E-kormányzati és kiberbiztonsági konferenciát szervezett az NKE és az Észt Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége, amelyen a balti állam kiberhatalmi szerepéről és a közigazgatás digitális fejlesztéséről is szó esett.
A konferencia nyitó panelbeszélgetése a két európai kisállam kormányzati digitalizálásának első két évtizedét mutatta be. A kőszegi iASK kutatója, Z. Karvalics László moderálta beszélgetés során a meghívottak egyetértettek abban, hogy multipoláris teret kell teremteni a biztonságos szolgáltatások kiépítéséhez. Z. Karvalics László úgy fogalmazott: Észtország kiérdemelte helyét az információs politika fejlesztésének nagyjai között és abban a helyzetben van, hogy más államok digitális szinten sokat tanulhatnak tőle. Az Észt Köztársaság Védelmi Minisztériumának politikai tanácsadója, Anett Numa véleménye alapján a fejlődés legfontosabb eleme a folyamatos változáshoz való alkalmazkodás és a gondolkodásmód ezirányú megváltoztatása, így nemcsak a politikai vezetőknek, hanem az egyetemi hallgatóknak is köszönetet kell mondani, akik egy-egy új ötlettel löketet adnak a fejlesztéseknek. „Technológiai államot építeni olyan, mint egy kastélyt” – fogalmazott, azaz az alapoknak stabilan kell állnia; nem lehet csak elkezdeni kiépíteni a rendszereket a biztonsági lépések megtétele nélkül.
Digitális védelem
A következő panelbeszélgetés a közadatok hasznosításáról szólt. Az adatok birtoklása, nyitottsága, ezáltal tényleges felhasználhatósága számos országban élénk társadalmi vitákat vált ki. A nyílt nyilvános adatok hasznosítása terén Észtország tapasztalatai különösen érdekesek lehetnek. „A probléma észrevétele az első lépés a megoldás felé” – fogalmazott a Cybernetica Sharemind csapatának projektmenedzsere. Baldur Kubo a Cybernetica észt vállalatot mutatta be. A szervezet leginkább az észt e-Estonia X-Road és internetes szavazórendszer fejlesztéséről ismert.
Az NKE Információs Társadalom Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa az információszabadság intézményéről szólva kételyeit fogalmazta meg. Ződi Zsolt az üzleti adatokkal kapcsolatban kiemelte: szükség van a kormányzattal való együttműködésre, hiszen a szabályozások a politikai térből érkeznek. „Az EU digitális fejlesztéseinek mintáját az Amerikai Egyesült Államok szolgáltatta” – szögezte le, ugyanakkor azt is hozzátette: ez nem minden esetben jó, hiszen eltérő jellemzőkkel és gondolkodásmóddal rendelkeznek az európai és amerikai országok. Az elmúlt húsz évben a kutató megfigyelései alapján az adat értéke a kulturális helyzettől is függővé vált: ugyanakkor egyre inkább változik a „jó irányba”.
Adatkormányzás
Beléptünk a mesterséges intelligencia korába, amikor a kormányzatnak már lépéseket kell tennie a digitális védelem területén – hangsúlyozta a Digitális Jólét Nonprofit Kft. Mesterséges Intelligencia osztályának vezetője. Kása Ferenc úgy fogalmazott: a közadatok hasznosítása összetett folyamat, mivel minden állam más és más szociológiai, gazdasági és politikai érdekekkel rendelkezik, így nem készíthető egy egységes séma. Megoldásként az Európai Unió által meghatározott Európai adatstratégiában található „adatkormányzást” említette, melynek lényege a kormányzati szereplők és a skateholderek hozzáállásának megváltoztatása.
A harmadik beszélgetés témáját az e-kormányzás adta: az e-azonosítás funkció az elektronikus kormányzat és az e-közigazgatási rendszerek használatához szükséges azonosítási és hitelesítési funkciókat a többi rendszernél magasabb szintű biztonsággal és hatékonysággal biztosítja. Az NKE Kiberbiztonsági Kutatóintézetének vezetője, Krasznay Csaba, a panel moderátora az „adatkormányzásról” elmondta: stratégiai jelentőségét az adja, hogy ez a funkció hosszútávon nemcsak itthon, hanem más EU-tagországokban is elérhető lesz, melynek segítségével egy határokon átnyúló elektronikus szolgáltatási rendszer valósul meg. Kétségtelenül a digitális azonosítás az a terület, ahol Észtország talán a leglátványosabb, úttörő fejlesztéseket tudhatja magáénak – hangsúlyozta. A digitális azonosítás fejlett megoldásai (többek között az „e-residency” funkció révén) a balti államot a társadalmi digitalizáció mintaországává tették.
