A mesterséges intelligencia szabályozásáról adott elő Piros Attila r. dandártábornok, rendőrségi főtanácsos, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Karának (RTK) mesteroktatója a Ludovika Szabadegyetem legutóbbi előadásán, február 25-én az Oktatási Központban. Előadásában kiemelte, mai világunkat a digitális és a virtuális valóságok furcsa kettőssége jellemzi.
Piros Attila rámutatott, a kultúra, azaz a materiális és az immateriális javak összessége, bárhová is tekintünk, folyamatosan változik, így határozza meg a civilizáció jellegét. Az első ilyetén kulturális áttörés Gutenberg találmánya és a nyomtatott könyv volt. A következő forradalmat a digitális világ hozta el, aminek kialakításában nagyon komoly szerepe volt Neumann Jánosnak és Alan Turingnak. A kutatók azonban már 1957-ben megfogalmazták, hogy léteznek tanuló és kreatív gépek. Ezt az ugrást regisztrálhatunk a 2024-es fizikai és kémiai Nobel-díj kapcsán, hiszen mindkettő már a mesterséges intelligenciához (MI) kapcsolódott. E téma iránt azóta is töretlen az érdeklődés, a befektetői bizalom. Ám felmerül a kérdés: lehetnek-e ennek veszélyei?
„Elbűvölő, de félelmetes eszköz”
Londontól északra, a Bletchley Parkban, a legendás Enigma feltörésének helyszínén huszonnyolc ország, valamint vállalatok és kutatóközpontok képviselői vettek részt az MI akár „katasztrofális” hatásáról szóló konferencián. Már kétéves a konferenciát záró Bletchely-nyilatkozat, amiben az országok elkötelezték magukat az MI kapcsán az emberi jogok, a gazdasági növekedés és innováció, valamint a kiberbiztonság védelme ügyében. A Vatikán szintén figyelmeztet az MI alkalmazásának veszélyeire, Ferenc pápa „elbűvölő, de félelmetes eszköznek” tartja. A technológiai változás előnyei mellett tehát – ahogyan ez megszokott – megjelentek a kockázatok és veszélyek is.
Elsők között az EU
Piros Attila kiemelte, az évezredes hagyományokat valami új, a digitális és a virtuális világok kettősége váltja fel, miközben minden adattá vált. Ezt látjuk a mindennapokban is: egyre nehezebb meglenni digitális eszközök nélkül. A kérdés az, hogy e kihívásra milyen válaszokat tud adni az emberiség, például a társadalomtudományok. E tekintetben más és más történeti, társadalmi helyzetben van Kína, az USA és Európa. Utóbbi igyekszik szabályozni, talán túlszabályozni is a jelenséget. Ennek alapját ma a termékfelelősség elve adja, így próbálja az Unió megteremteni annak a feltételeit, hogy bízhassunk abban, amit az MI kínál nekünk. Az EU 2024-es rendelete, az EU AI Act a világ egyik első, az MI alkalmazási területeit lefedő, egybefüggő kódexe. Ezzel együtt a korábban szabadabban használt kifejezés, az MI jogi fogalommá is vált, amit így immár precízen meg lehet különbözteti más szoftverektől. E fogalmi meghatározás nem a technológiával, inkább a következtetési és alkalmazkodási képességgel, illetve az autonómiával írja körül az MI-t.
A tiltott és a kockázatos MI-k
A törvény jogi keretet ad az MI fejlesztésének, üzemeltetésének és használatának. Ugyanakkor nem vonatkozik a személyes; a katonai, védelmi és nemzetbiztonsági; az innovatív és kutatás-fejlesztési; valamint a szabad és nyílt forráskódú MI-kre. Az EU kockázatalapú megközelítése négy csoportot különböztet meg: a tiltott, a nagy kockázatú, a korlátozott kockázatú és a minimális kockázatú MI-rendszereket. A szabályozás komoly pénzbüntetéssel szankcionál megsértése esetén. Mivel a norma az „absztrakció magaslata”, a dandártábornok szerint a joggyakorlatnak nagyon nagy szerepe lesz a tiltott MI-k azonosításában. Piros Attila előadásában ismertette a tiltott, a nagy, a korlátozott és a minimális kockázatú MI-rendszereket a kódex szerint. Hozzátette, fontos eleme a törvénynek, hogy részletes szabályozás alapján a bűnüldöző szervek, illetve a vám- és adóhatóságok is kivételt képezhetnek a törvény előírásai alól. Ugyanakkor a tájékoztatás és az MI-alapú tartalmak egyértelmű felismerhetősége kötelezettség.
Mi következik ebből itthon?
Az uniós jogot 2025. február 2-ától alkalmazni kell: az első kör a felkészülésé, azaz meg kell nézni az alkalmazott szoftvereket, hogy MI-nek minősülnek-e. Még ebben az évben az is kiderül, hogy MI-alkalmazók vagy épp szolgáltatók, azaz e szoftverek fejlesztői, illetőleg a fejlesztések megrendelői vagyunk-e? A joganyag az intézményeket is meghatározza: uniós szinten hivatal, testületek és fórum jön létre, míg nemzeti szinten bejelentő és piacfelügyeleti hatóságot, illetve az alapvető jogokat biztosító szervezetet kell megnevezni. A törvények alkalmazásával párhuzamosan meg kell valósítani a magyar MI-stratégiát is, amely már 2020-ban elkészült: fontos elérendő célokat, illetve egy ehhez kapcsolódó intézkedési tervet vázol fel. Kiemelt terület lesz a társadalom felkészítése, így az oktatás és az idősebb generációk felzárkóztatása, valamint az MI hasznosítása, illetőleg a kockázatok, veszélyek megelőzése. Ennek érdekében a kormány február 24-től Palkovics Lászlót nevezte ki az MI-ért felelős kormánybiztosnak.
Ne váljunk sértetté!
– Vajon mindenható az MI? – tette fel a kérdést Piros Attila. Azzá válhat, ha többet tud rólunk, mint mi magunk; ha a fekete doboza túl sötét; vagy ha a jog lassabban fejlődik, mint a technológia. Ennek megelőzéséhez fontos lehet az MI etikus fejlesztése – ami lehet szükségszerűség, de lehet akár utópia is. Ugyanakkor a digitális biztonságért valamennyien tehetünk, odafigyeléssel megelőzhetjük, hogy sértetté váljunk. Éppen ezért Piros Attila szerint a kiberbiztonság a rendszeres munka- és tűzvédelmi oktatások mellé fog felzárkózni hamarosan minden munkahelyen.
A Ludovika Szabadegyetem előadása megtekinthető az alábbi videóban
Videó: Mészáros Márk Benjámin
