Bibliai ősünk, Ádám az Úrtól feladatul kapta az Édenkert művelését, megőrzését. A természetvédelem ügye mostani világunkban mégis vesztésre áll. A klímaválság lehetséges megoldásáról hazai vallási felekezetek képviselői cseréltek eszmét.
XVI. Benedek és Ferenc pápa teremtésvédelmi politikájából kiindulva összegezték a pápák társadalmi tanításait egy január 16-án megrendezett eszmecserén. A beszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Vallás és Társadalom Kutatóintézete (VTK) kezdeményezte, moderátora így Jancsó András, az NKE EJKK VTK tudományos segédmunkatársa volt. A Veres Pálné utcai Scruton közösségi térben helyet kapó eseményen a résztvevőket elsőként Ujházi Lóránd, a kutatóintézet vezetője, az NKE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) egyetemi tanára köszöntötte – bemutatva az immár 15 éves múltra visszatekintő vallás- és biztonságfókuszú intézetét, illetve az ott folyó kutatásokat. Elmondta, kutatótársaival elsősorban a biztonságpolitika atipikus szegmenseit szerették volna bemutatni: kiemelten pedig a vallások béketeremtő szerepét. Ujházi szerint a nyugati típusú békeműveletek eleddig csupán tovább mélyítették a válságokat, a szegénységet és a bizonytalanságot. A kutatóintézet javaslata ezzel szemben a vallás alapú béketeremtés, hiszen kutatásaik azt támasztják alá, hogy a pápák tanítását követve szakítani kell a szankcióalapú és a katonai megoldásokkal. Az intézetvezető hozzátette: ugyanilyen reménytelen a nyugati típusú természetvédelem – e területen szintén egy másik aspektus megjelenítésére van szükség.
Átfogó humanizmus
Ferenc pápa Laudato si’ enciklikája szinte minden újságolvasó számára ismert. Azonban már XVI. Benedek is minden elődjét meghaladó mélységben foglalkozott a környezetvédelem kérdésével, az olasz sajtóban ezzel elnyerte a zöld pápa nevet is. A teremtésvédelem egyszerre szociális, környezeti és gazdasági kérdés.
A pápák társadalmi kérdésekkel foglalkozó munkája kapcsán Gájer László azt is elmondta, a pápák világi kérdésekkel foglalkozó tevékenységét XIII. Leó pápa kezdte, ám azóta szinte töretlen ez a sorozat. A PPKE Hittudományi Karának tanszékvezető tanára hozzátette, a teremtésvédelem szót először egy 2008-as hazai püspöki konferencia említi, a témában megszülető első pápai körlevél pedig 2015-ös. A teremtésvédelem lényege, hogy a környezetről a bibliai megközelítés alapján mint teremtésről beszélünk, melynek az ember kiemelt része. Ferenc pápa ennek kapcsán azt hangsúlyozza: minden mindennel összefügg. Tehát a különféle válságok nem szeparáltak egymástól, így a környezeti válságot sem lehet elszigetelten kezelni. Amíg az embert nem értjük meg, addig nem lehet megoldani egyetlen válságot sem. A korábbi pápák szintén kiemelték, hogy a napjainkban tapasztalható szenvedések erkölcsi eredetűek. A Vatikán válasza e kihívásra az átfogó humanizmus elmélete. Az eddig ismert, emberközpontú humanizmus reduktív megközelítés, így nem szolgálja az ember javát az egyház szerint. A keresztény humanizmus annyival több, hogy az embert a teremtésben is elhelyezi. E gondolat elsőként VI. Pál pápa társadalmi körlevelébe került bele, de XVI. Benedek ugyancsak feleleveníti ezt a teológiai hagyományt.
Visszatérni Istenhez
Faith Asher a teremtésvédelem kapcsán azt emelte ki, hogy az írás szerint Ádámnak az Édenkertet egyszerre kell megtisztelnie és őriznie, védenie. Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) rabbija szerint tehát az embernek nem csak élnie, de környezettudatosnak is kell lennie. A közösségvezető feladata pedig az, hogy erre felhívja közössége figyelmét, illetve az, hogy közelebb hozza az emberi megértéshez a környezeti problémákat.
Ötvös Csaba, a Konstantinápolyi Pátriárkátus lelkésze arról szólt, az ortodox egyházban sincs tartalmi eltolódás, sem fáziskésés e kérdés kapcsán. Demeter pátriárka a nyolcvanas évek végén kezdte a környezetvédelmi tanításokat visszavezetni az egyház tanításának homlokterébe. A pánortodox zsinat azt kérte ekkor: szenteljen egy napot a pátriárka a teremtésvédelemnek. Ez megtörtént, e nap ma is szeptember elseje az ortodox naptárban. A jelenleg trónon lévő Bertalan pátriárka ugyancsak érzékeny maradt a természetvédelemre, sokat foglalkozik a kérdéssel. Ötvös Csaba hozzátette, az édenkert művelése és őrzése azt jelenti, hogy az ember hozzá tud valamit a természethez tenni, azaz mindkettő hiányos egymás nélkül. A műveléssel tud a környezet visszatérni Istenhez, ahogy a búzából kenyér, a szőlőből bor lesz.
Közös alap
Fischl Vilmos a téma kapcsán azt emelte ki, hogy az Ószövetség tanítása minden felekezet számára közös alap, így a kérdésben közöttük nem nagyon lehet ellentmondás. Az NKE tudományos főmunkatársa, lelkész, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára arról is szólt, már egy közös esemény is létrejött: minden évben szeptember utolsó vasárnapjától október első vasárnapjáig tart a Teremtés Hete. Az eseményt előkészítő bizottság munkájában minden egyház teológusa képviselteti magát. Fischl Vilmos arról is beszélt, sokan álszent módon foglalkoznak ezzel a témával: nem gondolják, hogy a változást önmagunkon kell kezdeni, vagy elodázzák azzal, hogy fontosabb kérdések is akadnak ennél.
Hidvéginé Pulay Brigitta szerint a teremtésvédelmi megközelítés elfogadásához elengedhetetlenül szükséges alap a világ teremtett voltának elismerése. A PPKE Szent II. János Pál Pápa Kutatóközpont Teremtésvédelmi Kutatóintézet tudományos munkatársa úgy vélte, Európában ma e szemlélet elfogadása komoly kihívással küzd, ugyanakkor a konzervatív emberek számára ez lehet a legkézenfekvőbb lelki attitűd – szemben a szélsőségesen merev, szinte kommunista jellegű zöldpárti mozgalmakkal. Egy szélsőség sosem adhat valódi megoldást, ahogy a mostani politikai és gazdasági intézkedések is reménytelenek, hiszen a holisztikus megközelítés helyett egymástól elválasztott silókban próbálnak megoldást találni. Az ENSZ Fenntartható fejlődés dokumentuma természetesen tartalmaz konkrét lépéseket a világ megmentésére, ugyanakkor fontos meglátni, hogy Ferenc pápa útmutatása épp ehhez az útmutatóhoz teremti meg a Nyugaton eddig mellőzött erkölcsi, vallási hátteret.
Nyitókép: depositphotos.com
