Az NKE Regionális Együttműködési Osztálya és a Lett Köztársaság Budapesti Nagykövetsége közös szervezésében került sor a Ludovika Nagyköveti Fórum rendezvényére május 6-án a Szent László Kápolnában Lettország külpolitikai prioritásai címmel.
Elsőként Gyurcsík Iván, az NKE regionális rektori tanácsadója, a Kisebbségpolitikai Kutatóműhely vezetője köszöntötte a megjelenteket. „Egyetemünk kiemelt figyelmet fordít a közép- és kelet-európai regionális kapcsolatok ápolására. 2022 ősze óta hét ország nagykövete tisztelte meg intézményünket jelenlétével: Csehország, Lengyelország, Törökország, Horvátország, Bulgária, Albánia és Grúzia” – idézte fel. Hozzátette: Lettország és Magyarország a NATO-ban és az Európai Unióban is aktív együttműködést folytat egyebek mellett a gazdaság, a védelem, az oktatás és a turizmus területén. Ami a kétoldalú akadémiai partnerséget illeti, az NKE szoros kapcsolatot ápol a Lett Tudományegyetemmel (University of Latvia). „Ennek keretében az elmúlt évek során három lett egyetemi munkatársat fogadtunk, míg egy kollégánk látogatást tett egy lettországi felsőoktatási intézményben. Az idei tanévben pedig két hallgatónk töltött egy-egy szemesztert Lettországban, valamint április végén a Ludovika Scholars Program keretében egy lett professzort láttunk vendégül” – sorolta a kooperáció részleteit a rektori tanácsadó.
Ezt követően Galambos Judit, a Regionális Együttműködési Osztály főreferense bemutatta az est vendégét. Jurijs Pogrebņaks, Lettország magyarországi nagykövete 2024 szeptemberében foglalta el budapesti hivatalát. Magyarország mellett Szlovénia, Horvátország és Montenegró nagykövete is. A Lett Tudományegyetem történelem és filozófia szakjain szerzett diplomát. Később a biztonságpolitika és nemzetközi válságkezelés témakörében mélyült el – például a németországi George C. Marshall Európai Biztonsági Tanulmányok Központjában és a svájci Genfi Biztonságpolitikai Központban.
A függetlenség kivívása
A folytatásban Őexc.Jurijs Pogrebņaks, Lettország nagykövete hazája külpolitikájáról tartott előadást. Ebben elsőként említést tett a Flow című animációs filmről, amely – Lettország eddigi legsikeresebb filmes alkotásként – több mint 70 nemzetközi díjat nyert el, köztük a Golden Globe-ot, a César- és Oscar-díjakat is. A siker kulcsa a belga és francia partnerekkel megvalósult szoros kooperáció volt, húzta alá a nagykövet, majd felidézte az ide vezető főbb történelmi mérföldköveket a lett állam alapításától a két világháborún és a szovjet megszálláson át egészen a szabadság és függetlenség kivívásáig. „Néhány napja, május 4-én ünnepeltük a Lett Köztársaság Függetlenségi Nyilatkozatának elfogadásának 34. évfordulóját. 1991 januárjában Riga utcáira vonultunk, hogy barikádokat állítsunk, és kivívjuk függetlenségünket a megszálló hatalommal szemben. Emlékszünk az ellenállásra és a kétkedésre is, amely a balti államokat érte, amikor függetlenségük visszaállítására törekedtek. Azt mondták nekünk, várjunk. Ne provokáljunk feleslegesen, mert az akár atomháborúhoz is vezethet. Számunkra meghatározó történelmi emlék az úgynevezett „börtönudvar békéje”, amely 50 év szovjet megszállást hozott Lettországra, több ezer áldozattal a KGB börtöneiben és a szibériai gulágokon” – fogalmazott a nagykövet.
Köszönet a magyaroknak
Lettország külpolitikai céljait a nagykövet három pontban jelölte meg. Az első a biztonság és védelem biztosítása; a második a gazdasági fejlődés és jólét, az EU versenyképességének és globális befolyásának előmozdítása; a harmadik pedig a lett állampolgárok érdekeinek védelme, a közvélemény bevonása a külpolitika fejlesztésébe és végrehajtásába, a jelentős lett diaszpóra potenciáljának kiaknázása. Ezek közül a biztonság most a legfontosabb, ez az alapja a növekedésnek, ennek jegyében idén a NATO védelmi kiadásaihoz a GDP 4, jövőre 5 %-ával terveznek hozzájárulni, tette hozzá. Megköszönte Kanadának a Lettországban állomásozó NATO-brigádban betöltött vezető szerepet. E szervezet 14 szövetséges nemzet mintegy 4000 katonájából áll. „Külön köszönetet mondunk magyar szövetségeseinknek a NATO balti légtérellenőrzési missziójában való rendszeres részvételükért, akik az idei év második felében, a korábbiakkal együtt immár a negyedik alkalommal érkeznek a Baltikumba, ismét Grippen vadászgépekkel” – fogalmazott Jurijs Pogrebņaks.
Beszédében a nagykövet kitért a világban zajló konfliktusokra, és a gazdasági, világgazdasági növekedés feltételeire is. Szerinte történelmi kereszteződéshez értünk: az általunk ismert világrend súlyos kihívások elé néz. Támadás éri a más országok elleni agressziót tiltó ENSZ Alapokmányán nyugvó rendet. Az ENSZ Alapokmányának 51. cikkelye alapján Ukrajna él az ellene irányuló fegyveres támadás elleni önvédelem jogával. Lettország kétoldalú egyezményt kötött Ukrajnával, amelyben a következő két évben folyamatosan katonai támogatást biztosít saját GDP-jének 0,25%-os arányában és elősegíti az ország újjáépítését.
Az EU költségvetésével kapcsolatban Lettország prioritásait a biztonság és védelem, a kohéziós politika, a közös agrárpolitika és a Rail Baltica projekt finanszírozása jelentik. Az ország támogatja az EU összesített költségvetésének növelését annak érdekében, hogy biztosítani lehessen a hagyományos és új prioritások finanszírozását egyaránt – hangsúlyozta a nagykövet.
Ami véd és ami megtart
Az előadást kerekasztal-beszélgetés követte, amelyben Jurijs Pogrebņaks nagykövet és Manzinger Krisztián, a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi Tanszékének megbízott tanszékvezetője cseréltek eszmét Gyurcsík Iván moderálása mellett. Ebben szóba került a három balti ország által 1989-ben szervezett élőlánc, a Baltic Way, amely fordulópontot jelentett a térség államainak függetlenségi törekvéseinek sorában. Ennek kapcsán a nagykövet kiemelte: hazája a mozgalmas történelme során mindig meg tudta őrizni kultúráját. „Ez tartott meg minket” – fogalmazott. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban a kötelező sorkatonai szolgálat bevezetése és a védelmi kiadások növelése került szóba, majd a Balti-tengeri Tanács intézményének létrejöttéről szólt a nagykövet. A kooperációnak fontos eleme a biztonságpolitikai témák egyeztetése mellett az oroszoktól való energiafüggetlenség is. 2025 januárja óta, hangzott el, Lettország immár teljes egészében az európai villanyhálózathoz kapcsolódott. Korábban 2023-ban Lettország függetlenedett az orosz vezetékes gázellátástól, azóta azt teljes egészében LNG gázzal váltotta fel. Szóba került a lett-belarusz-orosz határon most épülő kerítés is – ezt Lettország speciális földrajzi helyzetére tekintettel biztonsági okokból még évekkel ezelőtt jóváhagyta az Európai Bizottság.
Pillérek
Manzinger Krisztián a lett diaszpóra kapcsán arról szólt, hogy az arányaiban nagyobb, mint a külhoni magyarok tábora. S míg nálunk általában államok között történik e csoportokkal való kapcsolattartás, Lettországra az a jellemző, hogy magukat az embereket igyekeznek összekötni, hálózatuk van például a nemzetközi szervezetekben dolgozó letteknek, akik tapasztalatcserék okán időről időre szakmai fórumokon találkoznak, ezek az alkalmak a lett diaszpóra politika stabil pillérei. A külhonba szakadt állampolgárok hazahívása nem könnyű egyik országnak sem, jelezte a szakértő, ám e téren tanulhatunk a lettektől.
A szakértők grafikonon szemléltették a Lettországban élő kisebbségek számbeli alakulását is az elmúlt száz évben. Az adatok rámutattak az erőteljes szovjetizálási politika hatására, amelynek nyomán a németek és a zsidók aránya minimálisra csökkent, míg az oroszok aránya jelentősen emelkedett. Egészen a függetlenség kivívásáig tartott e folyamat, s eközben két generáció is úgy nőtt fel, hogy csak oroszul és lettül lehetett az országban tanulmányokat folytatni. A szabadság első éveiben aztán változott a helyzet: a kisebbségi nyelvhasználatot visszaállították, az iskolákban pedig kötelező lett egy európai uniós nyelv oktatása. A mai lett fiatalság számára az angol nyelv immár természetes közeg, s ezen kívül még egy szabadon választott nyelvet is tanulnak.
