A DISPA (Directors of Institutes and Schools of Public Administration) fontos szerepet játszik a közigazgatási intézmények közötti együttműködés elősegítésében és a közszolgálati képzés színvonalának emelésében. Feladata egyebek mellett a közigazgatási képzés fejlesztése, a közigazgatási szervezetek kapacitásának növelése, az innováció és modernizáció támogatása, valamint szakmai fórumok szervezése a tagországok közigazgatási intézményei számára. A szervezet idei konferenciájára 13 év elteltével ismét Budapesten, ezúttal a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a Közigazgatási Továbbképzési Intézet szervezésében került sor. A 2024. október 24-25-én megtartott rendezvényen 27 ország közszolgálati tisztviselők képzésével foglalkozó intézmény vezetője – köztük megfigyelői státusszal számos nyugat-balkáni ország szakértője – vett részt.
A köszöntők után az új DISPA-tagokat Anna Mitelman, a European School of Administration vezetője és Christiane Keutgens, a szervezet helyettes vezetője üdvözölte. A szervezet újdonságairól is beszámolt a két vezető. Szó esett az új tagokkal felállt Európai Parlamenttel, és új biztosokkal újraindult Európai Bizottsággal való együttműködésről, valamint arról, hogy a következő időszakot a készségfejlesztés (upskilling) és átképzés (reskilling) fémjelzi majd, hiszen továbbra is kiemelten fontos az élethosszig tartó tanulás, és a zöld átmenet során helyt állni képes, felkészült közszolgálatban dolgozók képzése.
Élménnyé váló tanulás
A folytatásban Klotz Balázs, az NKE Közigazgatási Továbbképzési Intézetének igazgatója „A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a magyar közszolgálati továbbképzési rendszer” című előadásában az említett rendszer stratégiai céljait és működését tekintette át. A továbbképzési rendszer fő céljait a továbbképzés teljes oktatási és vizsgarendszerének működtetése, országosan 68 ezer köztisztviselő oktatásának biztosítása; hatékony „tanulási környezet” megteremtése e-learning platformok létrehozásával; a tanítási és tanulási módszertanok fejlesztése (munka közben; cselekvési tanulás) a tanulás hatékonyságának érdekében; valamint vezetőfejlesztő és képzési programok biztosítása a közigazgatás vezetői számára. Az elmúlt tíz évben paradigmaváltás történt a továbbképzési programok tervezésében és megvalósításában: a tanulás élménnyé válása lett a fő elvárás; a fókusz a lexikális tudásról a mindennapi munkában alkalmazható gyakorlati ismeretekre helyeződött át – ismertette az igazgató, hozzátéve: az innováció, a motiváció, a digitalizáció és a minőség alkotják a képzési rendszer alappilléreit.
A rendszer a legkorszerűbb technológiákra épül, igazodik a felnőttek tanulási szokásaihoz, garantálja a mérhető fejlődést, inspiráló, és nemzetközi összehasonlításban is jó eredményeket ér el. A motivációt kompetenciafejlesztési keretrendszer fejlesztésével, annak révén pedig egyéni igényekre szabott képzésekkel erősítik. „A személyre szabott kompetenciafejlesztést támogató Egyéni Tisztviselői Kompetenciamérés kuriózum a magyar felnőttképzésben. Lényege, hogy a tisztviselő gyakorlatorientált esetleírások megoldásával, izgalmas, játékos formában teheti próbára tudását, követheti nyomon fejlődését. A módszerrel a továbbképzések elvégzése előtt és azt követően is megállapíthatja szakmai, személyes és vezetői kompetenciáinak aktuális szintjét, melyet a mérési napló rögzít. Az egyéni fejlesztési terv megalapozásához továbbá – a mesterséges intelligencia logikájához hasonló módon – személyre szabott képzésiprogram-javaslatokat is kap” – számolt be a gyakorlatról Klotz Balázs. „Célunk tehát az volt, hogy a továbbképzési rendszerre úgy tekintsenek a tisztviselők, ami támogatja őket a mindennapi munkájukban, és szakmai fejlődésükben” – tette hozzá. Az igazgató úgy fogalmazott, hogy a mesterséges intelligencia által biztosított lehetőségek (személyre szabott tanulási utak és tartalmak kialakítása) jelentik a közszolgálati továbbképzési rendszer fejlődésének következő lépcsőfokát.
Fókuszban a versenyképesség
Ezt követően Laura Jugel, a Európai Bizottság Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatóságának jogi és szakpolitikai tisztviselője online jelentkezett be Mesterséges intelligencia – szabályozási keret az EU-ban című előadásával. Ebben azt elemezte, miképpen járul hozzá a jogi keretrendszer az unió versenyképességéhez, hol tart jelenleg a szabályozás, melyek a mesterséges intelligencia tiltott, és melyek a magas kockázatú alkalmazási területei, és miképpen tehető transzparenssé és hatékonnyá a kapcsolódó modellek. Az esemény délutáni szekciójában a digitális állampolgárságról, valamint a szervezet tagjai körében végzett felmérés eredményeiről hallhattak beszámolót a résztvevők, majd a mesterséges intelligencia mindennapi használatának jó gyakorlatairól tartottak előadást német, finn, olasz, bolgár és spanyol kollégák. A program október 25-én további, ezúttal görög, portugál és cseh „best practice” beszámolókkal folytatódott. A konferencia második napján egyetemünk mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatói és tanárai is tartottak workshopokat.
Nyitókép: Flickr / Marco Verch Professional Photographer
