Az anyaság, a gondoskodás és a családi kapcsolatok jogi, társadalmi és filozófiai kérdéseiről rendezett Gondoskodás, szeretet és kapcsolatiság – Az anyaság filozófiája felé címmel nemzetközi tudományos konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Politika- és Államelméleti Kutatóintézete (PÁK) április 2-án, a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában.
Az anyaság a társadalom esszenciális része, így minden közösség számára fontos téma – mondta köszöntőjében Deli Gergely, az NKE rektora. Hozzátette, az NKE mint a legerősebb hazai közszolgálati képzőintézmény és regionális tudásközpont a nemzetköziesedés mellett alapvető feladatának tekinti az aktuális, a társadalmat foglalkoztató témák tudományos kutatását. Diákjaink ugyanis nemcsak a praktikus, mindennapi munkájukhoz szükséges tudásra, hanem társadalmunk globálisan aktuális problémáira is kíváncsiak. Az anya a családban ma betöltött szerepének vizsgálata ezen kihívások egyike, a kérdésről kezdeményezett párbeszéd pedig hatással van az egész társadalomra. Deli Gergely szerint az anyaság kapcsolatokat is jelent: például a gyerekkel és az apával, ami többféle függőséget hoz létre. A társadalomnak éppen ezért megfelelő védelmet kell nyújtania az anyáknak – ami olyan kihívás, mely együttműködést és közös gondolkodást igényel az akadémiai, a kormányzati és a civil szféra között. A mai konferencián a téma legjelentősebb kutatói vitatják meg a teendőket, ami rámutat arra is, mennyire bonyolult és fontos az anyaság kérdése a globalizált világban.
A társadalom jobb megértése felé
Mi köze a politikához és a kormányzáshoz az anyaság jogi és filozófiai hátterének? – tette fel a kérdést Hörcher Ferenc, az NKE EJKK PÁK intézetvezetője. A kutatóintézet az arisztotelészi zoon politikonban hisz, azaz az empirikus adatokon túl az emberi kapcsolatok részeként kívánja bemutatni a politikát. E kapcsolatok alapját pedig a család, a lakóhely, az iskola nyújtja, azaz ezek megértése nélkül nem érthetjük meg sem a politikát, sem az embert. A jog pozitív felfogása ma komoly kihívásokkal küzd, hiszen nem tudja például egzaktul megállapítani, mi az érték a társadalomban, így a természetjog ismét reneszánszát éli. Az intézet Fröhlich Johanna munkássága révén kapcsolódott be a téma nemzetközi kutatóhálózatába, amelynek egyik eredménye a mai konferencia. Az anyaság kérdése bár még nem elég hangsúlyos a nemzetközi szakirodalomban, ám nagyon fontos, hiszen a család megértése vezet a társadalom jobb megértéséhez – tette hozzá az intézetvezető.
„Maszkulin törvények”
A feminizmus félreérti, mert az autonóm és a sérülékeny, függő ember ellentétének mutatja be az anyaságot – mondta előadásában Erika Bachiochi, a Fairer Disputations (Méltányosabb Viták) nevű nemzetközi folyóirat és kutatóműhely főszerkesztője, az Etikai és Közpolitikai Központ kutatója. Szerintük a szeretet munka, az anyák pedig a gyerekükről való gondoskodás során feladják autonómiájuk egy részét. Úgy vélik, hogy az anyák segítségre szorulnak, ám a feminista szerzők ezt nem az apától, hanem a gondoskodó államtól várják el. A családban betöltött szerepet általánosítják és genderfüggetlennek ábrázolják, azaz szerintük a férfi is lehet anya, a nő is apa. Emellett a feminista érvelés szerint az amerikai törvények maszkulin keretet teremtenek a család köré, azaz az autonómnak mutatott férfi érvényesülését, kapcsolódását segítik. Erika Bachiochi szerint azonban érdemes a családot a megszületendő gyermek és az anyaság szempontjából vizsgálni, hiszen e kapcsolatban elsősorban a gyermek védtelen, s például számára az apa jelenlétét semmilyen állami ellátás nem képes pótolni. Érdemes tehát inkább meghívni a férfiakat, mint elidegeníteni őket az anyaságtól. A gyermeknek ugyanis mindkét szülőre szüksége van a megfelelő fejlődéséhez. Az apa ráadásul valódi szabadságot adhat az anyaság megéléséhez, hiszen szélesebb rálátása lehet a családra mint egészre. Az anyaság és az apaság teljes mélységű átélése ma olyan kihívás, amihez a társadalomnak morális, kulturális és akár jogi segítségre is szüksége lehet.
Milyenek az otthonos közintézmények?
A közintézmények olyan reformjára lenne szükség, amely enyhíti az anyaság magányát – állapította meg előadásában Thana de Campos, a Chilei Pápai Katolikus Egyetem kutatója. Mint azt kiemelte, a szerelem és a szeretet szó ma már szinte bármit jelenthet, azaz voltaképpen semmit. Szerinte azonban a szeretet az intézmények szintjén nem az érzelmeket, hanem az odafigyelést, a jelenlétet és az önzetlen segítséget jelenti. A gondoskodás pedig ennek a gyakorlati megnyilvánulása. Hozzátette, bár senki nem létezhet egyedül, ennek ellenére a társadalom magányossági járványban szenved. Az emberek nagy része a kapcsolatok hiányát éli meg, ami voltaképpen a szeretet hiánya az egyénben és a társadalomban. Ez nem csupán egyéni betegség, hanem valószínűleg strukturális hiba, amit maguk az intézmények is alakíthatnak. Példaként említette, hogy a világ kórházaiban ma jórészt elszeparálják, gyakran dehumanizálják az anyákat. Pedig fontos feladata lenne a társadalom szociális intézményeinek, hogy megfelelő tereket alakítsanak ki az anyaságnak. Ez Thana de Campos szerint szíves vendéglátást igényel, ami voltaképpen az otthonteremtés művészete annak minden testi, lelki és kulturális aspektusával. Az otthonteremtés igénye kulturális váltást igényel, amelynek alapja a szeretet önmagunk és bárki iránt, aki belép az intézménybe. Így kaphatják meg az anyák a számukra kiemelkedően fontos odafigyelést és gondoskodást. Az otthonteremtés kultúrájának megalapozása persze nem csupán az egyes intézmények, hanem az egész társadalom felelőssége, azaz törődnünk kell azokkal is, akik másokkal törődnek.
Az anyaság alkotmányjoga, jogbölcselete és filozófiája
A konferencia folytatásában több hazai és külföldi műhely, így az angliai Cambridge-i Egyetem, az amerikai Notre Dame-i Egyetem, valamint az Alkotmánybíróság, az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, az NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kutatói is beszámoltak a témában folytatott alkotmányjogi, jogbölcseleti, jogszociológiai és politikai filozófiai vizsgálódásuk eredményéről.
Nyitókép forrása: negativespace
