Az Infotér Konferencia évről évre igyekszik a 2010-ben zászlajára tűzött célokat – az aktuális globális trendek hatásainak figyelembevételével – megvalósítani. Első napjának fókuszában idén a (hon)védelem és az űripar állt.
Az október 17-től 19-ig tartó esemény egyszerre kínált megjelenési lehetőséget a feltörekvő technikai vívmányoknak és trendeknek, emellett elősegítette a gyümölcsöző együttműködések létrejöttét a kormányzat és a közigazgatás, az infokommunikációs iparág és a civil társadalom szereplői között. Az efféle együttműködés kulcskérdés mind a vállalati, mind a nemzetgazdasági előrelépés szempontjából, nemzetközi szinten pedig a tét nem kisebb, mint az európai versenyképesség erősítése és a növekvő biztonsági igények kielégítése.
Az űripar helyzete
Az űrkorszak kezdetétől egészen a 2000-es évek elejéig jellemző volt, hogy az államilag fejlesztett – elsősorban katonai – technológiák szivárogtak át a polgári területre. A piaci működés logikája alapján 1960-tól a magánvállalatok ritkán vettek részt az űrkutatás mérföldköveinek elérésében, hiszen nagyon tőkeigényes, nagy kockázattal járó műveletek voltak ezek, amelyekre a korban nem volt piaci igény. A történelmi sajátosságok (kétpólusú világ és az űrverseny), a nagy beruházási igény, a beruházás presztízs ereje, a járulékos katonai technológiák (rakétatechnológia, új kommunikációs-, felderítési, megfigyelő módszerek) az államot tették a szektor úttörőjévé.
A tendencia azonban változni látszik: a vezető űrhatalmak egy része képességeik gyarapítása érdekében nélkülözhetetlennek tartja a magántőke bevonását, ezért szabályozással kiszámítható jogi környezetet, állami megrendelésekkel biztos piacot, ösztönzőkkel pedig kifizetődőbb anyagi helyzetet teremt. A kedvező pálya piaci sikerrel kecsegtet a magánvállalatok számára, 2010 óta a szektorba érkező befektetések és pénzforgalom mértéke megduplázódott, az időszakos lassulások ellenére a hosszú távú előrejelzések minden esetben exponenciális növekedést jósolnak.
A kettős felhasználású technológiák
A piac demokratizálódását követően a technológiák áramlási iránya is megváltozott. A katonai–polgári irány helyett (műholdak, internet, nukleáris technológia) egyre gyakrabban találkozhatunk a polgári–katonai irányú átvétellel (drónok, AI, VR, anyagtechnológiák).
A Védelmi Innovációs és Kutatóintézet (VIKI) kiemelt célja, hogy a kettős felhasználású technológiák (dual use technologies) használatával erősítse a hazai védelmi ipart és képességeket. Porkoláb Imre dandártábornok, a program vezetője a korunkban növekvő biztonsági kihívásokra és a fenyegetések komplexitására utalva kiemelte, hogy a technológiai változásokba nincsen morális iránytű beépítve, amely a felhasználót az erkölcsös felhasználásra késztetné.
Az intézet olyan egyszerű, smart privát fejlesztéseket („simple smart tech” – SST) értékel, fogad be, ösztönöz, amelyek kisebb-nagyobb modifikációt követően katonai eszközként a Magyar Honvédség és hadiipar számára új adottságokat és készségeket biztosítanának. A polgári és katonai technológiák efféle szinergiája potenciálisan lehetővé teszi, hogy valós védelmi helyzetben a civil tulajdont rövid felkészítést követően katonai célokra alkalmazzák. Ilyen szükség esetén fontos faktor a „social force” jellemző, amely a lakosság saját vagyontárgyak védelmi célokra történő átadására való hajlandóságát méri.
A „simple smart tech” fejlesztések katalizálása mellett a konferencián említésre került a nagy befektetést igénylő high/deep tech is. Bár az anyagi forrás jelenleg nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy Magyarország egy ilyen jelentős fejlesztéssel kiemelt pozícióba kerüljön a nemzetközi technológiák versenyében és ezzel jelentős nemzetgazdasági előnyt realizáljon, a VIKI feladatának tartja az efféle lehetőségek feltárását is az ország számára.
Űrorvostan
„Az űrorvostan elsődleges feladata az űrbéli tartózkodás emberre gyakorolt hatásainak mérése és vizsgálata, a szükséges óvintézkedések meghatározása” – az űrorvostan fontosságáról és feladatairól beszélgetett Nagy Klaudia Vivien (a HUNOR magyar űrhajós program egészségügyi vezetője), Balázs László (a HUN-REN magyar kutatási hálózat munkatársa), Csernoch László (a Debreceni Egyetem rektorhelyettese), valamint Péntek Attila (a CoreTechs Solutions Kft. ügyvezetője). A hosszú távú, fenntartható űrutazás komplex problémák elé állítja többek között az orvosokat, biológusokat is: hogyan védhető az űrhajós a kozmikus sugárzással szemben? Hogyan garantálható a megfelelő tápanyag- és táplálékkiegészítő-bevitel az űrben? Milyen hatással van a vázrendszerre, izmokra, keringési rendszerre a mikrogravitáció?
A kerekasztal-beszélgetés figyelemfelkeltő témája volt az a paprikafajta, amellyel a magyar űrhajós feltehetőleg kísérletezni fog a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén. A Capsitron-projekt keretében a Debreceni Egyetem kutatói olyan paprikát nemesítettek, amely az űrben termeszthető növények alapfeltételeinek igyekszik minél jobban megfelelni: kicsi, gyorsan növekszik és majdnem minden része felhasználható valamilyen formában.
A résztvevők röviden említést tettek továbbá az izolációból eredő pszichológiai megpróbáltatásokról, azokról a technológiai alternatívákról, amelyeket a hatóanyaggyártás terén kínál a mikrogravitáció (ez utóbbi inkább a gyógyszerészet szakterületéhez tartozik), és a tudományosan még nem megmagyarázott, jelenleg csak megfigyelt „space fog” jelenségről (az űrhajós mentális ködössége, lassabb gondolkodása).
A magyar űrhajós program
A nap kétségkívül legtöbb érdeklődést kiváltó eseménye az űrhajósjelöltek beszélgetése volt, ahol a négy főből álló csapat betekintést engedett a mindennapjaiba, a fizikai, pszichés, mentális, szakmai felkészülés keménységébe, az új hivatásuk oltárán hozott magánéleti áldozataikba, saját bizonytalanságaikba.
Kiemelték, hogy bár az ISS-re egyikőjük fog csak felmenni – és emiatt a külső szemlélők gyakran versenyközegnek tekintenek a kiválasztás folyamatára –, ők valójában egy csapat, amelyben mindenkinek szerepe lesz. A kiválasztott űrhajós számára a földi állomásról érkező szakmai, pszichés támogatás döntő lehet a küldetés sikere szempontjából.
Szintén hangsúlyozták, hogy a program célja elsősorban nem az, hogy embert juttassanak az űrbe, hanem az ezzel járó további eredmények és hasznok. A különleges környezet olyan kutatások lebonyolításához ad laboratóriumot, melyekkel földi körülmények között nem lehetséges kísérletezni. Az űripari vállalatok és kutatóközpontok által készített, űrbéli felhasználásra szánt műszerek számára a valós környezetben végzett tesztek áttörési lehetőséget adnak, az ellátási láncokba való bekerülési esélyüket jelentősen javítja. Az oktatás és az elkövetkező generációk érdeklődésének formálása szempontjából kíváló eszköz az űrutazás, a jelöltek kiképzése és későbbi szerepvállalása, az űrben pedig minden egyes eltöltött perc jelentős értékkel bír, így diplomáciai célokra is felhasználható. A küldetés végrehajtásával Közép-Európában egyedülálló magyar képesség lesz az űrhajósok kiválasztását, felkészítését támogató orvosi, katonai, tudományos, pszichológiai, fizikai háttértudás és szakembergárda.
A konferencia első napja átfogóan igyekezett lefedni az űrkutatás és védelem legfontosabb együttműködési lehetőségeit, továbbá a HUNOR-programban rejlő lehetőségeket. A privát szférából érkező érdeklődők és tudományos munkatársak mellett a kormányzat és az igazgatás valóban képviseltette magát, ezzel lehetőséget adva az informális beszélgetéseken keresztül a piaci képességek és a közjó párhuzamos erősítését.
Nyitókép forrása: Pexels
