Felértékelődött az EU határain túli területek biztonsága, a közös védelmi képességek fejlesztése azonban a tagállamoktól pénzt és széles körű együttműködést igényel – hangzott el a Ludovika Főépületében szervezett védelmi és biztonságpolitikai eszmecserén.
Közösen szervezte meg éves doktori iskolai konferenciáját az Európai Biztonsági és Védelmi Főiskola (ESCD), az Európai Doktori Iskola a Közös Biztonság- és Védelempolitikáról, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), valamint az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Kara (HHK) március 6-i kezdettel, Budapesten, a Ludovika Főépület Széchenyi Dísztermében.
Deli Gergely megnyitójában arról szólt, hogy a komplex krízisek korában élünk ma, amelyek egyaránt fenyegetik biztonságunkat és jólétünket. Az NKE Magyarországon az egyetlen olyan intézmény, amely egyenruhás szakembereket képez, ám aligha van olyan, akár civil hallgató is a Ludovikán, aki ne találkozna tanulmányai során a modern társadalmat veszélyeztető kihívásokkal. Az NKE rektora kiemelte, az egyetem közössége hálás, hogy otthont adhat egy ennyire időszerű konferenciának, valamint annak az akadémiai színvonalú munkának, amelynek végső célja az európai béke, biztonság és jólét megerősítése.
Lippai Péter dandártábornok az ESCD misszióját emelte ki, hiszen a szervezet szeretne kritikus tömeget alkotni Európában a biztonsági kérdésekkel magas szinten foglalkozó szakemberekből. A HKK elkötelezett a nemzetek és az intézmények közötti kapcsolatok építésében Európában, hogy hallgatóinak a legmagasabb szintű képzést tudja nyújtani. Az NKE HKK dékánja kiemelte, a védelmi témák és területek széles köre, amelyet ez a kétnapos konferencia érint, ma még fontosabbak, mint eddig voltak.
Foteini Asderakinak, a Pireaus Egyetem docensének, az ESCD Doktori Iskola elnökének szavait a helyszínen Molnár Anna tolmácsolta. Az NKE HKK Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi tanára arról beszélt, hogy az ESCD voltaképpen a biztonsággal és a védelemmel foglalkozó egyetemi karok együttműködő hálózata, amelynek aktív tagjai az NKE hallgatói és kutatói egyaránt.
Együttműködés Európa határain túl
A konferencia első előadója, Mailis Pukonen „Az EU külső határain túl: az Európai Unió Bűnüldözési Képzési Ügynöksége (CEPOL) hozzájárulása az európai biztonsági ökoszisztémához” című előadásában kiemelte, az Ukrajna elleni háború drámaian megváltoztatta, hogy hogyan gondolkodunk az európai biztonságról. Felértékelődött ugyanis a közösség számára az EU határain túli területek biztonsága és jóléte. A CEPOL igazgatóhelyettese, műveleti vezetője hangsúlyozta, a terrorizmus, a szervezett bűnözés vagy a kibertérben zajló visszaélések olyan globális fenyegetést jelentenek, amely elől egyetlen állam sem tud kitérni. Ma erős és ellenálló társadalmakra van szükség, amihez fontos eszköz a rendőri, határvédelmi és katonai információk gyors és hatékony megosztása a partnerekkel. A CEPOL a felkészülés érdekében gyakorlatokat, illetve egyéni találkozókat is szervez, ahol a szakemberek megoszthatják egymással a jó gyakorlatokat.
Erősítsük meg Európát közösen!
A következő előadó, Somogyi Gyula az európai biztonsági és védelmi kérdésekről beszélt előadásában – összhangban az EU Stratégiai Iránytűjének végrehajtásával. Kiemelte, az elmúlt évben elfogadott Iránytű konkrét és széles körű intézkedéseket fogalmaz meg a következő 5–10 évre, hogy megerősítse az EU védelmi képességeit. Magyarország számára ez kiemelt terület, azon dolgozunk, hogy a tagországokkal együttműködve fejlesszük védelmi képességeinket. Ehhez közös gyakorlatokra, valamint a diplomáciai és a fegyveres testületek együttműködésének fejlesztésre van szükség. A Külgazdasági és Külügyminisztérium osztályvezetője elmondta, a megerősített Európa még hatékonyabb tagja lehet a NATO-nak, amelyre továbbra is biztonságunk garanciájaként tekintünk.
A legfontosabb feladat
Horváth Katalin a „Közös Biztonság- és Védelempolitika: magyarországi szemmel nézve” című előadásában rámutatott, a biztonsági együttműködés komoly feladatot ró a tagállamokra. A Honvédelmi Minisztérium munkatársa arról is szólt, hogy a kollektív biztonság megteremtéséhez elsősorban fegyveres erőkre, előkészített katonai tervekre és e haderők precíz irányítására van szükség. Valamint – mint ez közismert – pénzre. A költségek egy részét az együttműködő tagállamok, másik részét pedig a közös európai költségvetés állja, utóbbi összeget viszont most az ukránok támogatására fordította Európa. Ez a lépés természetesen érthető, de a jövőben fontos lenne, hogy az eredeti tervek megvalósítására fordítsuk a forrásokat. Egyelőre még kérdés az is, hogyan fogja az EU az egységes haderőt használni. Ugyanis még nem készült közös terv, amellyel együtt meg tudjuk védeni Európát. Természetesen az egyes tagállamoknak és magának a NATO-nak vannak ilyen dokumentumai, de az EU tervét most és nekünk kell kialakítani. A mai helyzetben ez talán a legfontosabb feladat.
Nyitókép: Guido Rando ellentengernagy, az EU-erők parancsnoka meglátogatta a szerbiai tengeri védelmi csapatot, amely az Élelmezési Világprogram (WFP) egyik hajóján tartózkodik. Forrás: European Union Naval Force Operation Atalanta / Flickr
