Elmélkedés jogról és a kormányzásról, tanulás, de Budapest és a magyar kultúra értékeinek felfedezése is része annak a nyári iskolának, amelynek az e hétfőt követő két hétben egyetemünk ad otthont.
Rendezett Szabadság Iskola Közép-Európában (Ordered Liberty School in Central Europe) néven közösen szervezett nemzetközi nyári jogi iskolát a Louisville-i Egyetem (Kentucky állam, Amerikai Egyesült Államok) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (ÁNTK) július 10–23. között Budapesten, az NKE Campusán.
Ennek keretében amerikai és magyar társadalomtudósok, kutatók osztják meg gondolataikat Európából, Ázsiából, Afrikából és az USA-ból érkező hallgatók előtt a „rendezett szabadság” eszméjéről. Az iskola abban segít a diákoknak, hogy saját hazájukban is fel tudják majd mérni az igazságosság, a rend és a szabadság helyes egyensúlyát.
Élmények a tanulás mellett
Az esemény résztvevőit elsőként Varga Réka, az NKE ÁNTK dékánja köszöntötte. Kiemelte, a nyári iskola nem csupán az iskolapadban való tanulásról, hanem egymás és a fogadó város, Budapest megismeréséről is szól. Érdemes tehát kihasználni ezeket a napokat arra, hogy mindenki belemerüljön a magyar kultúrába is. A dékán hangsúlyozta, a kar nemzetközi stratégiájának fontos eleme, hogy Európán túl is kiépítsen nemzetközi kapcsolatokat. Szerencsére a Louisville-i Egyetemmel való együttműködés nem merül ki csupán a nyári iskola rendszeres megszervezésében. Varga Réka arról is szólt, biztos abban, hogy a szervezők kiváló munkát végeztek, így a hallgatóknak már csupán kamatoztatniuk kell saját életükben az eléjük tárt gazdag programokat.
Russell L. Weaver, a Louisville-i Egyetem jogász professzora rövid megnyitójában szintén a szervezőket dicsérte, valamint arra bátorította a hallgatókat, hogy látogassák meg Budapest látnivalóit, különösen a múzeumokat és a fürdőket. Végül Bartóki-Gönczy Balázs, a Világűrjog és -Politikai Kutatóintézet intézetvezetője a hallgatók előtt álló két hét legfontosabb programjait és az egyéb technikai tudnivalókat ismertette.
Kormányzás és információáramlás
Az első kurzust Russell L. Weaver professzor Szólásszabadság és a médiatörvény címmel tartotta meg a hallgatónak. Előadását XIV. Lajos francia királlyal kezdte, aki saját uralmát közvetlenül az Istentől származtatta. A második személyiség, akit a professzor témája kapcsán megemlített, Johannes Gutenberg. Találmánya, a nyomtatás, radikálisan lerövidítette az időt, amely alatt egy könyvet el lehetett készíteni. Ennek kulturális hatása a többi között a kormányzás lehetséges formáiról szóló európai vitákat is felélesztette. Ugyanakkor ebben az időben az információ terjedésének sebessége egyenlő volt azzal, amennyivel az emberek mozogni tudtak: gyalog, lóháton vagy hajóval.
Mégis, nem sokkal később, a tengerentúlon Thomas Jefferson megírta az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát, amely radikálisan más nyelven szólt a kormányzás alapvető alkotóelemeiről, hiszen fókuszába Isten helyett az egyenlőnek teremtett embereket tette. Az öreg kontinensen pedig Montesquieu, a francia felvilágosodás filozófusának munkássága teremti meg a hatalmi ágak elválasztásának azon elméletét, amelyet világszerte használtak a különféle alkotmányok szövegezéséhez. A történelmi áttekintés során a professzor azt is kiemelte, az USA – melyet lakói úgy népesítettek be, hogy saját, gyakran nem megbízható és az életükre törő kormányaik elől menekültek – olyan kormányzást akart létrehozni, amely mindig ellenőrizhető, munkáját fékek és ellensúlyok szabályozzák, s benne mindig alapvető érték marad a szólásszabadság.
