Az NKE-n nemrégiben indult államtudományi képzés új szemléletű, modern tankönyveket kívánt, amelyek egyszerre képesek arra, hogy megalapozzák az egyetemi hallgatók közjogi felkészültségét és az érvelési képességeit. Emellett szemléletformálóak is szeretnének lenni. E köteteket ismerhettük meg jobban november 10-én az egyetem Főépületében.
A Dialóg Campus, illetve az immár Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában a közelmúltban megjelent tankönyveket és monográfiákat mutatta be a nagyközönségnek az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karának Alkotmányjogi és Összehasonlító Közjogi Tanszéke.
Megnyitó beszédében Deli Gergely, az ÁTNK dékánja kiemelte, a könyvkiadás ma komoly kihívásokkal néz szembe, amivel a jogtudománynak is kell idővel foglalkoznia. Krízisben van a könyv mint hordozó: egyrészt sújtja a jelenlegi papírhiány, másrészt pedig egyre csökken a szerepe az életünkben. Kihívások érik a könyvet mint ismeretforrást is. A különböző teljesítményértékelési rendszerek (tudománymetrika) ma inkább tanulmányokra, cikkekre épülnek, ezért általános jelenség, hogy szinte csak fokozatszerzésre használja a kutató a könyvet, így torzítva el valódi értékét. Komoly kérdéssé vált tehát, hogy van-e értelme könyvet írni. Ami bizonyos: egy jogtudományi szakkönyv esetén az író személyes áldozatvállalása áthidalhatja az említett kríziseket.
A kötetbemutatót szervező tanszéket a dékán köszöntője után Halász Iván tanszékvezető mutatta be. Elmondta, hogy az igazgatásszervezés mellett néhány évvel ezelőtt indult el az egyetemen az államtudományi képzés is, amihez szükség volt új szemléletű, modern tankönyvekre is. Ezeknek közel a fele a Ludovika Egyetemi Kiadónál, vagy elődjénél, a Dialóg Campusnál jelent meg.
Az eseményen elsőként Smuk Péter, az ÁNTK egyetemi tanára, korábbi dékánja Gárdos-Orosz Fruzsina – Halász Iván (szerk): Bevezetés az alkotmányjogba című tankönyvét mutatta be. Egyetértett Deli Gergellyel a tankönyvek krízise kapcsán. Mint elmondta, a szerzők bár bizonyosak abban, hogy értékes munkát állítanak elő, hiszen komoly kutatásokat konvertálnak tankönyvvé, mégis azok valódi helyét az határozza meg, mennyire válik mindez hasznossá a tanulóknak. Annyi azonban bizonyos, hogy a vizsgáztató tudni fogja, hogy a hallgató olvasta-e a könyvet, avagy sem. Kiemelte, hogy minimális finomhangolás mellett ez a kézikönyv hosszú távon tudja szolgálni a jogtudományi oktatást. A tárgyalt témát cizellált és finoman megírt fejezetek mutatják be, emellett kitér az európai uniós összehasonlító szempontokra is. Hozzátette, a kötet online is elérhető, így más karokon is tudják az oktatók használni.
Kocsis Miklós tudományos főmunkatárs (ÁNTK) Bódi Stefánia–Schweitzer Gábor (szerk): Alapjogok című tankönyvét ajánlotta a résztvevők figyelmébe. Kiemelte, a mértékadó és mértéktartó kötetet a tanszéki és annak környékén dolgozó munkaközösség nívós szerzőgárdája írta. E kötet mögött – mint mondta – szenvedések sorozata van, azaz a szerzők igencsak megdolgoztak a témául választott alapjogi problémákkal. Ezeket ugyanakkor végig nagyon jó arányokkal és megfelelő hangsúlyokkal dolgozzák fel. Kocsis Miklós szarkasztikusan jegyezte meg: a könyvet szenvedések hosszú sora fogja követni, mégis érdemes lesz a hallgatóknak átrágni magukat rajta, mert alapvető kérdésekre fognak benne választ találni. A szerzők szerencsére világosan megértették, hogy kinek készült ez a könyv, így sok esetben nem mentek bele olyan kérdésekbe, amelyek elsősorban csak a szakembereket érdeklik.
Farkas György, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanársegédje Téglási András (szerk): Az állam szervezete című könyvét méltatta. Mint elmondta, a kötet tiszta és világos szerkezetben foglalja össze az állam legfontosabb közjogi szervezeti egységeit. Már csak a tartalomjegyzékre is rápillantva is jól áttekinthető szerkezet tárul az olvasó elé. Kiemelte, könnyű abba a hibába esni, hogy monográfiaként tekintünk a tankönyvre, és túlzott mélységben tárgyaljuk a témát. E hibát viszont ez a könyv elkerüli, végig érthető marad a hallgatók számára. Az így valóban tankönyvnek megalkotott és online is elérhető mű az ország számos pontján szerepelhet ajánlott irodalomként a jogászképzésben.
Halász Iván tanszékvezető itt megjegyezte, hogy a fent bemutatott tankönyvek mind kollektív munkák, amelyekben a tanszék majdnem minden oktatója (Bódi Stefánia, Erdős Csaba, Halász Iván, Horváth Attila, Molnárné Balázs Ágnes, Orbán Balázs, Schweitzer Gábor, Szabó Zsolt, Takács Albert, Téglási András, Téglásiné Kovács Júlia, Török Bernát), továbbá néhány más tanszéki kolléga (Balogh-Békesi Nóra, Balogh Lídia, Chronowski Nóra, Patyi András, Pongrácz Alex) és néhány külsős (Badó Katalin, Bárd Petra, Cserny Ákos, Dósa Ágnes, Gárdos-Orosz Fruzsina, Sulyok Gábor) vett részt. Az egyes fejezeteket mindig külön véleményezték és alaposan megvitatták.
A tankönyvek után az eseményen a tanszékhez kapcsolódó monográfiákat ismertették. Elsőként Badó Katalin, az Alkotmánybíróság vezető-főtanácsosa méltatta Téglási András: A szociális jogok alkotmányos védelme – különös tekintettel a szociális biztonság alapjogi védelmére című kötetét. Mint elmondta, már a cím után kell némi bátorságot feltételezni az olvasótól, hogy a könyvet a kezébe vegye. Ráadásul az elmúlt évekig nem volt trendi ez a téma, noha árnyalt és összetett mivolta miatt megérdemelte volna az alapos kidolgozást. A kötet megjelenésével végre a helyére kerülhet ez a kérdés, és az, hogy miért érdemes jogászként ebben a témában elmélyedni. A szociális jogok tárgyalása, az alapjogok között való elhelyezése tehát rendkívül időszerű, így csakis üdvözölhetjük a kötet megszületését – mondta el Badó Katalin.
Cseporán Zsolt, az NKE EJKK kutatója, a Miniszterelnökség kormánybiztosi kabinetvezetője Kocsis Miklós: Állami feladatellátás a szervezetrendszer és a hatékonyság szempontjából – közjogi modell-elemzés című könyvét mutatta be. Kiemelte, ez a kötet csak elektronikusan érhető el, így a Deli Gergely által említett könyvkiadási krízisek egy részét talán elkerüli. Érdekessége, hogy témája, a kultúra vagy a kulturális igazgatás szó meg sem jelenik a címben. A meglepetés mellett a könyv legnagyobb erénye az, hogy kimozdul a megszokott keretrendszerből, amelyet egy elméleti szakkönyvtől elvárnánk. Egyedülálló szempontot választ ugyanis: a szerző megnézte, hogy mi a gyakorlat, azaz hogyan áll a kérdéshez a jogalkalmazó, a végrehajtó. Ezzel a kötet mindenképpen új fejezetet nyitott egy alapvetően marginális alkotmányjogi kérdés tárgyalásában.
Az eseményen méltatott köteteket az érdeklődők a helyszínen kedvezményes áron vásárolhatták meg, illetve azokat a jelenlévő szerzők dedikálták is.
