Mivel foglalkozik a kriminálpszichológia? Miért fontos e szemléletmód ismerete a rendészeti munkában? Merre tart e szakterület? Kerekasztal-beszélgetés arról, hogyan támogathatja a pszichológia a rendészettudományt.
Az NKE Rendészettudományi Karának Rendészeti Magatartástudományi és Kriminálpszichológia Tanszéke Pódiumbeszélgetés a kriminálpszichológiáról: Múlt – jelen – jövő címmel rendezett szakmai fórumot március 19-én az Oktatási Központban. Az esemény fókuszában a hazai kriminálpszichológia alakulása és fejlődése, jelenlegi és jövőbeni kihívásai álltak.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői Hegedűs Judit, a Rendészeti Magatartástudományi és Kriminálpszichológia Tanszék vezetője, Baráth Noémi Emőke, a Kriminálpszichológiai Kutatóműhely tudományos segédmunkatársa, Hermann Zsombor, a Kriminálpszichológiai Kutatóműhely tudományos segédmunkatársa, Szabó Judit, az Országos Kriminológiai Intézet Büntető Jogtudományok Osztályának tudományos főmunkatársa, Magi Anna, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Kriminálpszichológia Kutatócsoportjának egyetemi tanársegédje, kutatócsoport-tag, valamint Fogarasi Mihály, a Rendészeti Magatartástudományi és Kriminálpszichológia Tanszék ny. egyetemi docense vettek részt. A programot Erdélyi Ákos, a Rendészeti Magatartástudományi és Kriminálpszichológia Tanszék egyetemi tanársegédje moderálta.
A beszélgetés elején Hegedűs Judit a számos névváltoztatást megélt tanszék történetéről beszélt. Volt, hogy külön létezett a magatartástudományi és a kriminálpszichológiai terület, majd ismét egyesültek. A lényeg azonban az, hogy az emberekkel foglalkozó tudományok esetében különösen fontos a különböző tudományterületek képviselői közti együttműködés. „Sokféle területről jövünk, és sok módon kapcsolódunk egymáshoz, így árnyalt képet tudunk adni a területről” – fogalmazott Hegedűs Judit.
Valószínűségek
Magi Anna arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyének vizsgálata mellett fontos a társadalmi kontextusra is figyelni. A kriminálpszichiológia kapcsán a fogalom akadémiai vetületére is utalt, valamint felhívta a figyelmet a kompetenciahatárok fontosságára. Úgy vélte, a kriminálpszichológia fogalma túl tág, szerencsésebb egy-egy szeletét megjelölni, s például arra mint börtönpszichológia vagy nyomozást támogató pszichológiaként utalni.
Hermann Zsombor 2021-ben csatlakozott a szakmai csapathoz, érdeklődési területe a statisztika, az adatelemzés. Felidézte, hogy a 2000-as évek elejéig nem létezett statisztikai módszertana e területnek. A résztvevők szakmai identitása kapcsán újfent elhangzott, hogy a kriminálpszichológia nagyon tág fogalom. Szabó Judit úgy vélte: pontosabb úgy fogalmazni, hogy a bűnözés lélektani vetületeivel, okaival, s az azokra adott intézményesített társadalmi válaszokkal foglalkoznak.
Hegedűs Judit szerint kissé misztifikált e terület, sokan érdeklődnek a tanszékükön kriminálszichológus képzés iránt, és meglepődve hallják, hogy nincs. Hermann Zsombor is azt tapasztalja, hogy egy-egy ügy eleje és vége érdekes igazán a laikusoknak, a köztes, olvasós-elemzős időszak kevésbé érdekelheti az embereket. Baráth Noémi Emőke ugyancsak élénk érdeklődést tapasztal a civilek részéről munkája iránt, közben azt is érzi, hogy a bűnelkövetések tekintetében máshol van a szakemberek és máshol a laikusok ingerküszöbe. Elhangzott továbbá: a pszichológia – szemben például az igazságüggyel – bizonyosság helyett valószínűségekben gondolkodik, ezért e két terület működésmódja eltér egymástól.
Képzések és igények
A kompetenciahatárok kapcsán Hegedűs Judit a csapatmunka fontosságára emlékeztetett: egymást segítik, együtt dolgoznak. Reflektívnek kell lenni, veszélyes lehet ugyanis egymás területeire átmenni. Nem kell omnipotensnek lenni, húzta alá a tanszékvezető. Szabó Judit a kompetenciahatárok átlépését jellemzően a gyakorlati munkában tapasztalja, illetve van, amikor a nyomozóhatóság lépi azt át, például nem megfelelő kérdés feltevésével. Fontos az is, hogy a gyerekek kihallgatását végző szakember nem végez(het) terápiát, gond is, hogy sokszor csak későn kapnak segítséget az áldozatok.
Felmerült az a kérdés is, szükség lehet-e kriminálpszichológia szak indítására. E tekintetben megoszlottak a vélemények: Baráth Noémi Emőke szerint volna rá igény, érdeklődés, ám a szakma még nem tart ott. Magi Anna amellett érvelt, hogy a mesterképzés során pszichológusi diploma szerezhető, ráadásul e képzés bármely irányba való elindulásra alkalmassá teszi a frissdiplomásokat. Ezzel szemben egy kimondottan kriminálpszichológia szak már nagyon fókuszált képzési szint volna. A klinikai pszichológiának azonban lehetne egy, a börtönkörnyezetben releváns leágazása.
A munkaerőpiacról szólva elhangzott: a börtönökön belüli munkára, igazságügyi szakértőkre van felvevő piac, és nyomozástámogató pszichológusokra, valamint az áldozatvédelem területén dolgozó szakemberekre is szükség lenne még. Kriminálpszichológiai tudásra egyébként akár az iskolapszichológusoknak is szükségük lehet. A szakemberek egyetértettek abban, hogy jó lenne, ha ezen ismeretek a pszichológusképzés elméleti elemei közé is beépülnének. Hegedűs Judit a felvevőpiac igényeinek nagyon alapos felmérésének szükségességére hívta fel a figyelmet a képzésfejlesztés kapcsán.
Kutatni nehéz
A kapcsolódó kutatásokról is szó esett, ezzel kapcsolatban a szakértők kiemelték, hogy vannak a társadalmat érdeklő, valamint az inkább a tudomány számára fontos vizsgálatok, emellett fontos alapkutatások hiányoznak a kriminálpszichológia és a kriminálpedagógia területéről egyaránt.
Magi Anna emlékeztetett: pár éve nemzetközi szinten válságban került e terület: kiderült, hogy megkérdőjelezhető forrásokon alapuló, rossz minőségű kutatások adtak sok olyan eredményt, amit a szakma alapvetésnek vett. Kutatni nem könnyű: nehéz a gyakorlatban is használható eredményekre jutni, fontos az adatminőségre vagy például a résztvevőkkel szembeni etikus eljárásokra felhívni a figyelmet. Szabó Judit szerint ugyancsak vannak slágertémák az alapkutatások területén, ám érdemes pici részekre bontani az egyes témákat, és a nagy kérdések megválaszolása helyett kevesebben „markolni”.
A továbblépést illetően Hermann Zsombor a valós, hazai adatok körének bővítését érzi fontosnak, Baráth Noémi Emőke pedig úgy fogalmazott: aki e területtel szeretne foglalkozni, először is vizsgálja meg a motivációját, majd keresse meg a legjobb szakembert, akitől tanulni tud.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy az elméleti és a gyakorlati tudásnak közelednie kellene egymáshoz. Fontos lenne emellett az eredmények jelenleginél ügyesebb, hatékonyabb kommunikációja. Nehéz olvasni a témáról, ezért sok gyakorlati szakember ódzkodik a kutatásoktól. Fontos lenne, hogy a gyakorlatba gyorsan beforgatható kutatási eredmények szülessenek – fogalmazott Magi Anna.
Jó lenne a kriminálpszichológia identitását megtalálni, és a jövőképét megrajzolni, majd arra indulni. „Az alapkutatások is alkalmazott kutatásokká válhatnak, ha jól kommunikáljuk”– vélte Hegedűs Judit. „Sokan érdeklődnek a terület iránt, a mi felelősségünk, hogy ezt fenntartsuk” – tette hozzá. Fontos lenne, hogy a rendészeti képzésben részt vevőkben tudatosuljon: a pszichológia, a szociológia, az érzelmi intelligencia a szakmaiságuk része, s ezen ismeretek birtokában segíteni tudnak áldozatnak, elkövetőnek – és saját maguknak.
nyitókép: depositphotos.com
