Walt Disney, Konrad Lorenz és a rendőrlélektan

Kezdeményezőkészség és kreatívitás: ezek a jó kutató ismérvei – állítja Haller József, akinek pályaválasztását már élete első olvasmányélménye eldöntötte. A nemzetközi tudományos világ élvonalába tartozó neurobiológussal – aki az NKE Rendészettudományi Karán működő Kriminálpszichológia Tanszék és a Doktori Iskola vezetője is – tudományos munkásságáról beszélgettünk, de szóba került a pályája szempontjából meghatározó akváriuma is.

Marosvásárhelyen született 1958-ban. Édesapja képzőművész volt, édesanyja pedig egy szimfonikus zenekarban fuvolista. Apai nagyapja asztalosként kereste kenyerét, míg grófi címmel rendelkező anyai nagyapja ugyan két évig járt az orvosi egyetemre, de nem bírta a gyomra a boncolásokat, ezért átiratkozott a jogra. Két év múlva kitört a II. világháború, így végül nem szerzett diplomát.

Meghatározó olvasmányélmény  

„Hatéves koromban – amikor olvasni tanultam – megkaptam a szüleimtől Walt Disney A természet világa című könyvét, hogy ezzel is ösztönözzenek az olvasásra” – idézte fel Haller József, akit a színes állatfotók annyira magukkal ragadtak, hogy elhatározta, állatokkal fog foglalkozni. A általános és a középiskola elvégzése után beiratkozott a korozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológia szakára. Másodéves egyetemista volt, amikor a gyermekkora óta meglévő akváriumába halakat vásárolt, de mivel azok nemét nagyon nehéz megállapítani, két hímet vitt haza. Elmondása szerint az állatok egy héten keresztül verekedtek, majd hajszálpontosan két egyenlő félre osztották fel egymás között az akváriumot. A befektetés (az egy hétig tartó verekedés) annyira nem volt arányban a teljesen logikus végkifejlettel (a terület egyenlő arányú felosztása), hogy elhatározta: utánanéz e jelenségnek a szakirodalomban. Ezek az olvasmányélmények vezettek el oda, hogy elkötelezte magát a viselkedéskutatás mellett, amivel annak ellenére kezdett el foglalkozni, hogy Romániában a rendszerváltás előtt ezt még nem nézték jó szemmel. A viselkedéskutatás – Konrad Lorenz náci szimpátiái, vagy talán más okból – nem volt kifejezetten tiltott, de nagyon távol állt a kutatás helybéli fővonalaitól. Haller Józsefet viszont egyre több tudományos konferenciára hívták meg előadónak, és 1982-től már együttműködött Csányi Vilmossal is, aki Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológia tanszékét vezette.

Egy világ élvonalába tartozó intézmény

„Később – amikor már a magyarországi Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben (KOKI) dolgoztam és főleg patkányokon végeztünk kisérleteket – az agresszió szabályozó mechanizmusaival kezdtem foglalkozni” – idézte fel a kutató, aki akkor ért el áttörést, amikor idegrendszeri szinten sikerült elkülönítenie a természetes agresszióért, valamint az abnormális agresszióért felelős áramköröket az agyban. (Az agresszióról ebben a podcastban hallhatnak többet Haller Józseftől.) A KOKI-ban folyó multidiszciplináris munkát rendszeres időközönként átvilágította egy neves külföldi szakértőkből álló bizottság, amely megállapította, hogy a KOKI a világ hasonló intézményeinek felső tíz százalékban szerepel.

„Ez meghatározta a fejlődési irányokat: ha ott akartam maradni és fejlődni szerettem volna, akkor nekem is a világ élvonalába kellett felküzdenem magam” – állapította meg, hangsúlyozva: az intézet legtöbb munkatársa és a doktorandusz hallgatók is kiváló szakemberek voltak. „Azt hiszem, ha a Kísérleti Orvostudományi Intézetbe nem kerülök be, most nem ülnék itt”. Miközben munkatársaival folyamatosan versenyezniük kellett a rendszeres átvilágítások miatt, mégis barátként segítették egymást a munkában. „A nyers versenyhelyzet lélekromboló hatású, de amikor egy ilyen pozitív légkörrel és baráti versenyszellemmel párosul, amelyben mindenki segít mindenkit, ugyanakkor mindenki versenyez mindenkivel, az erősebb motivációs erő, mint az egyik, vagy a másik önmagában.”

Új kihívás: rendőrlélektan

Miközben Haller József a KOKI-ban egyre feljebb jutott a ranglétrán, nemzetközi szinten is egyre inkább elismerték. Talán ennek is köszönhető, hogy 2014-ben Farkas István r. tábornok – aki egy nemzetközi rendészeti oktatási központot vezet – felkérte, vegyen részt a Végh József pszichológus által, rendőrök számára kidolgozott „lélektaktikai tréning” tudományos vizsgálatában. Akkor került először kapcsolatba a rendészettel és a humán agressziókutatással, mert addig a humán kutatásban főként csak a szorongással foglalkozott. „A rendőrök kiképzése során azt vizsgálják, hogy a leendő tisztek közvetlenül egy stresszhelyzet után hogyan tudnak agressziómentesen intézkedni” – fejtette ki Haller József, aki szerint a rendőrök annyira hasznosnak tartják ezt a képzést, hogy rendszeres a túljelentkezés.

Az NKE Rendészettudományi Karán működő Kriminálpszichológia Tanszék vezetői pozícióját 2016 végén ajánlották fel a kutatónak, aki korábban oktatott a Semmelweis Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szent István Egyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is. Kezdetben az volt az elképzelése, hogy a KOKI-ban is tovább folytatja a munkát, de saját bevallása szerint „beszippantotta” az új munkakör, ezért 2020 óta már csak az NKE-n tevékenykedik és a Doktori Iskolát is irányítja. Úgy fogalmazott: az NKE-n új kihívást kapott azzal, hogy a korábbi kutatásainak eredményeit humán kutatásokban tesztelheti. Kezdő szakemberekből – akik mostanra már nemzetközi publikációkkal is rendelkeznek – létrehozott egy kriminálpszichológiai kutatócsoportot, amely a profilozással, vagyis azzal foglalkozik, hogy miképpen lehet a helyszínen található jelekből rekonstruálni az elkövető jellemét. Mindezeken felül 2021 óta a Drogkutató Intézet főigazgatói posztját is betölti, ahol a drogfogyasztás szociológiai hatásaival kapcsolatos kutatásokat végez.

Díjak, elismerések, szabadalmak

Haller József elmondása szerint főnökként azért nem szigorú, mert azt vallja: a cél tudatában mindenkinek kell tudnia önállóan dolgoznia. Oktatóként pedig fontosabbnak tartja, hogy a hallgatók értsék, amit tanulnak, mint hogy tökéletesen elsajátítsák a szakkifejezéseket, ezért nagy hangsúlyt helyez a gyakorlatorientált képzésre.

„Ha az ember kutatói pályára adja a fejét, akkor nagyon sok kezdeményezőkészségre és kreatívitásra van szüksége, ezért igyekszem elősegíteni, hogy a hallgatók ezeket a tulajdonságokat megtalálják magukban, és fejleszteni tudják” – hangsúlyozta. Ennek eredményeként tanítványai – akik között van Junior Prima díjas is – az elmúlt több mint húsz évben 31 elismerést nyertek különböző szintű tudományos diákköri konferenciákon, tizenegyet pedig országos konferenciákon, illetve két nemzetközi díjat is „bezsebeltek”.

A világ élvonalába tartozó szakember – aki jelentős eredményeket ért el egyebek mellett a szorongás, a stressz, a poszttraumás stressz, valamint a kannabinoidok terén végzett kutatásaival – munkáját az innovatív szemlélet jellemzi, ennek is köszönhető egy magyar és négy nemzetközi szabadalma, amelyek szorongásoldó készítményekhez kapcsolódnak.

Haller József úgy tartja, hogy a tudomány egy nemzetközi vállalkozás, ezért csak ritkán publikál magyar nyelven, azt azonban fontosnak tartja, hogy az NKE lapjaiba írjon szakcikkeket azért, hogy az azokat olvasók szélesíthessék a látókörüket. Emellett számos nemzetközi folyóiratnak szerkesztőbizottsági tagja és bírálója. Pályafutása során összesen 196 tudományos művet alkotott, amelyek közül 164 publikáció kiemelt nemzetközi folyóiratokban és kiadóknál jelent meg. Négy idegen nyelvű könyvet és tizennyolc könyvfejezetet irt, illetve hat kötetet szerkesztett. Könyvei közül kiemelkedik a Springer Kiadónál megjelent műve, amely az agresszió és az erőszak neurológiai, biológiai, pszichológiai, valamint szociológiai aspektusában rendészettudományi vonatkozásokat elemez. A 2004-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktorának is megválasztott Haller József kiváló tudományos munkásságát a Belügyi Tudományos Tanács Szabó András-éremmel ismerte el 2020-ban.

A hosszú élet titka a kutató szerint az, hogy a munka mellett szakítson elég időt a pihenésre is, ezért a hétvégét mindig a családjával tölti. Kikapcsolódásként kertészkedik, sokat utazik, vagy különféle kulturális előadásokra jár a feleségével, és 30 év után újra van egy akváriuma is.

Fotók: NKE