a COVID–19-járvány és e járvány utáni intézkedések milyen hosszú távú hatásokkal járnak Európában, és miként érintik az európai gazdaság növekedési képességét. Éppígy kevés tudásunk van arról, hogy miként lehet jól kezelni egy ilyen sokkot tagállami szinten, és még kevesebb arról, hogy mit tud az unió tenni a siker érdekében.
Benczes István kutatóként rendszerint azt vizsgálja, melyek régiónk gazdasági növekedésének, versenyképességének és integrációjának makrogazdasági és intézményi feltételei. Számára a tudományos magyarázatot igénylő feladvány
nemcsak a vírusjárványt megelőzően produkált kimagasló magyar növekedési ráta, hanem e mellé az a tény is, hogy Magyarország úgy volt képes a térségben erre a kiem elkedő teljesítményre, hogy közben a különféle standard versenyképességi rangsorokban rendre lemaradt. A kötet szerzője éppen a magyar jelenségek miatt közelít kritikusan a versenyképesség általánosan elfogadott koncepciójához. Többek között megállapítja, hogy a fogalom maga is a gazdasági fejlettség előrehaladásának függvénye. A kötet ezt a még nem evidens összefüggést Magyarország 2010-es évekbeli gazdaságfejlődésén keresztül mutatja be.
A kutatás, illetve maga a könyv is a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének 2019-ben kiírt kutatási pályázatának köszönhetően valósulhatott meg.
Nyitókép: Flickr.com
