Az ötödik generációs (5G) mobilhálózatok biztonságáról, a telefonos rendszereket veszélyeztető információbiztonsági incidensekről, de a koronavírus-oltással kapcsolatos állampolgári attitűd vizsgálatáról is hallhattak előadásokat az érdeklődők a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Ludovika Főépületének Zrínyi Miklós termében május 26-án, csütörtökön.
Ezen a napon rendezte meg ugyanis közösen a huszonhatodik Információbiztonsági Szakmai Fórumot a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), az Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézete, valamint a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület (HTE) Információbiztonsági Szakosztálya – az Elektronikus Információbiztonsági Vezetők Okosan Klub (EIVOK) vezetősége.
A résztvevőket a tanácskozáson az NMHH részéről Lencsés Gábor osztályvezető, majd Nagy Péter, a HTE operatív igazgatója köszöntötte. Lencsés Gábor azt emelte ki, hogy a hatóságnak fontos céljai közé tartozik az innováció támogatása és a hírközlési kultúra fejlesztése, amelynek érdekében számos szervezettel, így az NKE-vel is szívesen együttműködnek. Nagy Péter pedig arról beszélt, hogy egyesülete nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy kiváló kapcsolatban maradhasson a felsőoktatási intézményekkel, ahol – mint például az NKE-n – megtalálhatók az információbiztonsággal foglalkozó képzések. Hangsúlyozta, a kutatóknak a HTE publikációs lehetőséget biztosít, illetve a hallgatók számára is rendszeresen ír ki szakdolgozat-írást támogató pályázatokat.
A Tóth András egyetemi docens elnökölte fórumindító panelben elsőként az NMHH elemzője, Bartolits István adott elő az ötödik generációs mobilhálózatok biztonságáról a szabványosítás szemszögéből. Elmondta, az 5G elsősorban a magas adatsebességről, a megbízhatóságról és a dolgok internetének kiszolgálásáról szól. Ez pedig új szabályozási alapelveket feltételez. Például a titkosítás területén beköszönt a posztkvantum kriptográfia követelménye, amely a kiemelt teljesítményű számítógépek számítási kapacitásai ellen is védhet.
Krasznay Csaba intézetvezető előadásában emlékeztetett, a biztonsággal kapcsolatos mai problémák egyáltalán nem ismeretlenek: az EU már közel egy évtizede felvázolta, hogy körülbelül milyen lépésekre lenne szükség a kibertérből érkező fenyegetések elhárítására és az unió digitális függetlenségének megteremtésére. Két területet emeltek ekkor ki: egyik az adatok kezelése, másik pedig az a tény, hogy Európa digitalizációja és kritikus infrastruktúrája igen erősen támaszkodik amerikai és kínai eszközökre. Utóbbi az 5G hálózatok kapcsán is igen nagy kihívás. Az 5G pedig a negyedik ipari forradalom autópályája, amelyet mindenképpen biztonságosra kell megépítenünk – hangsúlyozta Krasznay Csaba.
A panel záróelőadását Kovács László dandártábornok tartotta, amelyben a katonai információs műveletek alapelemeit példákkal együtt ismertette. Emellett kitért a Magyar Honvédség kiberműveleti képességeinek napjainkban is zajló fejlesztésére. A szakmai fórum Magyar Sándor, az EIVOK elnökének levezető elnöklésével tartott második paneljében a Nemzeti Kibervédelmi Intézet szakértője, Munkácsi Viktor a telefonos iparágat ért kibervédelmi incidensekről, Varga Árpád, az NMHH munkatársa a kiberbűnözés infokommunikációs területéről, majd az NKE ÁNTK adjunktusa, Bányász Péter a koronavírus-oltással kapcsolatos állampolgári attitűd vizsgálatáról beszélt. A panelt Orbán József, az NMHH munkatársának előadása zárta a drónok használatának katonai és civil vetületéről. A szakmai fórum végén az NKE Tudományos Diákköri Konferencia nyertes versenyzői vehették át különdíjaikat a legjobb információbiztonsági pályamunka témakörben.
