Június 4-e, a trianoni békeszerződés évfordulója 2010 óta a nemzeti összetartozás napja. Erre emlékezve a Ludovika Egyetemi Kiadó gondozásában megjelent a „Trianon és a családom” című esszékötet, valamint egy tanulmánykötet, amelyben 40 szerző különböző aspektusokból elemzi a több mint 100 évvel ezelőtti eseményeket és azok hatásait.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem a trianoni békeszerződés centenáriuma alkalmából tavaly tavasszal esszé- és fotópályázatot hirdetett olyan pályamunkák elkészítésére, amelyek megjelenítik a száz évvel ezelőtt történteket, azok messzenyúló hatásait, a pályázók közvetlen, személyes viszonyulását a témához. A könyvvé formált leírt, megfotózott emlékek és az így kifejezett tapasztalatok nagyon különbözőek, így elsősorban a személyesség, a hitelesség, a nézőpontok egyedisége számított kiválósági szempontnak az értékelés során. A Barna Attila és Pál Gábor egyetemi docensek által szerkesztett esszékötetet alkotó tizenegy kiválasztott írásmű és az emlékhelyeket, határokat, határátkelőket, valamint az összetartozást és a szétszakadást megragadó tizenkét kép lenyomata a pályázók és a kiadó munkatársainak közös alkotása. A zsűri által legjobbnak ítélt képek virtuálisan látogatható kiállításként felkerültek a Trianon 100 Digitális kiadványba is, ahol a fotópályázat fejezetben tekinthetőek meg, valamint olvashatóak az esszékötettel együtt.
A Barna Attila szerkesztésében megjelent tanulmánykötetben az NKE oktatói, kutatói, valamint külsős szakértők saját szakterületükön elemezték Trianon közvetlen és hosszútávú hatásait. Szakértelmük legjavát adva adtak tárgyilagos képet ágazatuk és kutatási irányaik változásairól, a békeszerződésről, annak az egész 20. századot végigkísérő következményeiről és a nemzetünk életére máig kiható érvényéről. Azokról a sorsfordító évekről, amelyek valóban sarokpontot jelentettek a közigazgatás, a rendészet, a honvédelem és a szellemtörténet terén.
A tanulmánykötet négy nagy fejezetre osztható: az elsőbe a békeszerződés előzményeit és a békekötés részleteit, az 1918-tól az aláírásig tartó időszakot taglaló művek kerültek. A második rész a világháború lezárásával és annak a közép-kelet európai régiós következményeivel foglalkozik, a harmadik fejezet a magyar állam újjászervezésére és közigazgatására közvetlenül gyakorolt hatásokról szól, míg az utolsó rész Magyarország 20. századi területi változásait, a belőle fakadó nemzeti sorsproblémákat elemzi, és a hazai politikai és közgondolkodás keretében vizsgálja a békeszerződések kérdéseit.
A kötet mellékleteként olyan nagy formátumban nyomtatott térképeket csatoltak a szerkesztők, amelyek eddig nem voltak ismertek a nagyközönség előtt. Ezek komoly tudományos értékkel bírnak és a diplomácia-történeti, illetve térképészeti tárgyú dolgozatokat is jól kiegészítik. A térképanyag válogatásában Suba János alezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Térképtárának vezetője volt a szerkesztők segítségére, a sok képpel illusztrált kötetet Szilágyi Dénes fotói egészítik ki, amelyek a Ludovika épületének vármegyei címereiről készültek.
A több mint 600 oldalas könyv Karácsony Fanni felelős szerkesztő és a kiadói stáb, valamint Horváth Attila és Máthé Gábor lektorok gondos munkáját dicséri. Koltay András rektor bevezető szavaival ajánljuk a kötetet a tisztelt olvasó figyelmébe, abban a reményben, hogy az „a hitbeli erősödéséhez is hozzájárul, és egyúttal további kitartó munkálkodásra indítja majd”.
A témáról készült videós összeállításunkat itt tekinthetik meg. A kötet Webshopunkban megvásárolható.
