Létezik hazánkban önkormányzati rendőrség? Használhat fegyvert egy polgárőr? Összekapcsolódhat a közbiztonság és a magánbiztonság szférája? Ilyen és ehhez hasonló témákat érintettünk a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) egyetlen civil–biztonsági szakirányával kapcsolatban, ahol a hallgatók a végzés után nem rendőrök, hanem civil biztonsági- vagy önkormányzati rendészeti vezetők lesznek. Az önkormányzati rendészet, illetve a személy- és vagyonvédelmi tevékenység sokrétű kihívásairól, valamint Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék küldetéséről a tanszék vezetőjével, az NKE oktatási rektorhelyettesével, Christián Lászlóval beszélgettünk.
Hamarosan megjelenik egy kimondottan az önkormányzatoknak készült módszertani ajánlás, amely a települési közbiztonsági stratégia megalkotásához szükséges. Miért volt szükség a módszertanra?
A közbiztonság fenntartásához a jogalkotó meghatározott kereteket alkotott, de abban, hogy azt helyi, települési szinten hogyan töltik meg tartalommal, komoly eltérések vannak. Az ezzel kapcsolatos kutatásaink egyik legfontosabb konklúziója, hogy az önkormányzatok nem foglalkoznak — tisztelet a kivételnek — kellő mélységgel, alapossággal ezzel a témával, pedig a biztonságba történő befektetés bizonyosan megtérül. Ezért igyekeztünk a kutatási eredményeket is figyelembe véve, két szerzőtársammal — Mózesné Toronykőy Mártával és Polyák Zsolttal — kézzelfogható iránytűt adni a kezükbe, még azokon a településeken is, ahol bár soha nem volt bűnmegelőzési dokumentum, de a képviselő-testület, a városvezetés belátta azt, hogy ezzel a témával stratégiailag foglalkozni kell. Az ajánlás teljeskörű segítséget ad, bármelyik település magáévá teheti, aktualizálhatja annak érdekében, hogy hatékonyabb együttműködés alakuljon ki a rendvédelmi szervek és a közbiztonság egyéb aktorai között, azaz a komplementer rendészet szereplői között.
Mit jelent a komplementer rendészet?
Ezt a kifejezést Janza Frigyes tábornok úrtól hallottam először talán tíz évvel ezelőtt, és minél többet foglalkoztam rendészettel, annál inkább kifejezőnek éreztem. A komplementer rendészet azt jelenti, hogy a rendészet küldetésének teljesítése, a biztonság megteremtése csak társadalmi kooperáció és kollektív munka eredményeként teljesíthető, amelyben az állam erre felhatalmazott szervei, a rendvédelmi szervek, a rendvédelmi feladatokat is ellátó szervek és az önkormányzatok mellett fontos szerepet kapnak a magánbiztonsági vállalkozások, valamint a civil önvédelmi szervezetek is. Ez az ún. plural policing szemléletmód, amely szerint a rendőrség mellett egyenrangú partnerként lépnek fel, és egyre meghatározóbb szerepet töltenek be tehermentesítő rendészeti szereplők, és minden korábbinál jobban felértékelődik a hatékony és valós együttműködés. Tehát a komplementer rendészet attitűdváltást jelent, egyszerre munkamódszer és az abban érintett szervezetek összességét is jelenti. Azon tevékenység, amelyeknek középpontjában a mellérendelt partnerség áll, melynek révén az állami rendészeti szereplők munkáját a nemállami szereplők kiegészítik és támogatják. A közbiztonság tehát társadalmi kooperáció és az érintett szervezetek komplementer rendészeti tevékenységének az eredménye. Ezen túlmenően a könyvbemutatón Deli rektor úr kiemelte a latin ige jelentését: teljesíteni, beteljesíteni. A kifejezés tehát szövetségként is értékelhető a közbiztonság beteljesítése érdekében.
Kik a szereplői?
A komplementer rendészet az állami rendészeti munkát kiegészítő szervei: az önkormányzati rendészet és egyes rendészeti feladatokat ellátók (pl. közterületfelügyelő, természetvédelmi őr, mezőőr, hivatásos vadász); a társadalmi önkéntes egyesületek, különösen a polgárőrség; és a magánbiztonsággal foglalkozó személy- és vagyonvédelmi szervek. Gondoljunk például a Ludovika Campusra, amelynek biztonságáért bizonyos esetekben együtt dolgozik rendőr, közterület-felügyelő, az NKE Egyetemi Polgárőrség és az egyetem biztonsági szolgálat munkatársai.
Térjünk vissza a települési önkormányzatokhoz. Mi az önkormányzati rendészet, illetve a polgárőrség küldetése?
Magyarországon nem működhet önkormányzati rendőrség, hazánkban egyetlen rendőrség van, az állami. Az önkormányzati rendészek küldetése az, hogy az önkormányzat, a település aspektusából tekintsenek a helyi rendészetre, és minden létező módon erősítsék a települések biztonságát, az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét és az önkormányzati vagyon védelmét. A rendőrség elsődleges küldetése a bűncselekmények, illetve egyéb jogsértések, szabálysértések megakadályozása és felszámolása. Az önkormányzat számára viszont legalább ennyire fontos a proaktív tevékenység, hogy az állampolgárok érzékeljék, hogy az önkormányzat sokat tesz azért, hogy biztonságban legyenek. Ide tartoznak a közterületek jogszerű használata, a közösségi együttélés szabályainak betartatása, parkok rendjének fenntartása stb. Tehát az önkormányzati rendészek feladata elsődlegesen nem a jogsértések felkutatása, hanem a lakossági komfortérzet szolgálata. Egy jó önkormányzati rendészet úgy működik, hogy csak végső esetben használ kényszerítő eszközt, csak végső esetben büntet, bírságol. Tehát a társadalmi sztereotípiával ellentétben a közterület-felügyelet nem bírságoló szervezet. Az ország 65 000 polgárőrének pedig alapvetően a megelőzésre kell helyeznie a hangsúlyt, erősítve a helyi közbiztonságot, hogy mindenki jól és biztonságban érezze magát a lakóhelyén. Ennek a legkézenfekvőbb módszere, hogy ott vannak a közterületen, figyelnek az állampolgárra, meghallgatják az igényeiket, kéréseiket, problémáikat és ezekre az érintettekkel megoldásokat is keresnek. Az önkormányzati rendészetek és a polgárőrségnek egyaránt küldetése az, hogy a településen azokat a hézagokat pótolja, amelyre a rendőrségnek se felhatalmazása, se kapacitása nincs.
Mi a pontos meghatározás a települések tekintetében: önkormányzati rendészet vagy közterület-felügyelet?
Többségében azért beszélünk közterület-felügyeletekről, mert a rendszerváltás előtt alakultak meg az első felügyeletek és a rendszerváltás után is a jogalkotó ezt a lehetőséget nyitotta meg a települések számára, sőt volt az Alkotmánybíróságnak egy fontos döntése 1996-ban, amely alkotmányellenesnek ítélte Gyula városának ezirányú szervezetalakítását. 10 évvel ezelőtt azonban a jogalkotó úgy rendelkezett, hogy önkormányzati rendészetet is lehet alapítani, ami a közterület-felügyeletnél szélesebb kört ölel fel a tevékenység, és közterület-felügyelőn túl további rendészeti feladatot ellátó személy is alkalmazható a feladatellátáshoz. A jogalkotó nem mellesleg törekszik megteremteni az együttműködés jogi kereteit is, például az önkormányzati rendészetnek kötelező együttműködési megállapodást kötnie a rendőrséggel, más kérdés, hogy ez mennyiben valósul meg a településeken és mennyire válik gyakorlattá az írott szó.
A fentiekkel ellentétben milyen feladatai, eszközei vannak a polgárőröknek?
Úgy érdemes elhatárolni a polgárőrség és az önkormányzati rendészetben dolgozók munkáját, hogy a polgárőrök társadalmi munkában végzik ennek a rendkívül nemes ügynek a szolgálatát, tehát önként vesznek részt a polgárőrségről szóló törvény felhatalmazása szerint a munkában, de ez a felhatalmazás nem jelent érdemi felhatalmazást erőszakmonopólium alkalmazására. Az önkormányzati rendészetben dolgozók alkalmazhatnak kényszerítő eszközt, de szűkebb körben, mint a rendőrség, tehát nem használhatnak például lőfegyvert, „csak” bilincset, rendőrbotot, vegyi eszközt. Mindazonáltal több önkormányzatnál úgy gondolják, hogy mindezek az eszközök nem szükségesek ahhoz, hogy eredményesen dolgozzanak. A polgárőrnek annyi jogosítványa van, mint egy állampolgárnak, kérheti a rendőrség segítségét és visszatarthatja az elkövetőt a hatóság kiérkezéséig. Tehát a polgárőrnek kényszerítő eszköz híján az a küldetése, hogy segítsen az információt célba juttatni, a problémákat beazonosítani és továbbítani, hogy egyfajta „szeme és füle” legyen a rendőrségnek, hogy beazonosítsa a település lakosságának aktuális, akut problémáit. Emellett a polgárőrség nagyon fontos küldetése a bűnmegelőzési funkció, a preventív erő, ugyanis az állampolgárokra megnyugtató hatást gyakorolnak, ugyanakkor az elkövetők kevésbé lesznek bátrak a jelenlétükben.
A közbiztonság után vizsgáljuk meg a magánbiztonság szféráját. Milyen szolgáltatást nyújtanak magánbiztonsággal foglalkozó személy- és vagyonvédelmi szervek?
Nem szabad elfelejteni, hogy egy vagyonvédelmi vállalkozás azért jön létre, hogy profitot termeljen a tulajdonosnak, hiszen piaci vállalkozási tevékenység. A vagyonvédelem célja az, hogy megvédje a megbízót, ingó és ingatlan vagyontárgyait, támogassa jogainak teljesebb körű gyakorlását. Ennek eléréséhez a vagyonvédelmi vállalkozások számtalan eszközt alkalmazhatnak és kapcsolódó szolgáltatásokat kínálhatnak. A paletta nagyon színes és folyamatosan fejlődik, ide tartozik egyebek mellett a biztonságtechnika, a rendezvénybiztosítás, a személyvédelem vagy a magánnyomozás is. Ennek megfelelően egyértelműen van szinergia a vagyonvédelem és a településbiztonság között, sokszor a vagyonvédelmi vállalkozások segítenek megoldani egy-egy bűnesetet vagy kézre keríteni egy elkövetőt. A vagyonvédelemtől nem várhatjuk el, hogy a biztonság területén meghatározó állami feladatokat váltsanak ki, ugyanakkor komoly tehermentesítő szerepet kaphat, amennyiben a jogalkotó kellő felhatalmazással meghívja erre.
A komplementer rendészet megvalósításában milyen szerepet vállal a 2023-ban 10 éves évfordulóját ünneplő Magánbiztonsági és Önkormányzati Rendészeti Tanszék?
2013. óta teljes egészében megújult a biztonsági szakirány képzés, így olyan végzettséget kapnak a hallgatók, amely a magánbiztonsági piacon és önkormányzati rendészetben egyaránt keresett diploma. A képzés elismertsége érdekében a legnagyobb hazai magánbiztonsági- és önkormányzati rendészeti cégek / szervezetek bevonásával folyamatosan korszerűsítjük a tananyagokat, igazodva a szakma elvárásaihoz. A hazánkban közel százezer főt foglalkoztató magánbiztonsági vállalkozások és a több ezer embert foglalkoztató önkormányzati rendészetek számára képzünk elsődlegesen vezetői utánpótlást. A hallgatóink nem rendőrök lesznek, hanem civil biztonsági vezetők, akik gyakran már a tanulmányaik alatt állásajánlatot kapnak partnereinktől, és többen komoly biztonsági vezetői pozíciókban dolgoznak a legkülönbözőbb területeken. A meglévő alapképzés mellé 2020 szeptemberétől biztonsági szervező mesterképzést indítottunk, 2022 februárjában pedig elindult Településbiztonsági menedzser szakirányú továbbképzésünk is.
Ha már szóba került az oktatás, tankönyvként is felfogható az ön által írt, tavaly megjelent Komplementer rendészet című monográfia?
Igen, kiolvasható belőle a teljes rendészeti szervezet rendszere, működése, szabályozási háttere, és az empirikus kutatások révén visszacsatolást ad arról is, hol tartunk a komplementer rendészet megvalósításában. A könyv küldetése egyebek mellett az, hogy hozzásegítsen a szemléletváltáshoz, hogy miként segíthetjük a rendőrség munkáját a közbiztonság megteremtésében.