Megjelent Darabos Ádám és Jancsó András Theologians on Modern Politics című műve, amelyet az NKE Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Vallás és Társadalom Kutatóintézetének (VTK) szervezésében mutattak be február elsején a John Lukacs Társalgóban.
A bevezetőben Jancsó András, a VTK tudományos segédmunkatársa elmondta: 2021-ben Darabos Ádám ötletére cikksorozatot indítottak a Hungarian Conservative lap online felületén olyan teológusokról, filozófusokról, akiknek a politikáról szóló gondolataik kevéssé ismertek. Ez adta a hátterét a kötetnek, amelyet a keresztény teológia, vallás és a politika kapcsolata iránt érdeklődők számára írtak. A társszerző köszönetet mondott a kötet további szerzőinek, és a megjelenéshez hozzájáruló szakembereknek, végül kiemelte a Batthyány Lajos Alapítvány nélkülözhetetlen szerepét a könyv létrejöttében.
Kutatói elegancia
Ezt követően Török Bernát, az EJKK főigazgatója köszöntőjében emlékeztetett: öt éve jött létre a kutatóközpont, amelynek névadója, Eötvös József miniszterként, tudósként, szépíróként egyaránt hitelesen képviselte azt a meggyőződést, hogy a politika a kultúrában, az pedig a vallásban gyökerezik – helyes tehát a politika vizsgálatába a vallást is behozni. Kiemelte: az EJKK mindegyik intézete – közvetlenül vagy közvetve – foglalkozik közös ügyeink, a politika vizsgálatával, és a háttérben annak kulturális, vallási meghatározottságával. A könyv kapcsán méltatta annak zsebkönyv formátumát, amely modern és figyelemfelkeltő; a tartalommal kapcsolatban pedig a kutatói eleganciát, amelynek jegyében minden, a kötetben bemutatott személy esetében „keresték a jót, a tőle megtanulhatót”, ugyanakkor nem féltek a szerzők a kritikai hozzáállás finom megjelenítésétől sem, s helyenként „kiszólással” jelezték, ha vitatott gondolat került szóba.
Nyirkos Tamás, az EJKK Politika- és Államelméleti Kutatóintézetének tudományos munkatársa a könyv egyedi és különleges megközelítését emelte ki. A kérdésre, van-e helyük a teológusoknak a politikában, válasza: minthogy a kereszténység az egész embert szólítja meg, szamárság lenne azt gondolni, hogy épp a társadalomról és politikáról ne lenne mondanivalója. A címbeli „modern” szóra utalva elmondta: a kötetben bemutatott gondolkodók 19-20- századiak, a „teológus” pedig itt most tágan értelmezett fogalom: pápák, papok, szerzetesnővér, laikus teológus éppúgy helyet kapott benne, ahogy alkotmányjogász vagy jogfilozófus. Nyirkos Tamás szólt a kötet koncepciójáról és hármas tagolásáról is: az első részben az európai katolicizmusról, a másodikban a nyugati protestantizmusról, a harmadikban a magyar katolicizmusról kaphatnak képet az olvasók a nagy gondolkodók bemutatása révén.
Merjünk érvelni!
A program második részében kerekasztal-beszélgetésen cseréltek eszmét a kötet kapcsán meghívott vendégek Jancsó András moderálása mellett. Darabos Ádám kifejtette: van helye a teológusoknak a politikáról való gondolkodásban, közvetlen és közvetett módon egyaránt. Helmut Richard Niebuhr amerikai teológiai etikus gondolatait idézte. Eszerint vannak, akik úgy gondolják, hogy Krisztusnak a kultúrához nincs köze, míg a másik szélsőséges álláspont szerint éppen a saját kultúránkon keresztül próbáljuk őt megérteni – úgy, hogy egy-egy általa képviselt értéket (például a szeretetet) kiemelünk, más üzeneteivel azonban nem foglalkozunk. E két pólus között még három másik álláspont létezik – ez a közvetett kapcsolat. De van, hogy közvetlenül is beavatkoznak teológusok a politikába, ilyen volt például az említett tudós testvére, Richard Niebuhr, aki azzal kapcsolatban fogalmazta meg gondolatait, be kell-e lépnie az USA-nak a második világháborúba.
Zachar Péter Krisztián, az ÁNTK nemzetközi dékánhelyettese úgy vélekedett: korunkban, a szélsőségek korában nincs más út, mint a kereszténység; a vallás szerepe megkérdőjelezhetetlen. „Tartóerőt ad világunkban ma, amikor úgy tűnhet, mintha nem lenne abszolút igazság, mintha minden relatív és minden erkölcsi irány elfogadható lenne”. Hol az egyén szerepe? A hálózatépítésben – vélte a dékánhelyettes. Merjünk érvelni, mondjuk el, hogy nem gondoljuk, hogy minden relatív, vannak kötődési pontok.
Hitigazságok
A nyugati kereszténység hanyatlásának jelei kapcsán Nyirkos Tamás azt szorgalmazta, hogy ki kell mondani, hogy hitigazságok vannak, s ezt képviselnünk kell. A vallás nem csupán szép erkölcsi tanítás – hiszen ha így gondolnánk, akkor ki lehetne válogatni egy adott kulturális szemüvegen át, hogy melyik morális elveket szeretnénk követni. A katolicizmus gyengélkedése kapcsán úgy fogalmazott: vannak olyan elemei, amelyekért nem is kár, ha elsorvadnak, mert csak morális divatkövetés kapcsolódik hozzájuk. A kereszténységet ugyanakkor, tette hozzá, a történelem során számtalanszor temették már, ám ma többet beszélünk vallásról, mint korábban bármikor: az ott van a közéleti diskurzusokban, nem valószínű tehát, hogy elsorvadna. Zachar Péter Krisztián a déli féltekén virágzó katolicizmus kapcsán kiemelte: az Európán kívüli kereszténység erősebb, és dinamikusabb, mint korábban bármikor. „Meg kell tudni mutatni, hogy van erőteljes, a világ egészéről véleményt formálni képes gondolatsor, politikai eszköztár a vallásos társadalom számára” – vélte.
Nyitókép: Flickr / Johnny Silvercloud
