A CEE e|Dem and e|Gov Days 2023 konferencián idén a közösségi közlekedés és a mobilitás új formáinak vizsgálata került előtérbe.
A szakmai fórumot idén kilencedik alkalommal rendezték meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem társszervezésében a Ludovika Főépületben 2023. szeptember 14-15-én. A rendezvény nyitó- és záró eseményét a Széchenyi Díszteremben tartották. Az esemény a korábbi évekhez hasonlóan osztrák társszervezőkkel együtt került megrendezésre. A hagyományosan jelentős számú hazai és külföldi előadót és vendéget vonzó nemzetközi tudományos konferencia az elektronikus kormányzás és az elektronikus demokrácia szakterületén tud bekapcsolódni a tudományos diskurzusba. Idén a közösségi közlekedés és a mobilitás új formáinak vizsgálata kerültek előtérbe.
A rendezvény elején Berényi László, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Közszervezési és Infotechnológiai Tanszékének egyetemi docense köszöntötte a résztvevőket. Környezetmérnökként örömét fejezte ki annak kapcsán, hogy a mobilitás témakörének vizsgálatakor a fenntarthatósági szempontok is terítékre kerülnek a kétnapos konferencián.
Koller Boglárka, az NKE nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese megköszönte a támogatók, a Konrad Adenauer Alapítvány és a Kehl Egyetem támogatását. Mint mondta, e konferencia programja minden évben tükrözi az aktuális kutatási kérdéseket és gyakorlati problémákat, így a korábbi évek témája volt például az e-kormányzat, a kiberbiztonság, az intelligens városok, a világjárványok kihívásai. „Büszke vagyok arra, hogy minden évben számos szakértőt tudunk delegálni, akik megosztják egymással naprakész tudásukat és tanulnak külföldi kollégáiktól” – fogalmazott.
Gustav Pomberger, a Felső-Ausztria Alkalmazott Tudományok Egyeteme rektorának nevében Franziska Cecon köszöntötte a megjelenteket. Bemutatta egyetemük oktatási és kutatási tevékenységét: a számos nemzetközi kapcsolattal bíró, 30 éves intézményben három karon évente 600 hallgató végez. Kiemelte a robotika, az önvezető járművek és az adatelemzés témában az egyetemen folyó kutatásokat.
Ezt követően került sor Eugenia Kolb, a Baden-Württembergi Közlekedési Minisztérium Fenntartható mobilitás és európai ügyek szakpolitikai tanácsadója vitaindító előadására. A szakember bevezetőjében helyzetképet festett a régió fenntarthatósági helyzetéről, majd ismertette a 11 milliós lélekszámú Baden-Württemberg fenntarthatósági céljait. Egyebek mellett azt, hogy 2030-ra az 1990-es értékhez képest 65 százalékkal csökkenteni tervezik a széndioxid-kibocsátást, jórészt a közlekedési szektorban. 2040-re az egész tartományban minden szektornak klímasemlegesnek kell lennie. A feladat nem könnyű, a szakpolitikai tanácsadó grafikonon mutatta meg, hogy egyelőre elmaradásban vannak. Fontosnak tartják az állampolgári részvétel erősítését, erről online kérdőív segítségével tájékozódtak, amelynek alapján a lakosság nagy többsége ért egyet a változtatások irányával, mértékével. Az érintettek (stakeholder) részvételét két workshopon mérték fel, az egyik a vállalati mobilitásról, a másik a klímasemleges közlekedésről szólt. Eugenia Kolb részletesen beszélt a tartomány 28 konkrét intézkedéséről, amelyek olyan területeket szabályoznak mint a parkolási díjak, a gyalog- és kerékpárutak minősége, a járművek sebességkorlátozása vagy a car sharing. Az előadásban szóba került a finanszírozási háttér, a beruházások részletei és a már megtett lépések, további kihívások.
Az első nap esti szekcióját Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar tudományos dékánhelyettese nyitotta meg. A mobilitásnak számos formája létezik: hagyományos és új mobilitási koncepciók, társadalmi mobilitás, mesterséges intelligencia szerepe, űrutazás – sorolta, hozzátéve: 2021-ben állított először űrhajót pályára egy amerikai magáncég, a legénység kizárólag amatőr űrhajósokból állt. Az Inspiration4 nevű küldetés komoly előrelépést jelenthet az űrturizmus fejlesztésében. „Intézetünk célja a regionális és nemzetközi együttműködés erősítése. 2020 óta vagyunk az ESA Európai Űrjogi Központjának nemzeti kapcsolattartója. Egyetemünk a 17 magyar egyetemet összefogó UNISPACE program koordinátora, amely négy, három féléves szakirányú képzést kínál űrpolitikai, űrtudományi, űrmérnöki és űrgyógyászati témákban. Nagy hangsúlyt fektetünk a tehetséggondozásra is” – emelte ki az intézetvezető.
A Közösségi közlekedés és a mobilitás új formái című panelbeszélgetésen Andreas Kiefer, az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának főtitkára, Eugenia Kolb, a Baden-Württembergi Közlekedési Minisztérium Fenntartható mobilitás és európai ügyek szakpolitikai tanácsadója, Rolland Vida, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatói, Ivana Damnjanović a Belgrádi Egyetem oktatója vettek részt. A Sebastian Brüggemann, a Tübingen Egyetem oktatója által moderált beszélgetés résztvevői arra keresték a választ, hogy miért lényeges eleme a demokratikus államoknak a mobilitás, és az miképpen illeszkedik az e-kormányzás stratégiájához. Szóba került a felhasználóbarát megközelítés fontossága, az igazságos költségviselés, a mesterséges intelligencia alkalmazása, valamit a kiberbiztonsági kockázatok is.
A konferencia végén hagyományosan megválasztják a legjobb tanulmányt („Best Paper Award”). Ezeket két kategóriában választják ki: egyrészt a nemzetközi szervezők és szerzők megítélése, másrészt a konferencián résztvevők szavazatai alapján („Best Paper Award Category: Audience Award”) ítélik oda. Idén mindkét kategóriában az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Közszervezési és Infotechnológiai Tanszék oktatói közül kerültek ki a győztesek: a „Best Paper Award” a Mosa Shrabony Sheikh – Dr. Berényi László (ÁNTK egyetemi docens) tanulmányát illette, míg a közönségszavazás alapján Dr. Buskó Tibor László (ÁNTK adjunktus) tanulmányát találták a legjobbnak.
A díjazottaknak és valamennyi résztvevőnek, szervezőnek gratulálunk!
