Skip to content
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Menü
  • MAGAZIN
  • BLOGTÉR
  • PODCAST
  • TV
  • WEBSHOP
  • FOLYÓIRATOK
  • KIADÓ
  • KERESÉS
Magazin: Előadó
Kovács Lilla
Kovács Lilla
főszerkesztő
  • 2022.04.04.
  • 2022.04.04.
Magazin / Előadó

A visszapattanás képessége

A gazdasági reziliencia különböző dimenziói és kihívásai címmel szervezett online konferenciát március 30-án az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar (ÁNTK) Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszéke és Tudományos Diákköre.

Szemlér Tamás egyetemi docens, az ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék vezetőjének megnyitója után Kaiser Tamás, az ÁNTK tudományos dékánhelyettese köszöntőjében elmondta: a gazdasági reziliencia, azaz ellenállóképesség a pandémiával kezdődött időszak meghatározó narratívája, talán paradigmája lesz. A rendezvény előadásai nyomán megbízható értelmezési keret alakul ki, az előadók következtetései és javaslatai pedig előremutató vitákat és további kutatásokat alapoznak majd meg.

A  Reziliencia a nemzetközi térben című panel levezető elnöke, Marton Ádám, az ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék tanársegédje vezette fel Halmai Péter, az ÁNTK Közpénzügyi Tanszék egyetemi tanárának, az MTA levelező tagjának Reziliencia a közgazdaságtudományban című, elemzési keretet adó nyitóelőadását. A reziliencia szó a latin „visszapattan” igéből származik, azt a pszichológiában is használják a nehézségekkel szembe találkozva talpra állást, új perspektívák kidolgozásának képessége értelemben. A közgazdaságtanban a sokk elkerülésére való képességet, gazdasági rugalmasságot jelenti; a 2008-as recesszió idején került előtérbe. Három dimenziója: 1) a sokkokkal szembeni sebezhetőség, 2) a sokkelnyelő kapacitás és a 3) a sokkot követő helyreállási képesség – sorolta Halmai professzor. A reziliencia foka összefügg az euroövezeti integrációval: egy-egy állam sebezhetősége esetén emelkedik az államadósság, romlik a bankok hitelállománya, az államok bankkonszoldiációra kényszerülnek, ezáltal ördögi kör veszi kezdetét, amely a tagállamok felé tovagyűrűzik, ilyen kontextusban is fontosak a tagállami szintű strukturális reformok.

A globális pénzügyi rendszer rezilienciájának erősítése címmel  Báger Gusztáv, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Nemzetközi és Politikatudományi Intézetének professzor emeritusa a reziliencia erősítésének eszközei között részletesen szólt a Bázel III. szabályokról. Mint mondta, a kockázat alapú tőkekövetelményekre vonatkozó szabályok mind nagyobb százalékban valósulnak meg. A tőkearány növelésére legnagyobb mértékben az eredménytartalékot használták fel a nagybankok. Szabálykövetés tekintetében a likviditási ráta kapcsán is előrelépés látszik. A folyamatok 2019-ig egyenletesen zajlottak, 2020-tól a vírusválság azonban felvetette a nem banki pénzügyi közvetítők szabályozásának igényét is. Az unió vélhetően a fiskális föderalizmus felé mozdulhat el.

Szemlér Tamás az unió három nagy kihívására – 2000: gazdasági versenyképesség növelése, 2008: pénzügyi válság, 2020: vírusválság – adott válaszait értékelte. A Lisszaboni Stratégia célja – a világ legversenyképesebb térségévé tenni az EU-t 2010-re – túl ambíciózus volt, nem társultak mellé uniós szintű eszközök. Az ezt felváltó EU 2020 program már öt kiemelt területen jelölt ki célokat (foglalkoztatottság, K+F, klímaügy, iskoláztatás, szegénység), dedikált finanszírozást azonban nem tartalmazott, így a migrációs válsággal és a brexittel fémjelzett nehéz időszakban az áttörés elmaradt. A Next Generation EU nevű helyreállítási terv ehhez képest új elemként az unió nevében felvett, nagyon hosszú lejáratú kölcsönök révén újszerű megközelítést hozott. Összességében Szemlér Tamás szerint van előrelépés az EU döntéshozatalában, cselekvésében: önmagához képest gyorsul és erősebb koordináció jellemzi. Ennek hátterében a háború okozta példa nélküli külső sokk áll. Nő az állami finanszírozás szerepe is, az unió nagyobb mértékű föderalizációja pedig aligha kérdés a közeljövőben.

Az államadósság összefüggései a Covid-19 járvány tükrében címmel Kutasi Gábor egyetemi docens, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője a reziliencia kapcsán az államadósság kérdéseit, a közpénzügyek válságállóságát tekintette át. A reziliencia e tekintetben a fiskális mozgásteret, az adósságcsökkentés lehetőségeit jelenti, annak lehetőségét, hogy a fiskális politika mennyiben képes helyettesíteni a magánszektor adott esetben megszűnő keresletét. A fiskális reziliencia kihívásait a COVID-19 idején a jövedelempótlás, a kapacitások fenntartása, az adóbevétel kiesése/elengedése és az egészségügyi képességek fejlesztése jelentették.

Az esemény következő szekciójában a makrogazdasági reziliencia eltérő vetületeiről hangzottak el előadások. A monetáris politika szerepéről Czeczeli Vivien, az ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék tanársegédje, a rezilienciának az Ipar 4.0 korában betöltött szerepéről Kovács Olivér István, az ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék tudományos főmunkatársa, a gazdasági ellenállóképesség méréséről Marton Ádám, az ÁNTK Közgazdaságtani és Nemzetközi Gazdaságtani Tanszék tanársegédje, a kapcsolódó uniós stratégiai változásokról pedig Nyikos Györgyi Gizella egyetemi tanár, az ÁNTK Közpénzügyi Tanszék vezetője, Nemzeti Adatvagyon Ügynökség Kft. ügyvezetője tartottak előadást.

Témakörök: EU, globalizáció, reziliencia, sokk, versenyképesség
ÖT PERC EURÓPA BLOG

Nagyot nyitott az Európai Unió kelet felé 

Néhány ázsiai országgal különösen erős gazdasági kapcsolatok alakultak ki.

ÖT PERC EURÓPA BLOG

Kormányközibb lett az Európai Unió

Miközben mindenki a koronavírus-járvány következményeinek kezelésére figyel, az Európai Unió – nem utolsósorban szintén a járványnak köszönhetően – érezhetően elmozdult a kormányköziség irányába. A kérdés csak az, hogy átmeneti jelenségről

Könyvtár

Környezetvédelmi kaleidoszkóp

Új könyv az uniós szabályozás új irányáról.

nke-cimer

LUDOVIKA.hu

KAPCSOLAT

1083 Budapest, Ludovika tér 2.
E-mail:
Kéziratokkal, könyv- és folyóirat-kiadással kapcsolatos ügyek: kiadvanyok@uni-nke.hu
Blogokkal és a magazinnal kapcsolatos ügyek: szerkesztoseg@uni-nke.hu

IMPRESSZUM

Ez a weboldal sütiket használ. Ha Ön ezzel egyetért, kérjük fogadja el az adatkezelési szabályzatunkat. Süti beállításokElfogad
Adatvédemi és süti beállítások

Adatvédelmi áttekintés

This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these cookies, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the website. We also use third-party cookies that help us analyze and understand how you use this website. These cookies will be stored in your browser only with your consent. You also have the option to opt-out of these cookies. But opting out of some of these cookies may have an effect on your browsing experience.
Necessary
Always Enabled
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Non-necessary
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.
SAVE & ACCEPT