A hatvanesztendős politikai filozófus, eszmetörténész, esztéta és irodalomkritikus Hörcher Ferenc tiszteletére rendeztek A polgárság erénye és bölcsessége címmel konferenciát tisztelői február 21-én, a Ludovika Szárnyépület John Lukacs Társalgójában.
Az ünnepeltet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Politika- és Államelméleti Kutatóintézet (PÁK) intézetvezetőjét, illetve kollégáit, tanárait és tanítványait először Deli Gergely, az NKE rektora köszöntötte.
A világra is ható virtus
Deli Gergely elmondta, már a címe is rendkívül kifejező a köszöntő konferenciának, hiszen az erény, a virtus kérdése igen korán, az ókori Rómában is felmerült. Fogalmához, ami a katonai rátermettség mellett az erkölcsösséget is jelentette, már ekkor hozzákapcsolódott a világra való ráhatás képessége is. A virtus bölcsessége pedig abban nyilvánult meg, hogy különbséget tudott tenni jó és rossz között.
A rektor hozzátette, a kerek évfordulók alkalmat adnak, hogy magunk is mérlegre tegyük e fenti szempontból életünket. A személyes számvetés mellett az évforduló viszont a közösség számára is lehetőséget ad a köszönetre és az elismerésre. Hörcher Ferenc munkásságát nem az évek súlya teszi jelentőssé, hanem – akadémiai elismertsége és kapcsolatai, nemzetközi és hazai idézettsége és elnyert szakmai díjai mellett – a hallgatók körében végzett tevékenysége is. Hörcher Ferenc virtusa tehát jól tükröződik, munkássága példaértékű minden kutató számára. Éppen ezért ma mesterek és tanítványok, kollégák és pályatársak együtt ünneplik őt. A rektor külön köszönetet mondott Hörcher Ferenc inspiratív munkájáért az olyan, az egyetem számára is kiemelt területeken, mint a konzervativizmus és a politikai polgárság vizsgálata.
A konferenciát Pócza Kálmán, az NKE EJKK PÁK intézetvezető-helyettese moderálta. Köszöntőjében elmondta, ő maga történelem–német szakos egyetemistaként ismerte meg Hörcher Ferencet, aki akkoriban vett részt a Pázmány Péter Katolikus Egyetem esztétika szakjának megalapításában. Később, immár munkatársként a fő kapcsolódási pontot az eszmetörténet és a politikai filozófia jelentette. Pócza Kálmán arra is rámutatott, hogy amibe Hörcher Ferenc belekezd, abból végül valami jó sül ki, amiből most szeretnének valamennyit visszaadni. A meghívott előadók éppen ezért hozzászólásaikban, illetőleg távollétük esetén személyes üzenetben reflektálnak a Hörcher számára kiemelt jelentőségű fogalmakra.
Az ismeretlen Táncsics
Első emlékezőként Kulin Ferenc irodalomtörténész, szerkesztő Hörcher Ferenc 1987-es, Eötvös József és Táncsics Mihály utópisztikus gondolkodásáról szóló szakdolgozatáról mesélt. Mint elmondta, az irodalomtörténeti tanszék akkori vezetője, Pándi Pál bízta meg azzal, hogy mint tanársegéd foglalkozzék a hallgatók szakdolgozataival. Hörcher dolgozatát olvasva akár gyanút is foghatott volna, hogy a szöveg plágium, mert a tanulmány nemzetközi kitekintése szakmailag kiemelkedő volt. Ráadásul huszonéves kutatóként a tanszékvezető egyik kedvenc témájával foglalkozott. Kulin Ferenc azt is hozzátette, hogy Táncsics Mihály valódi nagyságát talán ma sem ismerjük, a civilizáció és a kultúra általa is tárgyalt viszonya, illetve a nemzet fontossága, de annak kritikája ma is aktuális kérdéskör lehet.
Az alkotmánybíró és a freskó
A szakmai előadások sorát a születésnapos felesége, Hörcherné Marosi Ildikó alkotmánybíró nyitotta meg A törvény dicsőítése című előadásával. Mint azt be is mutatta, a francia semmitőszék (cour de cassation) termében látható freskó (Paul Baudry alkotása) a bírói hatalom természetét elemzi.
A freskó középpontjában a törvény áll, mely azt mutatja, hogy a jog uralkodik. Jobbján egy alak áll a francia lobogóval, felette pedig a két jelképe, a mérleg és a pallos látható. A bírói ítélkezés célja a kép üzenete szerint a konfliktusok feloldása, ennek autoritását pedig jogszerűsége adja. A jog mindenek felett áll, tehát a freskó a jogállamiság fogalmának egyik francia előképe. A joggyakorlat, azaz a bíró, bár a törvényre emeli tekintetét, mégis a festmény első sorában áll. A mű és annak értelmezése így a jog és a bíró szerepét egyaránt hangsúlyozza.
Hörcherné Marosi Ildikó a freskó elemzéséről a hazai alkotmánybíráskodásra áttérve elmondta, az Alaptörvény értelmében az Alkotmánybíróság döntéseivel felügyeli a bírói döntéseket, akár a végrehajtói aktusokat is meg tudja semmisíteni. Az alkotmányjogi panasz mint utolsó jogorvoslati aktus eredménye egy új eljárás lehet, amely már figyelembe veszi az alkotmányos szempontokat. Az Alkotmánybíróság így vált a harmadik hatalmi ágat jelentő bírói hatalom fejévé, a Kúria felettes fórumává.
Ki véd meg az algoritmustól?
Török Bernát, az NKE EJKK igazgatója Az emberi méltóság a legújabb technológiák korában című előadással tisztelgett Hörcher Ferenc előtt. Hozzászólását azzal kezdte, hogy a Hörcher Ferenc által vezetett Konzervativizmus című egyetemi kurzus olvasmányai a mai napig élénken élnek emlékezetében. A konferencián mégis alkotmányjogi területen marad, leginkább azért, mert Hörcher Ferenccel hamarosan közösen kutathatják majd a technológia által kreált új kérdéseket az emberi méltóság területén.
Török Bernát kifejtette, az alkotmányjog forradalmi változás alatt áll, hiszen kulcsfogalmainak az új mércék mellett is érvényesülnie kell. Eddigi fókuszában a hatalom, főként a közhatalom korlátozása, emberijogi tekintetben pedig a hatalom által érintett, kiszolgáltatott polgár szféráinak védelme állt. Azonban Európában egyre erősebb az a gondolat, hogy e hatalomkorlátozó szempontok nem csak a közhatalom esetében merülnek fel. Az elmúlt évtizedben jó néhány olyan új, a technológiát szabályozó európai norma született, melyek lényegüket tekintve alkotmányjogi szabályok.
Mi generálja ezt a fejlődést? – tette fel a kérdést Török Bernát. Leginkább életünk totális digitalizációja, amely elől elbújni állampolgárként aligha lehet. Erre további két eszköz épül, egyfelől az algoritmus, ami voltaképp egy egyre autonómabb utasításkészlet, amely adatok alapján döntéseket hoz, másfelől pedig az adatokat felhalmozó, egyébként szintén algoritmusokkal működő platform (közösségi média, kereső). Kialakul az asszimmetria, a kiszolgáltatottság a platform, az algoritmus felé, amelyre már nem válaszol az adatvédelem.
A fő kérdés ma az, hogy milyen hatásokat engedünk át egyéni és társadalmi életünkben az algoritmusoknak. Bár hatékonyabbak lehetünk, ám mihamarabb eldöntendő, milyen területeket vehetnek át az embertől a gépek, és mit akarunk emberinek megtartani. Az emberi méltóság új aspektusai kapnak így egyre nagyobb szerepet, mint például a totális adatgyűjtés elleni védelem, a profilozás megakadályozása a személyiség védelméért, az előzetes adatokból kikövetkeztetett prediktív döntések elvetése, azaz a jövőnkhöz való jog, a szabad gondolkodást megőrzendő a manipulatív technológiák elleni védelem, valamint egyfajta pajzs az elgépiesítés ellen.
„Szószátyár” világegyetem?
Az előadások sorát Fekete Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi tanára folytatta Konzervatív-e Cioran? A Sontag–Kimball „vita” egy tanulsága címmel. Mint elmondta, Emil Cioran filozófus legfontosabb olvasói elsőként franciául tudó európaiak voltak, angolszász recepcióját elsőként Susan Sontag alakította. Szerinte Cioran olyan „filozófiaellenes filozófus”, mint Kierkegaard, Nietzsche vagy Wittgenstein, aki a hangsúlyt az esszére és a személyes gondolkodásra teszi. Sontag liberális gondolkodóként úgy vélte, Ciorant konzervatívként kell leírni.
A konzervatív amerikai gondolkodók képviseletében később Roger Kimball alakította Cioran amerikai recepcióját, ő a szerzőt intellektuális pozőrként és provokatőrként írja le, aki csak a komoly intellektuális tevékenység látszatát kelti. Semmiképpen nem konzervatív, véleménye pedig nem releváns politikai értelemben.
Fekete Balázs szerint azonban nem lehetséges szerzőket, különösen Ciorant így kategorizálni, a leegyszerűsítő kérdéseknek csak a napi vitákban lehet jelentősége. Cioran ugyan kíméletlenül kritizálja a filozófiát, hiszen szerinte az csak „szószátyár világegyetemet” alkot, e tekintetben tehát biztosan nem konzervatív. Emberképe azonban nem áll távol a konzervativizmus politikai antropológiájától, hiszen szerinte az esendő embernek mindig támaszra van szüksége, mint például az Ószövetség, Bach zenéje vagy Shakespeare drámái.
Konzervatívok mai választása
Molnár Attila Károly, az NKE EJKK Molnár Tamás Kutatóintézetének intézetvezetője előadását a Konzervatívok mai választása címmel tartotta. Azzal kezdte, hogy a konzervatívok egy része jellemzően jól képzett, intelligens úriember, aki nem szereti azt, amit az őt körülvevő világban lát. Ez persze a többi iskola esetében is igaz lehet, ám az is jellemző, hogy egyes konzervatívok elefántcsonttoronyból lődözik nyilaikat a világra. Ennek következménye lehet, hogy a világ sem figyel rájuk.
Külön feladatot jelent, amire mindenképpen reflektálni kell, amikor a konzervatív gondolkodás van kormányon, akár hosszú időn keresztül. Mi az ilyen ideológiai siker ára? Sikerül-e mindig a megfelelő, a valódi konzervatív szándékokat képviselő embereket kiválasztani a feladatokra? Hogyan fest a konzervatív politizálás, a politika hajójának egyensúlyban tartása? Hogyan lehet elkerülni a moralizálást? Vajon vissza lehet teremteni a „halászléből a halastavat”? Ezekre a kérdésekre a mesterek mellett a konzervatív kutatók új generációjának is érdemes lesz érvényes válaszokat keresnie. Előadása végén Molnár Attila Károly azt is kiemelte, hogy a konzervatívoknak nagyon is reflektálnia kell a saját tevékenységükre, azaz észrevenni, ha afelé csúsznak, amit nem akarnak elérni.
A nap folyamán Hörcher Ferenc tisztelői, tanítványai, kollégái, többek között Körösényi András és Jancsó András politológusok, illetve Balázs Zoltán és Mezei Balázs filozófusok még további három szekcióban változatos témájú előadásokkal tisztelegtek az ünnepelt előtt.
