A székelyföldi turizmuspiac professzionalizációs lehetőségei címmel rendezett online konferenciát november 30-án a Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézet. A fórumon a térség fejlesztése előtt álló akadályokról és a közeljövő terveiről cseréltek eszmét a meghívott szakértők.
Kutasi Gábor intézetvezető köszöntője után Tóth-Batizán Emese Emőke, az NKE ösztöndíjasa, a Transylvania Bloom Initiative elnöke, az esemény szervezője és moderátora elmondta: céljuk az együtt gondolkodás arról, miképpen segíthetik a balatoni turizmus tapasztalatai a Székelyföld ezirányú fejlesztését, pozícionálását.
Sulyok Márta Judit, a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet vezetője, a Pannon Egyetem adjunktusa szerint a tapasztalatok azt mutatják: a forrás önmagában nem elég; a Balaton körül legalábbis egyelőre kisebb térségek formálódtak, amelyek között csak a hajóátkelések környékén mozognak a turisták.
László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) Klaszter elnöke, a Transilvania Tourist Service utazási iroda tulajdonosa a székelyföldi helyzetről számolt be. A turisztikai törvénytervezet átjutott a szenátuson, remélik, hogy hamar kihirdetésre kerül, és anyagi támogatáshoz, pályázati forráshoz juthat a klaszter. Cél az lenne, hogy a három megye (Maros, Kovászna, Hargita) közösen, Székelyföld néven léphessen ki a turisztika piacra és ekként jelenjen meg a nemzetközi vásárokon. Mint fogalmazott, 1-2 év után a bukaresti vásárlátogató ezt már elfogadta: megfelelő színvonalon tálalva a koncepció „a nacionalista gondolatoktól eltávolítható”.
Hárman, egységben
Székelyföldről kapcsolódott be Horváth Alpár, a Babes-Bolyai Tudományegyetem adjunktusa, aki egy 2015-ös szándéknyilatkozatról szólt, amely – sajnos csak magyar nyelven, ez hiba volt – a három említett megye egységes megjelenítését célozta. A kezdeményezés azonban elbukott egyrészt a terület etnikai körülhatároltsága okán, másrészt azért, mert a desztináció fogalma nem volt kodifikálva. Két évvel később egy, kormányrendelet nyomán utóbbi akadály elhárult, ám a kezdeményezést ezt követően sem járt sikerrel.
Pár éve újraszervezték a TDM-et, céljuk a szakmai közösségfejlesztés és területi márkaépítés. Maros megye helyzete egyébként, mint mondta, sajátos, hiszen a helyi tanácsban román többség van, s kevés a magyar kézen lévő szálloda. Szorosabb együttműködés esetén már nem a magyar lenne a közös nyelv, és ez dezintegrációt indíthat el – figyelmeztetett Horváth Alpár.
„Szívfájdalom, hogy nincs együttműködés a Maros megyei szervezettel. Reméljük, lesz változás” – jelezte László Endre is.
A márka az első
Az állam szerepéről szólva Sulyok Márta Judit elmondta: az erős balatoni centralizáció révén átfogható a térség; egyébként az alulról jövő kezdeményezések nehezen állnak össze egésszé.
A pontszerű balatoni fejlesztésekre reagálva László Endre kifejtette: náluk először a márkát kellene kialakítani, amit aztán vásárokon meg lehet majd mutatni. De az is lehet, hogy Erdély brandben kell gondolkodni. Az első tárgyalások megtörténtek, a három megye képviselője találkozott, most már politikai akarat és pénzügyi lehetőségek függvénye a jövő.
„Fő kohéziós jellemző a tömb magyarság, ezt nem lehet megkerülni” – szögezte le a márka és a vízió kapcsán Horváth Alpár, hozzátéve: a magyaroknak Székelyföld belföld-élményt nyújt, a románoknak pedig inkább külföld-élményt. Kovászna emellett bórvíz-nagyhatalom lehetne, de kicsik a fürdők, márpedig fejlesztések nélkül ez az ismérv – a gyógyturizmus, nem a „csapvízzel működő” wellness! – nem tud brandépítő elemmé válni. Az egynapos turizmus működik most is, de emelni kellene a tartózkodási időt, ehhez első körben Szejkefürdő fejlesztését szorgalmazzák. A szükséges forrást egyszer már megítélték, de aztán nem érkezett meg. A TDM szervezet egyik fontos feladata a befektető keresés is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy Románia elsődleges turisztikai célpontja a nem-magyarok körében Brassó és Nagyszeben, Székelyföld aránya 20-30 százalék.
Horváth Alpár Károly herceg erdélyi ingatlanjait említve az influenszerek szerepét emelte ki, László Endre pedig a térség közlekedésfejlesztési eredményeit ítélte biztatónak.
„Több oldalról kell lőni” – összegzett Sulyok Márta Judit az esemény végén. Azaz addig is, amíg a finanszírozás megoldódik, az alulról jövő kezdeményezések és hálózatok fontosak. „A vendég majd odatalál”.
Nyitókép: Szent Anna-tó, Hargita megye (Forrás: Depositphotos.com)
