A kibertér központi kérdésévé vált napjainkra a biztonság. A digitalizálódás, ezzel párhuzamosan pedig a fenyegetések növekedése arra világított rá, hogy az online terek biztonságát más megközelítéssel érdemes garantálni.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) főépületének Szent László Kápolnájában és a kibertérben egyaránt követhető észt–magyar nemzetközi konferencia délutáni „Kiberbiztonság – innovatív megoldások és az ellenállóképesség” című panelbeszélgetésén a kérdésről észt részről Baldur Kubo, a Cybernetica, illetve Ágnes Kasper, a TalTech szakértője, magyar részről pedig Krasznay Csaba, az NKE Eötvös József Kutatóközpont Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője, valamint Nyáry Gábor, a kutatóintézet munkatársa beszélgetett.
A kiberbiztonság területén a szakértők mára divatszóvá fecsegték a kritikus infrastruktúra kifejezést. Ám egyelőre nem a divat, hanem a nemzeti törvények határozzák meg a fogalmat. Viszont egyre inkább látszik, hogy szubjektívvá válhat, mit tekintünk kritikus infrastruktúrának. Ennek kapcsán Krasznay Csaba Donald Rumsfeld híres beszédét idézte az ismertről és ismeretlenről. Mára például ilyen „ismeretlen ismeretlenné” vált a Facebook, amely a legutóbbi leállásával számos más rendszert sodort komoly bajba. A dzsenga toronyépítő játékhoz vált hasonlatossá a terület – folytatta Krasznay Csaba –, szinte lehetetlen megmondani, melyik eleme válik kritikussá. A törvény nem bizonyos, hogy képes lesz a területet szabályozni, és egyre inkább az látszik, hogy magáncégek akarnak a fehér foltokra bevonulni.
A beszélgetés másik nagy kérdése a reziliencia, azaz a rugalmas ellenállási képesség volt. Erre számos mérnöki megoldás lehetséges: kötelezhetjük a gyártókat, hogy rendszeresen frissítsék az eladott eszközöket vagy legyen már a tervezéskor elsődleges szempont a biztonság. Ezek ellenére a legnagyobb kockázat mégis mindig a monitor és a padló között fog ülni. A kibertér biztonsága így kevésbé technikai, egyre inkább stratégiai kérdés.
A panelbeszélgetésből az is kiderült, hogy a kiberbiztonsági tudatosság társadalmi fejlesztése a két ország kapcsolatában modellértékű terület, hiszen a témán az uniós CASPA-program keretében észt, lengyel és magyar szakemberek közösen dolgoznak. A programban új és meglévő képzéseket alakítanak át a modern digitális tananyagokká. A szinte kötelező interaktív részeken túl ezekben a design thinking módszertan és a játékos tanulás elemeit is felhasználják.
