Az új technológiák lehetőségeket, de kockázatokat is hordoznak: hogy mégis az ember maradhasson a középpontban, fontos megérteni hatásaikat. Ehhez számos tudományágnak kell folyamatosan sokszínű párbeszédet folytatni – hangzott el egy tudományos eszmecserén az egyetemen.
Az ember és közösségei a legújabb technológiák között címmel szervezett közös konferenciát az Alkotmánybíróság (AB), a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Információs Társadalom Kutatóintézete (ITKI) május 16-án, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében.
A technológia kettős természete
A résztvevőket elsőként Török Bernát, az NKE EJKK igazgatója, az ITKI intézetvezetője köszöntötte. Mint elmondta, immár az ötödik éve, erős hagyományt teremtve gyűlhetünk össze a tavaszi információs társadalom konferencián. Lelkesítő, hogy nem csupán a szervezők, de a jelentkezések alapján már az előadók is várják az alkalmat. Török Bernát hozzátette, tavaly óta nem a technológia, hanem kissé hátrébb lépve az ember és közössége áll a közös gondolkodás fókuszában. E téren az új technológiák egyszerre nyújtanak lehetőségeket, de hordoznak kockázatokat. Az ITKI által vezetett empirikus kutatásban is kiütközik e kettősség: az emberek többsége félti személyes kapcsolatait azoktól a hatásoktól, melyeket azokra a technológia gyakorol, úgy véli, veszítünk, ha nem figyelünk oda. A konferencia e szempontból szinte ideális arányú tudományterületi megoszlásban: a jogi fősodor mellett több más tudományterület közös gondolkodására van szükség, hogy sikerüljön megőrizni az ember főszerepét, visszavenni az irányítást a technológia fejlődése során.
Mi zajlik az emberek fejében?
Nem elég csupán érteni, komplexen kell átlátni, hogyan használja az új technológiákat a társadalom – hangsúlyozta megnyitó beszédében Christián László r. dandártábornok, az NKE oktatási rektorhelyettese. Korunk egyik legmeghatározóbb kérdése ugyanis az, hogy a fejlesztések és a társadalmak milyen hatással vannak egymásra. Fél évszázad alatt a digitális technológiák átformálták valóságérzékelésünket, gazdaságunkat és társadalmunkat. Komoly hatással vannak arra, hogy milyen értékek mentén alakulnak és formálódnak a közösségek. Megváltozott, ma is változik az ügyintézés módja, az emberek és intézmények közötti kommunikáció, azaz a társadalom működése. Emellett a legutóbbi évtizedben az internet használata radikálisan megváltoztatta az információ- és a tudásszerzés módját és azt, ahogyan a világot látjuk.
E változásban azonban fontos szempont kell, hogy maradjon: mi zajlik az emberek fejében, milyen a közösségek élete, hogyan érik el céljaikat, milyen értékeik vannak. Mire ad megoldást a technológia? Milyen képességekre lesz szüksége a jövő generációnak? Bár a tehetségesek hatékonysága növekszik, a közepesen teljesítők viszont dilemma elé kerülhetnek. Felemelkedhetnek, de akár le is csúszhatnak. A technológia ugyanis nem helyezi az emberi élet kontextusába a digitálisan kipótolt képességeket, amelyek között a hatékonyság csak egy a hosszú sorban.
Kulcsfontosságú az akadémiai szféra számára ezen kihívások és lehetőségek megismerése, használata és megértése, amiből a régió képzési és tudományos központjaként az NKE sem kíván kimaradni, ezért is ad otthont az ország legkülönbözőbb részeiből érkezett, eltérő tématerületeken szakértő előadók immár hagyományos és sokszínű párbeszédének e konferencián.
Eltérő gondolkodásmódok
Az algoritmikus gondolkodás ritkán alkalmazható a társadalomtudományok és a jog területén, a félreértések kiküszöbölésére pedig folyamatos párbeszédre van szükség a tudományterületek között, amelyre jó alkalom e konferencia is – tette hozzá Bitskey Botond, az AB főtitkára. Megnyitójában elmesélte, az Alkotmánybíróság épületében, az aula jobb oldaláról megközelíthető terasz falán áll egy emléktábla, ami Náray Zsoltra, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet alapító főigazgatójára emlékeztet. Az intézetet 1969-ben alapították, gyakorlatilag ipari kémkedésre, az IBM akkor kurrens hardvereszközeink lemásolására a KGST számára. Az eredetileg az intézet számára tervezett épületben azért vannak vaskos oszlopok, hogy a födém képes legyen megtartani azon gépek súlyát, melyek akkoriban kiemelkedőnek számító kapacitása alig éri el egy mai, belépő szintű mobiltelefon képességének negyedét. Az intézet a magyar számítástechnikai meghatározó műhelye, amelynek kisugárzása máig hat – áll e mondat az emléktáblán, melyet minden májusban megkoszorúz az intézet munkatársainak még élő közössége. Az esemény nagyszerűen ragadja meg a konferencia fókuszát, azaz az ember, a közösség, illetve a technológia kapcsolatát. E kisugárzást az AB is szeretné napi informatikai gyakorlatában megőrizni.
Bitskey Botond egy másik történetet is felidézett: a kilencvenes években egy mérnök informatikus ajánlotta fel segítségét az AB-nek abban, hogy az utólagos normakontroll érdekében számítógép segítségével átszűri a magyar joganyagot az alkotmány szövegén. Mint látható, a mérnöki és a jogi gondolkodásmód gyökeresen eltér, így természetesek a kommunikációs problémák. Emellett a technológiához értő szakemberek egyre fiatalabbak, így jelentős generációs különbségek alakulnak ki, ami esélyegyenlőségi konfliktusokat okozhat, hiszen bizonyos szolgáltatásokhoz való hozzáférésből egyre több idősebb ember marad ki.
Nincs szabályozási vákuum
Az új szabályokkal sincs semmi új a nap alatt, változatlanul a GDPR szabályait kell alkalmazni – emelte ki Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke A NAIH szerepe az EU-s adatjogszabályok végrehajtásában – különös tekintettel a Mesterséges Intelligencia Rendeletre című előadásában. Üdvözölte, hogy az EU Digitális Csomagja felismerte, a kontinensnek digitális szuverenitásra van szüksége, s nemcsak gazdasági, hanem nemzetbiztonsági vagy alapjogvédelmi szempontból is. Az EU új jogszabályai számos új feladatot delegáltak a NAIH-hoz, amelyre a szervezet felkészült, ennek részeként olyan munkatársakat is alkalmazott, akik nemcsak a jog, hanem az informatika területén is otthonosan mozognak. Az edukáció egyébként is fontos, a digitális állampolgárság kapcsán a politika felelőssége is, hogy mennyire fogják ténylegesen használni az állampolgárok az elektronikus ügyintézést.
Péterfalvi Attila azt is hangsúlyozta, a mesterséges intelligencia (MI) kapcsán sincs szabályozási vákuum, a GPDR rendelkezéseit kell alkalmazni. Persze felmerülnek kérdések, dilemmák: például könnyű elrendelni az adatok törlését egy határozattal, de hogyan lehet azt végrehajtani és ellenőrizni egy MI esetén. Szintén kérdés: javítja vagy rontja az emberi beavatkozás az automatizált döntéshozás eredményét. Ha pedig rontja, az milyen felelősségi kérdéseket vet fel? Ami bizonyos: a hatóságnak is változtatnia kell a stratégiáján; az eddigi utánkövetés helyett, mellett a proaktív működés is hangsúlyt kap.
Szerző-e az MI?
Az ITKI felmérése szerint a magyarok 84%-a jobban védené az emberi kreativitás eredményeit, mint az MI produktumait – kezdte a Mesterséges intelligencia és szellemi tulajdon – világvége vagy egy új világ kezdete? című előadását Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökhelyettese, az ITKI kutatója. Egy, a nyolcvanas években született brit szabályozás 50 éves védelmi idővel garantált védelmet számítógép generálta művekre, egy új ukrán szabályozás pedig 25 évre ad szerzői jogi oltalmat. A szaúdi megközelítés szerint pedig akkor védett a produktum, ha egy természetes személy hozzájárulása kiemelkedő a létrehozása során. Európában és az USA-ban a szabályozás egyértelműbb, hiszen csak a természetes személy alkotása lehet védett. A Naruto kontra Slater ügyben az amerikai bíróság kimondta, még egy kint felejtett kamerával szelfit készítő majom fotója sem élvez szerzői oltalmat. A védettség még akkor sem áll fent, ha nagyon bonyolult utasítássorozat révén bocsátotta ki az MI a tartalmat. Ugyanakkor Kínában a bíróság elismerte a tudatosan alkalmazott promptok eredményezte alkotás esetén az oltalmat. Az ITKI kutatása szerint a magyar társadalom csak 24,9%-a tekinti magáénak az MI bevonásával készült produktumot, így tehát helyesnek tűnik az EU jelenlegi megközelítése a szerzői jog területén.
Jelentős kérdés az MI betanítása is, hiszen a bevitt adatok minden bizonnyal emberi produktumok. Az EU területén tudományos kutatás céljából jogszerű e védett adatok felhasználása, általános célú MI esetén pedig tiltakozási és eltávolítási lehetőséget kell biztosítani. Az AI Act szintén elvárja a szerzői jog tiszteletben tartását és részletes összefoglalót kér az adatokról, melyeket felhasználtak a tanulás során. A felelősség megosztott, az MI létrehozója, az adatbázis készítője, a szolgáltató, de a felhasználó is érintett. Utóbbi azt is jelentheti, hogy a jogdíjakat végül a felhasználó fogja kifizetni. A kreatív iparnak van még esélye, hiszen az ITKI felmérése szerint a magyarok 26,7%-a fizetne ugyanannyit egy MI által alkotott tartalomért, mint egy emberi alkotásért.
A konferencia a plenáris előadások után szekcióülésekkel folytatódott a nap folyamán: mindösszesen három ülésben, a tíz szekcióban közel 50 előadással.
Nyitókép forrása: a konferencia meghívója
