Üdvözítőbb-e a szuverén nemzetek együttműködése, mint az Európai Egyesült Államok? Ki fogja dominálni a világkereskedelmet? Hogyan boldogulhat az összmagyarság Közép-Európában? Új tanulmánykötet a magyar külügyekről.
Fontos, sokakat elgondolkodtató kérdések ezek, amelyekről Martonyi János nemrégiben megjelent tanulmánykötetének olvasói minden bizonnyal elmélkedni fognak. És talán azzal is egyetértenek majd, hogy Európában együtt újra fel kell fedeznünk közös identitásunkat, civilizációs örökségünket és kultúránkat.
Bár a történelem a véletlenek sorozata, a mindennapi történések mögött kirajzolódik az alapvető rendezőelv, amelyet ki lehet és ki is érdemes kutatni – vallja új, a Ludovika Egyetemi Kiadónál megjelent, Nemzet és Európa címet viselő tanulmánykötetének egyik írásában Martonyi János. A szerzőt aligha kell részletesebben bemutatni: a Magyar Corvin-lánccal kitüntetett, Széchenyi-díjas magyar jogtudós, egyetemi tanár az első (1998–2002) és második (2010–2014) Orbán-kormány külügyminisztere volt.
Most megjelent kötete három fejezetre bontva összesen 25 esszét és tanulmányt tartalmaz, amelyből kirajzolódik a volt külügyér – a kötet előszavát jegyző Stumpf István szavaival élve – hazafisága, a nemzeti identitásra épülő, euroatlanti elkötelezettségű magyarsága. E kötetet nem csupán a téma szorosan vett szakértőinek, de azoknak is érdemes lesz a kezükbe venni, akiket foglalkoztatnak a közelmúlt történelmi eseményei, az euroatlanti integráció lehetséges forgatókönyvei, illetve a világkereskedelem mai dilemmái – magyar szemszögből vizsgálva.
Krízisek Európában
A kötetből is előviláglik, hogy az Európai Unió komoly krízishelyzetekben eddig nem igazán tudott megnyugtató megoldásokkal szolgálni, így mindig előbbre kellett lépniük a nemzetállamoknak. Martonyi János két, mindannyiunk számára eleven példát mutat be ennek kapcsán: egyik a 2015-ös migrációs, a másik pedig a jelenlegi koronavírus-válság. E krízishelyzetek egyfelől újra és újra biztatják a még szorosabb integrációt szorgalmazókat, ugyanakkor egyre messzebbre szól azok hangja, akik szerint előre borítékolható a vágyott Európai Egyesült Államok kudarca. Ebben, az Unió lehetséges jövőjét firtató folyamatban a közép-európai térség geo- és biztonságpolitikai szempontból felértékelődött. Martonyi ítélete egyértelmű e kérdésben: az EU jövőjének kialakítása nem történhet meg a V4-ek intenzív közreműködése nélkül. Hiszen épp az együttműködésben hívő, de az önrendelkezést fel nem adó államok unión belüli együttműködésének egyik sikersztorija a visegrádi csoport megerősödése.
Értékek, választások, példaképek
A világ feletti hegemóniáért folyó verseny, így a komoly változások másik jelentős színtere természetesen a világgazdaság, amely a kötet tanulmányaiból kirajzolódóan szintén egyik kedves témája Martonyi Jánosnak. Szerinte a különböző kritériumok alapján összeállítható, így folyamatosan változó kereskedelmi sorrend azt teszi számunkra világossá, hogy nincs egyetlen globális hegemón hatalom. Ezért is lehetetlenség az a kívánalom, hogy kicsiny országként csakis egyetlen irányba kötelezzük el magunkat.
A kötet szintén izgalmas része az első, Emlékezések című fejezet, ahol a szerző a számára kedves – talán nem túlzás, ha azt írjuk, mintaadó – személyiségekről ír. Itt olvashatjuk Martonyi János – a korábban már bemutatott témáktól sem függetlenül született – megemlékezéseit Hercegh Gézáról, Tom Lantosról, Antall Józsefről, Horváth Jánosról és Habsburg Ottóról.
Martonyi János Nemzet és Európa című kötetét megvásárolhatja a Ludovika Egyetemi Kiadó webshopjában.
