A mesterséges intelligencia (MI) ezer arca címmel rendezett konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Rendészettudományi Kar (RTK) Kiberbűnözés Elleni Tanszéke (KBET) május 21-én, az Oktatási Központban. Az eszmecserét Csizner Zoltán r. ezredes, a szervező tanszék tanszékvezető tanársegéde nyitotta meg.
Rendvédelem a felhőben
A felhőszolgáltatás olyan turmixgép, amellyel pontosan azt keverhetjük ki, amire szükségünk van a munkánkhoz – mondta el a Biztonságos MI rendvédelmi környezetben című előadásában Péter Gergő, az Oracle Hungary Kft. vezető felhőinfrastruktúra-tervezője. Rámutatott: a felhőszolgáltatások rugalmasan alakíthatók, a megfelelő kialakítás mellett magas szintű biztonságot, auditálhatóságot és költséghatékonyságot kínálnak. Kitért arra is, hogy a nemzetközi gyakorlatban egyre nagyobb hangsúlyt kap a felügyelt MI alkalmazása, valamint az érzékeny adatok védelme. Ma már a megfelelő felhőkörnyezetben minden auditálható, naplózható, valamint az összes jogosultság menedzselhető. Az előadásból az is kiderült, hogy Magyarországon a DÁP rendszere már az Oracle felhőjét használja.
Az MI sötét oldala
Szinte mindenki találkozik olyan adathalász levelekkel, amelyeket MI-vel generáltak. Ám az MI rosszindulatú felhasználása ennél jóval sokrétűbb – emelte ki Az MI felhasználása a kibertámadások során című előadásában Kovács Zoltán, a KBET adjunktusa, a HungaroControl Magyar Légiforgalmi Szolgálat Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. Mint rámutatott: az MI által kínált eszköztár – a gépi tanulástól a generatív modellekig – már ma is a támadók rendelkezésére áll, miközben a védekezés jóval összetettebb feladat. Az adjunktus egy ismert, a kibertámadások életciklusát bemutató modell mentén ismertette, hogy az MI miként gyorsítja fel a felderítést, teszi hatékonyabbá a célpontok profilozását, valamint hogyan járul hozzá a személyre szabott támadási módszerek kialakításához. Az adathalász kampányok például egyre kifinomultabbá válnak, az MI pedig a kódoptimalizálástól a detektálás elkerüléséig számos ponton támogatja a támadásokat. Kovács Zoltán hangsúlyozta: az MI a támadások későbbi fázisaiban is kulcsszerepet játszik. Képes optimalizálni a kézbesítést, adaptívan módosítani a kártékony kódokat, automatizálni a telepítési folyamatokat, sőt az irányítási rendszereket is autonóm módon működtetni. A végső célok – például az adatszerzés vagy a zsarolóvírusos támadások – megvalósítását így jelentősen hatékonyabbá teszi. Egyes esetekben az MI már a profitszerzés folyamatában is szerepet kaphat, például a váltságdíjtárgyalások során. Kovács Zoltán kitért a kihívásokra is: az MI-alapú rendszerek jelentős erőforrásigényére, a tanítóadatok minőségének meghatározó szerepére, valamint arra a tényre, hogy az MI használata digitális nyomokat hagyhat maga után. A jövőben várhatóan megjelennek a teljesen autonóm kibertámadó-ügynökök, valamint a szolgáltatásként elérhető rosszindulatú MI-megoldások, miközben a pszichológiai manipuláció eszközei is tovább finomodnak. Mindez a kritikus infrastruktúrák elleni támadások hatékonyságát is növelheti, ami a védelem folyamatos alkalmazkodását teszi szükségessé.
MI-fejlesztések a bűnüldözésben
A konferencia folytatásában MI a bűnüldözésben címmel Kovács Zsolt Imre r. százados, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodájának munkatársa, illetve az MI – magyar nyelvi modell címmel Gyöngyössy Natabara Máté, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Mesterséges Intelligencia Tanszékének PhD-hallgatója adott elő. Az eszmecsere délután a Körmendi György, a Clementine (SPH Kft.) ügyvezető igazgatója által moderált pódiumbeszélgetéssel folytatódott, amelyen a konferencia előadóin túl részt vett Baksa László r. alezredes, mesteroktató és Csizner Zoltán r. ezredes, a szervező tanszék tanszékvezető tanársegéde is.
Nyitókép: vska / depositphotos.com


