Kipukkan-e a zöld lufi? Mi ma a favorit, van-e divat a befektetők körében? És az örök kérdés: fundamentális vagy technikai elemzés a nyerő? Ezekre a kérdésekre is keresték a válaszokat az NKE-n március 22-én tartott tőzsdei kerekasztal résztvevői: Rebák Attila az OTP Alapkezelő, illetve Győry Péter az Equilor Alapkezelő portfóliómenedzserei, Grébel Szabolcs, a KBC Equitas elemzője, valamint Varjú Péter az Erste Investment brókere.
A Kutasi Gábor, az NKE Gazdasági és Versenyképesség Kutatóintézetének vezetője által moderált beszélgetésből az érdeklődő hallgatók először tippeket kaphattak a tőzsdei befektetési stratégiákat illetően. A szakemberek kihangsúlyozták, hogy a megfelelő stratégia mindig a meghatározott befektetői célok (például nyugdíj-előtakarékosság) és a kockázatvállalási hajlandóság függvénye. A KBC elemzője felvetette, hogy a bármilyen okból személyesen jobban ismert iparágak kedvezőbb terepet jelenthetnek az egyéni befektetők számára. Az Erste Investment képviselője arra világított rá, hogy valójában a tőzsdei befektetés is afféle „vállalkozás”, tehát ugyanúgy kell felkészülni rá, mint bármilyen vállalkozás elindítására, máskülönben a befektetői tevékenység puszta szerencsejátékká válik.
Az OTP menedzsere a beszélgetés során többször is kiemelte a diverzifikált portfólió jelentőségét, mint amely egy stabilabb, a kockázatokkal szemben védettebb, és hosszabb távú befektetések szempontjából optimálisabb megoldás.
A fundamentális elemzés kontra technikai elemzés témáját firtató kérdésre már igen eltérő válaszok születtek, amit részben az eltérő befektetési profilokkal is magyarázható. Rebák Attila a fundamentális elemzés mellett tette le a voksát. A technikai elemzéssel kapcsolatban úgy vélte, hogy az emberi elme a működéséből adódóan mintázatokat keres a világban, ezért hajlamos belelátni olyasmit a dolgokba, amik nincsenek ott.
A fundamentális elemzés elsőbbségével a többi résztvevő is egyetértett, de fontosnak nevezték az alapvető grafikonok – nyitó ár, záró ár, legmagasabb ár, legalacsonyabb ár, forgalom – nyomon követését is. Varjú Péter azzal árnyalta a képet, hogy míg hosszú távra a fundamentális elemzés a megbízható, addig rövidtávon a fundamentumok nem változnak, így a day trade számára ténylegesen hasznos a technikai elemzés is. Kiemelte azonban, hogy a technikai elemzés nem csupán a chartokról szól, hanem mindenféle mintázatok, például a kereskedési algoritmusok hatásainak a figyelemmel kíséréséről is.
A moderátor arról is érdeklődött a résztvevőktől, hogyan látják a laikus befektetők körében felbukkanó divathullámokat, mint például a BRIC, a zöld befektetések, nyersanyagok, vagy a csúcstechnológiai vállalatok terén eszközölt befektetéseket.
Győry Péter ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy mindig figyelni kell az egyedi körülményekre. Példaként említette, hogy a tavalyi évben Kína nem mozgott együtt a többi „BRIC” országgal, és a tőke kifelé áramlott az országból. Tapasztalatai szerint a befektetések között itthon nagyobb arányban vannak a hagyományos szektorok, amit az is mutat, hogy a BUX-ot sem az IT mozgatja.
Grébel Szabolcs megerősítette, hogy míg a lakossági befektetésekre hatással vannak a divathullámok, az alapkezelőknél ez nem jellemző ugyanilyen mértékben. Ugyanakkor megemlítette, hogy az alapkezelői portfóliókban is növekszik a „zöld vállalatok” aránya.
Egyszerre reagálva a zöld fordulatra és a csúcstechnológiák kérdésére, az Erste szakértője úgy vélte, hogy a „dotkomlufi” valójában mintegy tíz évvel megelőzte a valós, fenntartható növekedést, és ugyanerre számít a zöld szektorban: most nagyon „fut”, de várható egy tisztulási folyamat, amely után egy tényleges fundamentumok alapján álló felfutás valószínűleg 10-15 év múlva fog bekövetkezni.
Hallgatói kérdésekre válaszolva a szakemberek úgy fogalmaztak, hogy az orosz piac jövője jelenleg teljesen bizonytalan, így minden nemzetközi szereplő kivár.
