Keresztény Amerika és a puritán hagyomány: a kezdetektől 2021. január 6-ig címmel szervezett nemzetközi műhelybeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Molnár Tamás Kutatóintézete (MTKI) június 15-én, a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában. A tudományos eszmecsere apropóját Christina Littlefield, az amerikai Pepperdine Egyetem Seaver Kar kommunikáció-, vallás- és filozófiaszakjának egyetemi docense legújabb, Richard T. Hughes-zal közösen írt kötete adta, amelyben a szerzők a fehér keresztény nacionalizmus gyökereit és máig ható örökségét tárják fel. A rendezvényen a tengerentúli vendéget Pap Milán, az MTKI intézetvezetője köszöntötte.
A társadalmi vallás szerepe
Előadásában Christina Littlefield arra hívta fel a figyelmet, hogy a keresztény nacionalizmus egyik legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy mások feletti hatalmat tételez. A kutató ismertette könyvük felépítését: a fogalmi alapvetésektől a bibliai és amerikai gondolati hagyomány összeolvasásán át egészen a puritán gyökerektől kiinduló történeti áttekintésig.
A kötet egyik kulcsfogalma a „társadalmi vallás”, amely megosztott értékek, hitek, narratívák és gyakorlatok összességeként társadalmi kohéziót és célt teremt. Ennek amerikai változata a bibliai motívumokat – a kiválasztottságot, a kivándorlást, az ígéret földjét vagy az új Jeruzsálemet – sajátos módon értelmezi újra. Mint Littlefield hangsúlyozta, ez a konstrukció egyszerre szekuláris és szakrális elemekből áll, saját „prófétákkal” és „mártírokkal”. Szerinte mindezt jól illusztrálja az amerikai dollár bankjegye.
A társadalmi vallás alapját úgynevezett magmítoszok adják – mint például a kiválasztottság, a keresztény állam vagy az „ártatlan nemzet” gondolata –, míg a szubmítoszok között megjelenik a fehér felsőbbrendűség, az amerikai álom és az eleve elrendelés eszméje. A rendszer kettőssége egyszerre jelent felelősséget és privilégiumokat, ugyanakkor potenciálisan ellenőrizetlen hatalomhoz vezethet.
Nacionalizmus és vallás
Az előadó különbséget tett a patriotizmus és a nacionalizmus között. Míg előbbi a nemzet iránti büszkeséget jelent a gyűlölet kirekesztése nélkül, addig a nacionalizmus feltétlen lojalitást követel, így elutasítja mindazt, ami idegen. A keresztény nacionalizmus ezt azzal erősíti, hogy a kereszténységet – és így Amerikát – felsőbbrendűnek tekinti, valamint az ország „visszavételét” hirdeti Krisztus számára. Ennek következményei között megjelennek az összeesküvés-elméletek, az idegengyűlölet és a tudományellenesség, miközben a mozgalom tagjai gyakran aktívak a katasztrófahelyzetekben nyújtott segítségben is. A jelenség kritikusai közül Frederick Douglass gondolkodását emelte ki, aki rámutatott Krisztus tanításai és az amerikai vallási gyakorlat közötti jelentős különbségekre.
Történeti gyökerek
Littlefield részletesen bemutatta a puritán hagyományt is, amely John Winthrop „város a hegyen” metaforájában ölt testet. A puritánok keresztény közösséget kívántak létrehozni, miközben egyszerre törekedtek az őslakosok evangelizálására és tartottak azok „romboló hatásától”, ezért a brit civilizáció terjesztésében látták a megoldást. A rabszolgaság kérdésében ekkor még nem jelent meg a felszabadítás igénye. Az alapító atyák már más irányt képviseltek: Washington, Jefferson és Madison az egyház és az állam elválasztása, valamint a vallásszabadság mellett érveltek. Ennek következtében az amerikai alkotmány nem tartalmaz kifejezett utalást Istenre.
Mozgalmak és politikai hatások
A XIX–XX. század fordulóján kibontakozó vallási mozgalmak – köztük a szociális evangélium teológiája – az amerikai demokratikus értékeket az evangéliumok elsődlegességével kapcsolták össze. A későbbi fundamentalista irányzatok elutasították a modernitás számos elemét, például az evolúciót vagy a liberalizmust, emellett pedig saját intézményrendszert, köztük modern kommunikációs eszközt: rádiós csatornát alapítottak. A politikai aktivizálódás fontos állomása volt a Bob Jones Egyetem szegregációjának megszüntetése, valamint az abortusz kérdésének előtérbe kerülése. Jerry Falwell vezetésével széles vallási-konzervatív összefogás jött létre. A 2001. szeptember 11-i terrortámadásokat követően a terror elleni háború vallási értelmezést is kapott, míg Barack Obama elnöksége idején a Tea Party és az evangéliumi közösségek közeledtek egymáshoz. A korszakot a reformokkal szembeni ellenállás, valamint az elnök személyének és hátterének bírálata jellemezte.
Kortárs fejlemények
Az előadás kitért a 2021. január 6-i Capitolium elleni támadásra is, amelyben keresztény nacionalista csoportok is megjelentek, köztük karizmatikus irányzatok képviselői. A bemutatott adatok szerint az amerikai társadalom vallási értelemben erősen megosztott: a lakosság 38 százaléka fehér keresztény, 25 százaléka színes bőrű keresztény, míg a nem vallásosok aránya 28 százalék. A keresztény nacionalizmus elsősorban a „Bibliaövezet” térségében erős, jellemzően pedig a republikánus szavazókhoz kötődik. A PRRI nonprofit szervezet felmérése szerint az amerikai keresztények mintegy harmada szimpatizál ezzel az ideológiával.
Az amerikai egyetemi docens előadását az eseményen kötetlen beszélgetés követte, ahol a résztvevők is kérdezhettek a szerzőtől. Itt, a többi között az elnökválasztásokról szólva Littlefield elmondta, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők döntő többsége elutasítja a keresztény nacionalizmus tanait, a választásokat rendre eldöntő középosztály pedig más, elsősorban gazdasági, megélhetési szempontok alapján voksol a szavazáson.
Nyitókép forrása: serezniy / depositphotos.com
