„Úgy gondolom, hogy egy nemzet akkor lehet sikeres, ha közösségeiben erős. Ilyen értelemben Bibó István „A szabadságszerető ember politikai tízparancsolatában” hiszek, vagyis abban, hogy kis közösségek nélkül nem tud jól működni egy társadalom, és ezt meg is tapasztaltam a ’80-as években”. Stumpf Istvánnal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Amerika Tanulmányok Intézetének kutatóprofesszorával a Képmás magazin készített interjút.
Az egészséges patriotizmust már egészen fiatalon, Sárospatakon magába szívta, és a hazaszerető szellemiség egész munkásságát végigkísérte. Szakkollégiumi igazgatóként, jogászként, politológusként, szociológusként komoly szerepet vállalt a rendszerváltó generáció kinevelésében. Noha a pártpolitikai életnek nem kívánt aktív részese lenni, a kancelláriaminiszterként végzett munkára jó szívvel emlékszik vissza.
Egy kis faluból, Hercegkútról származik, onnan hozta magával a kötődést ahhoz a közösséghez, amelyik felnevelte. Később, amikor Sárospatakon járt gimnáziumba, a város történelmi hagyományai és a mély nemzeti elkötelezettséggel oktató történelemtanára egyfajta egészséges patriotizmust oltott bele, ezt igyekezett később továbbadni a tanítványainak is. Olyan légkör kiépítésére törekedett, ahol fontos a nemzeti érdek szem előtt tartása és a közösség építése.
Minthogy a ’80-as évek közepe – legalábbis a korábbi időszakhoz képest – a civil társadalom aranykora volt, arra számított, hogy a rendszerváltoztatás után létrejön egy olyan világ, ahol nyíltan, intézményes keretek között, jogilag szabályozott környezetben próbálják az egymással versengő pártok hatékonyan képviselni a közjót a nemzet érdekében. Ám „a civil társadalmat lefejezte a rendszerváltoztatás, hiszen a legjobb erőit kiszívta a pártpolitika. A civil társadalom újjászervezése pedig azért váratott magára, mert az a pezsgés, ami a ’80-as éveket jellemezte, átfordult pártpolitikai küzdelmekbe. Sok esetben nem mutattak a felek együttműködő hozzáállást, és sajnos olyan álláspontok is érvényesültek, amelyek sokszor nem a nemzet érdekét tartották szem előtt, pedig éppen ez lett volna a legfontosabb.”
A Stumpf Istvánnal készült interjúban szó esik még közéleti harcokról, szellemi műhelyekről, a civil társadalom erejéről és Bibó István filozófiájáról, amely még ma is érvényes. A beszélgetést teljes terjedelmében ezen a linken olvashatják.
