Ritkán gondolunk bele, hogy voltaképpen nagyon kevés időnk van arra, hogy teljes, aktív életet éljünk, érdemes ezt kihasználni. A csúcsteljesítményhez pedig kiemelten fontos a mentális erőnlét, a testi és lelki regeneráció, ezen belül a megfelelő alvás – hangzott el egy egyetemi tudományos eszmecserén.
Sport, egészség, életmód címmel szervezett közös tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) Testnevelési és Küzdősportok Tanszéke (TKST) és a Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség (MEFS) Sportszakmai és Képzésfejlesztési Bizottsága (SKB) a Ludovika Aréna Lobby Bárjában április 30-án. A szakmai esemény házigazdája Freyer Tamás, az NKE RTK TKST tanszékvezető egyetemi docense, moderátora pedig Nagy Ádám Ferenc, az NKE RTK TKST tanársegéde volt.
Mennyi időnk van élni?
Egy közösségi médiában terjedő videót idézett Juhász Péter, a MEFS főtitkára a konferencia megnyitójában, amely szerint – feltételezve, hogy kilencven évig élünk – felnőttként a rendelkezésünkre álló 865 hónapból mindössze 334 hónapunk van valóban élni, a többi időnket elviszi az alvás, a tanulás, a munka vagy épp a vezetés. Ráadásul a mai tinédzserek életük 93%-át, összesen közel 26 évet töltenek képernyők előtt. Az így elterelt figyelem pedig megbosszulja magát – mentális problémák, krónikus figyelemhiány és a kognitív képességek hanyatlása alakulhat ki. Mi lehet ennek az ellenpólusa? A MEFS főtitkára szerint az aktív életmód, illetőleg ennek kutatása és az erről való folyamatos edukáció. Fontos tehát a tudományos párbeszéd, éppen ezért támogatja a sportszövetség a mostani konferenciához hasonló kezdeményezéseket – zárta köszöntőjét Juhász Péter.
Az egészség relatív
Az egészségünk multidiszciplináris megközelítést igényel, hiszen az egy testi, lelki, szociális és szellemi összetevőkből álló, relatív fogalom – mutatott rá a Sportolók edzés utáni pihenőideje, regenerációja című előadásában Nagy Sándor sportpszichológus. Mint elmondta, a regeneráció voltaképpen a szervezet egyensúlyának visszaállítása, az elhasznált energiák visszanyerése. Az izomtömeg ugyanis nem edzés közben gyarapodik, hanem edzés után, a regeneráció és pihenés időszakában. Emellett a regenerációnak komoly sérülésmegelőző szerepe is van a sportban. A regeneráció többszintű folyamat, ami rövid távú (például edzés utáni nyújtás, lassú kocogás, légzőgyakorlatok) és hosszú távú összetevőkből áll. Utóbbi szerepe, hogy folyamatosan megtartsa az edzettségi állapotot. A hosszú távú regenerációt szolgálja a megfelelő alvás, a táplálkozás, a hidratáció, a különféle terápiák és a lelki regenerálódás. A pszichés energizáló tényezők közé tartozik a motiváció (vagy ennek megfelelő visszaszerzése a leadott teljesítmény után), a koncentráció fejlesztése és az érzelmek kontrollja. Nagy Sándor hangsúlyozta, a csúcsteljesítményhez a fizikai fittség és a sportkészségek mellett a megfelelő mentális funkciókra is szüksége van a sportolónak.
A mindennapok ritmusa
Minden napunk az éjszakával kezdődik – hangsúlyozta Az alvás élettana és zavarai című előadásában Haris Éva egészségügyi szaktanár, életmód tanácsadó. Hozzátette, sajnos az alvás nem megy mindenkinek egyszerűen, noha a nemalvás akár halálhoz is vezethet. Az elalvást és felébredést a hormonális és az idegrendszeri háttér szabályozza. A folyamat, melyet a szendergéstől a REM-szakaszig különféle fázisokra lehet szakaszolni, a testi, idegrendszeri és lelki regenerálódáshoz, a méregtelenítéshez, főként gyermekkorban pedig a hormontermeléshez járul hozzá. Haris Éva kiemelte, az alvászavarnak sok oka lehet, főként az élvezeti szerek, a gyógyszerek és hormonális zavarok alakítják. De ugyanígy akadályozza a jó alvást a mindenféle képernyő, az alvási rítusok kialakításának hiánya vagy a nem megfelelő környezet is. A szükséges napi 7–8 óra alváshoz a legtöbb, amit tehetünk, hogy igyekszünk fix napirend szerint időben és zavartalanul ágyba kerülni. Emellett az elfogyasztott ételek is számítanak, hiszen befolyásolják a vércukorszintet, de gond lehet az is, hogy nem vagyunk fáradtak, mert nem volt aktív a napunk. Haris Éva arról is szólt, hogy az emberek csoportosíthatók az alapján, hogy mikor aktívak, mikor esik nekik jól az alvás, mikor éhesek vagy éberek. E szerint vannak átlagos alvók, vannak reggel vagy este aktívak, illetve vannak alvászavarra hajlamosak. A kronotípus, bár genetikailag meghatározott, befolyásolható az életmódunkkal is. A mindennapok ma bevett ritmusa persze nem feltétlenül egyformán optimális minden alvótípus számára. Érdemes azonban megismerni, saját magunkon kitesztelni, mi magunk mely kronotípushoz tartozunk, és legalább megpróbálni hozzáalakítani az életmódunkat, mozgásprogramunkat, étkezéseinket e tényhez. Ennek sikeréhez – rövid távon – egyes táplálék-kiegészítők tudnak támogatást nyújtani.
A konferencia délutáni folytatásában ismertette kutatása eredményét Objektív testösszetétel-mérés – Inbody címmel Vékony Blanka, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékének tanársegéde, majd Az edzés és a légzés összefüggései címmel Csizmadia Zoltán, a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Doktori Iskolájának PhD-hallgatója.
Nyitókép: depositphotos.com
