Miért dühösek az amerikaiak mostanában? Hogyan kopik a tengerentúliaknál a demokratikus intézmények tekintélye és hitele? Megrázhatja-e a világ gazdaságát a kibontakozó kongresszusi adósságlimit-válság? E kérdésekre kerestek válaszokat amerikai szakértők az egyetemen.
Amerikai demokrácia és válság címmel szervezett beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kara (NKE ÁNTK) április 6-án az egyetem Oktatási Központjában. Köszöntőjében Zachar Péter Krisztián, az NKE ÁNTK tanszékvezető egyetemi docense kiemelte, a találkozó kivételes bepillantást nyújthat az egyetem hallgatóinak és oktatóinak az amerikai belpolitikába.
Szilárd alapokon
Az Amerikai Egyesült Államokból érkező szakértők eszmecseréjét Mártonffy Balázs, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Amerika Kutatóintézetének vezetője moderálta. Az első előadást Stephanie Newbold, a Rutgers Egyetem docense, az egyik legjelentősebb tengerentúli szaklap, az American Review of Public Administration szerkesztője tartotta Válságban az amerikai demokrácia – tanulságok a közszféra vezetése és a demokratikus kormányzás számára címmel. Hangsúlyozta, a demokrácia működése Amerikában három alapvető összetevőn alapul: a joguralmon, a hatalmi ágak szigorú szétválasztásán és az alkotmány nyújtotta alapokon. Ezen értékekkel 1945 után az USA a globális demokráciák bajnokává, a szabad világ vezetőjévé kívánt válni. Emellett belföldön Roosevelt elnök New Deal programjának alapjain állva Lyndon Johnson reformjai nyomán sokat lépett előre a szociális biztonság és a társadalmi egyenlőség megteremtése terén is. E terv kritikusai szerint azonban ezek a programok alapvetően alakították át az amerikai szövetségi kormányzat demokratikus kötelezettségeit az általa szolgált polgárokkal szemben. Stephanie Newbold azt is kiemelte: 1945 után természetesen nem csak pozitív dolgok történtek. Az USA számos illegitim háborút vívott külföldön, miközben odahaza nem küzdött meg az illegális emigráció, a vagyoni és kulturális egyenlőtlenségek vagy például a drogok és a fegyverek okozta problémákkal.
Amerika válaszúton
A Rutgers Egyetem docense szerint arról is fontos beszélni, hogy a korábban még az amerikai életérzés részének tekintett kormányzati adminisztráció hatékonysága helyi, állami és szövetségi szinten egyaránt hanyatlik: hatalmas kihívások érik az oktatás és a lakhatás területén, valamint a családi, a közösségi, a civil és a vallásos élet alakításában. Az utóbbi években egyre növekvő elégedetlenséget okoz mindkét párttal szemben az a kérdés: vajon elérhető-e még az amerikai álom. Képes-e vajon egy ma született amerikai gyermek sikeresebb lenni, mint a szülei? Az országban egyre komolyabb az a félelem, hogy sikert csak a művelt, egészséges és jó politikai kapcsolatokkal rendelkező emberek érhetnek el.
Donald Trump elnöki kampánya alatt okot adott a választópolgároknak, hogy emiatt dühösek lehessenek. Elnöksége pedig az adminisztratív állam dekonstrukciója volt Stephanie Newbold szerint. Az elnök valódi természetét a koronavírus-járvány mutatta meg igazán, amikor kiderült, döntéseit és kommunikációját aligha zavarják a hozzá beérkező tények és szakértői elemzések. Megváltoztatta magát az elnöki kommunikációt is, hiszen szinte kizárólag a Twitter csatornáját használta, hogy kapcsolatba lépjen választóival. Trump egyik öröksége a docens szerint az, hogy az állampolgárok egyre kevésbé bíznak abban, hogy problémáikat a közintézmények képesek megoldani.
Mit jelent az adósságlimit-válság?
A következő témát Scott Frisch, az NKE Fulbright-ösztöndíjas kutatója, a California State University Channel Islands (CSUCI) alapító igazgatója és professzora ismertette Az amerikai „adósságlimit-válság” intézményi okai és lehetséges következményei címmel. A professzor hangsúlyozta, hogy az általa címbe emelt válság nem annyira lassú lefolyású, mint az előző előadó által említett. Épp ellenkezőleg: ez gyors és nagyon komoly, ám még maguk az amerikaiak sem értik pontosan, milyen pusztító következményei lehetnek. Voltaképpen az adósságlimit-válság egy mesterséges, politikailag kreált krízis, amely kompromisszumok és felelősségérzet nélkül könnyen valódi válsággá válhat hónapokon belül. Ami Scott Frisch számára igazán riasztó, hogy noha a politikai válságoknál legtöbbször meg lehet előre jósolni a véget, ezúttal azonban senki nem látja a megoldást.
Példátlan akadály
A gondot alapvetően az okozza, hogy az USA szövetségi kormánya januárban elérte adósságának elfogadott felső plafonját, amely jelenleg 31,4 billió dollár (az amerikai trillió a magyar billiónak felel meg, ami ezerszer milliárdot jelent, azaz 1012). A kormánynak júliusig van pénze ellátni feladatait. Jelenleg olyan trükkökkel tudják csak működtetni az országot, hogy az egyik zsebből a másikba rakják át az adósságot, ám ezek a rendkívüli intézkedések nyárra kifutnak, szakértők szerint az államcsőd akár már június elején bekövetkezhet.
A probléma nem újkeletű: 1960 óta 78 alkalommal emelték meg az adósságplafont, amelyet eredetileg az I. világháború megfelelő finanszírozásához találtak ki 1917-ben. A világon csak az USA-ban és Dániában van ilyen típusú politikai akadálya a kormányzati hitelfelvételnek. Az adósságlimit emelése az elmúlt évtizedekben hétköznapi rutin volt, hiszen sima többséget igényel csak mindkét házban, Azonban Clinton, Obama és jelenleg Biden elnöksége alatt a képviselőházban nincs meg a többség a kormányzó demokraták számára. A republikánusok pedig azt követelik, hogy a limit megemelése előtt egy jelentős költségcsökkentést szavazzon meg a kongresszus. Közülük 40 republikánus, az úgynevezett Freedom Caucus tagjai, ráadásul irreálisan nagymértékű költségcsökkentést követelnek, amelyhez pontos számításokat vagy elvárásokat nem adtak a Fehér Háznak. Ugyanakkor Kevin McCarthyt ezek a képviselők csak úgy választották meg a képviselőház elnökének, hogy addig nem írhatja alá az adósságlimit megemelését, míg nem ért el nagyon jelentős költségcsökkentést a szövetségi állam kiadásaiban.
Ha ezen patthelyzet miatt nem születik meg időben a döntés, a történet vége a szövetségi állam csődje lehet. Szakértők szerint, ha nem változik az adósságlimit, akkor költségcsökkentéssel vagy drasztikus adóemeléssel 1,5 billió dollárt kellene még az idén, és 14 billió dollárt a következő tíz évben megtakarítania az államnak. Ez, amellett, hogy gyakorlatilag lehetetlen, katasztrofális gazdasági helyzetet teremtene, ami minden bizonnyal mély recessziót, de akár gazdasági világválságot is okozhat.
Nyitókép: Államadósság-óra, New York. Forrás: Flickr / Wally Gobetz
