Mit jelent ma a keresztény szabadság fogalma Európa számára? Mi következik kulturálisan, erkölcsileg és jogilag közös hagyományainkból? Hogyan őrizheti meg Európa évszázados értékeit? E kérdések között tallóz egy hamarosan megjelenő, angol nyelvű szakmai tanulmánykötet.
A cikk angolul ITT olvasható.
Nem hit kérdése: Európa területén a kereszténység döntő szerepet játszott mind a civilizáció, mind a kultúra kialakításában és máig tartó megőrzésében. Személyes hitüktől, meggyőződésüktől függetlenül Európa népei egyaránt osztoznak a klasszikus antikvitás és a kereszténység örökségében.
Hiszen Európa alapértékeit elsősorban a görög filozófia és művészetek, valamint a római jog jelentik, melyek generációkról generációkra való áthagyományozását éppen a kereszténység végezte. Ma is a keresztény kultúra határozza meg azt, ahogyan élünk, ahogyan gondolkodunk, ahogyan képesek vagyunk másokkal együttműködni. E háttér ellenére ugyanakkor mégis kérdéses, hogy a kereszténység az akár jogilag is elismert európai életforma kiemelkedő része marad-e.
Az Acta Humana című magyar jogi folyóirat két kötetet (2020. évi 3. és 4. számok) szentelt a kereszténység és a modern emberi jogok kapcsolatát vizsgáló tanulmányoknak. A folyóirat e két számának meghívott szerkesztője Koltay András, az NKE rektora volt. Mint azt most a kötet előszavában írja, a szerkesztés során bizonyosodott meg arról, hogy a tizenhat, különféle magyarországi jogi műhelyhez tartozó szerző tollából származó írások – a magyar megjelenésen túl – alkalmasak arra is, hogy a külhoni kutatók számára könnyebben hozzáférhető módon, angolra fordítva hozzájáruljanak egy aktuális, Magyarországot meghaladó szélességű tudományos párbeszédhez. Így született meg a Christianity and Human Rights című tanulmánykötet. A szerzők és a szerkesztő is azt remélik, hogy e tanulmányok kötetbe formálva arra fogják ösztönözni az európai kutatókat, hogy mihamarabb bekapcsolódjanak a jelenleg is folyó konstruktív eszmecserébe.
Mitől szabadulnánk?
A hamarosan megjelenő tanulmánykötetben összegyűjtött írások a jogtudomány sajátos, minden bizonnyal bővebb kutatást is igénylő területét mutatják be. Ha ugyanis bárki feltenné a kérdést, hogy mi a keresztény szabadság, a legpontosabb válaszokat alighanem jogászoktól, valamint a teológia képviselőitől kapná. A kiindulópontot nyilván a Biblia és annak magyarázatai jelentik, de az alkalmazható szabályokat elsősorban jogászok szintetizálják az „alapdokumentumból”.
A szabadság jogi területén összefonódnak az európai kultúra, a közös értékek, a jog és a (keresztény) vallás hagyományai. E terület kutatói számára egyre világosabb: Európában a kereszténység döntő szerepet játszott a szabadság jogi fogalmának kialakulásában. A közvélekedés szerint persze az egyéni szabadság kizárólagosan a felvilágosodás vívmánya – és az épphogy a kereszténység korlátozó tanaival szemben jött létre. Ugyanakkor a kutatók arra is rámutatnak: az emberi jogok és valamennyi ember egyenlő méltóságának elismerése a kereszténységben gyökeredzik. A hívő ugyanis annak bizonyosságában él, hogy minden ember az Atya gyermeke, éppen ezért minden ember érinthetetlen és eltörölhetetlen méltósággal bír. Az individuum mint érték eszméje tehát eredetileg a kereszténységből fakad.
Értéksemleges?
A polgárok szabadon – személyes hitük, családi hagyományaik megőrzése mellett – azt szeretnék, hogy az állam mindig maradjon „értéksemleges”. Tartsa tehát tiszteletben a társadalmon belül megjelenő különféle hiteket és választásokat. Ugyanakkor a kutatók szerint ugyanilyen fontos azt is belátni, hogy a szekuláris érvek túlhajszolása dőreség, hiszen a kereszténység sosem száműzhető teljesen az államból. Ha ugyanis saját sokszínűségünket fakítva kidobnánk vallási alapú értékeinket, akkor leszűkítenénk az egyén számára a választás lehetőségeit. Az emberek számára rendelkezésre álló értékválasztási lehetőségek csökkentése pedig nem csak a tételes jog szerint elfogadhatatlan.
A kötet tanulmányai éppen ezért a keresztény szabadság fogalmából kiindulva elsősorban a különféle szabadságjogok (emberi méltóság, vallás- és véleményszabadság stb.) problémáira összpontosítanak. Úgy vélik ugyanis, hogy a szabadság, a lelkiismeret, az emberi jogok és a vallásszabadság kérdéseinek alapos vizsgálata nemcsak a múlt megértéséhez fontos, hanem a jövőre vonatkozó döntések meghozatalához is – egy nemzetállamban, de akár az Európai Unió közösségében is.
Az emberi jogok elméletével kapcsolatos tudományos művek iránt érdeklődő honi olvasó korábban már találkozhatott az Acta Humana hasábjain e most megjelenő kötet írásaival. Az angolra fordított, könyvbe szerkesztett tanulmányok immár nemcsak a magyarul olvasók, hanem a külföldi társadalomtudományi kutatók számára is rendelkezésre állnak – gazdagítva a kereszténység és emberi jogok kapcsolatának szakirodalmát.
A könyv nyomdai kivitelezése folyamatban van, elektronikus formátumban azonban Webshopunkban már megvásárolható.
