Két éve süllyedt el a dél-koreai turistákat szállító sétahajó, a Hableány. A tragédiához kapcsolódó mentési munkálatokat annak idején a Víztudományi Kar szakemberei mérésekkel segítették. Az évforduló alkalmából kérdeztük a részletekről Krikovszky Sándort, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Karának mérnökét.
Milyen mérési munkákat végeztek el a Hableány mentése során?
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság felkérésére a Víztudományi Kar is részt vett a dunai hajóbalesetben elsüllyedt Hableány környezetében kialakult áramlási viszonyok feltérképezésében, ugyanis a magas vízállás és erős sodrás nehezítette a mentést. Az Igazgatóság mérőcsoportjával közösen a Margit híd alatt tizennégy, felette (a Duna Margit-szigeti pesti ágán) három kijelölt mérési szelvényben, valamint az elsüllyedt hajótest közvetlen közelében sebességeloszlást és áramlási adatokat mértünk.
Milyen eszközökkel és módszerekkel zajlik egy ilyen munka?
Ezeket a Kar akusztikus Doppler-effektus alapján működő műszerével (ADCP) végeztük, amely a hanghullámok frekvenciaváltozásából képes egységnyi vízfelületre vonatkoztatva mérni a víz sebességét. Az alkalmazott technológia jelenleg az elérhető legkorszerűbb eljárásnak számít. A mérési módszer alapja a mozgócsónakos vízsebességmérés. Ennek során a berendezés ultrahangos technikával meghatározza a mérőfej alatti „függély” vízmélységét, valamint – a műszer beállításától függő sűrűséggel kiosztott cellánként – a vízsebesség-komponensek nagyságát és irányát. A szakemberek meghatározták a teljes átfolyási keresztszelvényen átáramló sebességkomponensek nagyságát és irányát. Ezen adatok használhatósága elsősorban attól függ, hogy a mérőhajó milyen pontossággal képes az elméleti keresztszelvény mentén keresztezni az adott folyamot, a mi esetünkben a Dunát.
Miben nyújtott ez segítséget a mentésben résztvevőknek?
A mérési adatok segítségével részletesen elemezték a Duna Margit híd környezetében kialakult áramlási viszonyait, így a mentési feladatokat meghatározó erős sodrást, ezzel segítve a búvárok munkáját a hajótestnél.
Mik a mérés tapasztalatai, hogyan használhatóak fel ezek az oktatásban?
Az összehangolt munka eredményeképpen, a referencia-sebességmérésekre támaszkodva a mentési munkálatok megfelelő rendben zajlottak. Itt is megerősítést nyert, hogy a hatékony nemzetközi és kooperációs, gyakorlati, nagyvízi mérések és kutatások alapja a modern mérőeszközök megléte, a terepen való alkalmazásuk. Az általunk és szerte a világon is használt, akusztikus Doppler-elven működő mérőeszközök már nélkülözhetetlenek az operatív feladatok ellátásához, a vízfolyások vízhozamának gyors és pontos méréséhez. Ami az oktatást illeti, a vízhozammérési technikákat mind a hagyományos, mind a mentésnél is alkalmazott modern ultrahangos technikákat bemutatva szemléltetjük.
Nyitókép: Munkában a mentőegységek (Forrás: NKE)
