Körülbelül ötven éve van az emberiségnek, hogy megváltoztassa a jelenlegi fenntarthatatlan fejlődési pályát, különben az innentől számított harmadik generációnak nagyon komoly problémákkal kell szembenéznie – hangzott el a Ludovika Fesztivál panelbeszélgetésén.
A klíma- és vízválság témája is napirendre került az idei Ludovika Fesztivál szabadegyetemi előadásai között. Szöllősi-Nagy András professzor, a Víztudományi Kar egyetemi tanára, az MTA doktora, az UNESCO Vízügyi Konfliktuskezelési Tanszékének vezetője; Bíró Tibor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője és Pálvölgyi Tamás, a Víztudományi Kar nemzetközi és stratégiai dékánhelyettese osztotta meg gondolatait a témában. A diskurzust Balatoni Monika, az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar mesteroktatója moderálta.
Pálvölgyi Tamás mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, hogy az az elképzelés, miszerint a következő generációknak jobb lesz, egyre inkább meghiúsulni látszik. A dékánhelyettes három, széleskörűen elfogadott tudományos tényt tárt a hallgatóság elé: az első, hogy a klímaváltozás nem a jövő zenéje, már itt van és érzékeljük a hatásait. A második, hogy ennek a változásnak az egyik elsődleges a hatásviselője a víz. A klímaváltozás hatásainak 80%-a a vízen keresztül mutatkozik meg. A Kárpát-medencében úgy változik meg a hidrológiai ciklus, hogy sokkal több lesz a viharokhoz köthető nagy csapadék, nem az éves csapadékösszeg fog csökkeni, hanem az éven belüli eloszlása változik meg. A harmadik tény, hogy ezekre fel lehet készülni, mind műszaki, mind társadalmi innovációs területen. Tehát a helyzet nem kilátástalan, van megoldás – összegezte Pálvölgyi Tamás.
Lutri
Lehet-e számítani a következő néhány évben az eddigieknél nagyobb árvízre? –tette fel a kérdést Balatoni Monika, a beszélgetés moderátora Bíró Tibornak, aki a vízhiány és a víztöbblet témájára irányította a figyelmet, hangsúlyozva a két jelenség közötti szoros összefüggést. Az, hogy milyen árvizek várhatóak, nagyon komoly lutri – fogalmazott a szakember. Az intézetigazgató beszélt az úgynevezett differenciált árvízi biztonságról, amelynek lényege, hogy ott kell fokozni a védekezést és a mentesítési feladatokat, ahol nagy a károkozás kockázata, ahol nincs kritikus infrastruktúra, ott nem szabad fokozni a biztonsági intézkedéseket. Bíró Tibor az aszály témáját érintve elmondta, míg ez a szélsőséges jelenség évente átlagosan 400 milliárd forintos kárt okoz, 2022-ben pedig meghaladta az 1000 milliárd forintot, addig az árvíz évente jóval kevesebb, 50 milliárd forintos veszteséget eredményez. 2020 óta folyamatosan aszály van, a leesett csapadék elenyésző. Nagyon komoly műszaki-hidrotechnikai beavatkozásokra van szükség – hangsúlyozta Bíró Tibor.
Csak a változás állandó
Arról, hogy mennyire időszerűk a beavatkozások, lehet-e várni akár öt-tíz évet, Szöllősi-Nagy Andrást kérdezte a moderátor. „Egy dolog van, ami állandó, az a változás” – emelte ki bevezetőjében a hidrológus szakember. Ha felgyorsul a hidrológiai ciklus, akkor gyakrabban fordulhatnak elő olyan szélsőségek, mint az árvíz vagy az aszály, a víz globális mennyisége azonban nem változik. A statisztika alapján a korábban százévente jelentkező nagy árvíz ma már húszévente előfordul, ez is igazolja a felgyorsulást, amely nem csak globálisan és regionálisan, hanem lokálisan is tapasztalható. A globális fordulat a lokális változásokból tevődik össze, ezért van szükség egy új globális hidrológiai modellre – jelentette ki Szöllősi-Nagy András. Valószínűsíthető, hogy a Pannon-térségben több lesz a villámárvíz, a Tiszántúlon pedig megnő az aszálynak kitett területek mértéke – részletezte a szakember. Körülbelül ötven éve van az emberiségnek, hogy megváltoztassa a jelenlegi fenntarthatatlan fejlődési pályát, különben az innentől számított harmadik generációnak nagyon komoly problémákkal kell szembenéznie – hívta fel a figyelmet a hidrológus.
A továbbiakban szó esett többek között az egyéni felelősségvállalás jelentőségéről, de beszéltek a víztározás, vízvisszatartás, valamint a társadalmi hozzáállásban történő változás szükségességéről is.
Nyitókép: depositphotos.com
