Ősszel Németországban parlamenti, Franciaországban pedig jövő áprilisban elnökválasztást tartanak. Vajon Angela Merkel távozásával változik Németország európai befolyása? Hogyan hatnak majd a német belpolitikai folyamatok az integráció alakulására? Mi lesz a francia–német tengely sorsa? Ezekre a kérdésekre próbál választ adni a Stratégiai Tanulmányok Intézetének (STI) beszélgetéssorozata, amelyen neves németországi politikusok vitatják meg a választások utáni lehetséges szcenáriókat.
Az Európa a német és a francia választások küszöbén című beszélgetéssorozat második állomásán Alexander Graf Lambsdorff, az FDP nemzetközi ügyekkel foglalkozó parlamenti csoportjának elnökhelyettese, Prőhle Gergely, a STI vezetője és Heinrich Kreft, a budapesti Andrássy Egyetem Diplomácia Központjának vezetője beszélgetett a németországi szövetségi választásról.
Alexander Graf Lambsdorff előadásában elemezte a német belpolitika aktuális helyzetét, és kitért arra, milyen lehetséges koalíciókkal számolnak hazájában. A legvalószínűbb koalíciós lehetőségként a fekete–zöld–piros, vagyis a CDU/CSU–Zöldek–SPD együttműködését említette. A felmérések alapján előfordulhat, hogy Annalena Baerbock, a Zöldek kancellárjelöltje vezetheti a zöld-szocialista koalíciót, azonban nagy a valószínűsége, hogy Laschet lesz a kancellár. „A CDU-n belüli elnökválasztás shakespeare-i drámában csúcsosodott ki” – fogalmazott Lambsdorff, s hozzátette: a később kancellárjelöltként is felálló konzervatív politikus, Armin Laschet élete szónoklatát nyújtotta hiteles beszédével.
Az őszi választás meghatározó témái többek között a – fiatalokat legjobban megmozgató – klímakérdés, a gazdasági és belbiztonsági intézkedések és a 65 év feletti nőket (ez a csoport teszi ki a választók legnagyobb százalékát) érintő családtámogatások lehetnek. Ugyanakkor erőteljes feszültség érezhető a városi lakosság ideológiai megnyilvánulásai és a vidéki németek problémái között. Lambsdorff saját pártja helyzetéről lehangoltan nyilatkozott, hiszen a két szélsőséges párt – a baloldal és a zöldek – között az FDP középen foglal el pozíciót, ami miatt zöld és szocialista szavazókat is veszítenek. A külpolitikai aspektusokat elemezve kiemelte: a Kína és az USA közötti feszültség dacára Németországnak ki kell igazodnia a felek között, „ellenállni annak a kínai impulzusnak, amelyet jelenleg is kritikus szemmel néz a német kormány”.
A német liberális politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a kelet-közép-európai államok nélkül nem lehetséges az előrehaladás az európai integrációban, ezért szomorú, hogy Angela Merkel és Emmanuel Macron ezen államok feje felett próbáltak dönteni, s előbb fordultak Putyinhoz, mint az érintett országok vezetőihez.
„A biztonság fontosabb, mint a szabadság” – hangsúlyozta ehhez kapcsolódva Prőhle Gergely.Ezt a pandémia idején is tapasztalhattuk, azonban mindez hatalmas társadalmi problémákat hoz a felszínre, amelyekkel úgy látja, az FDP nehezen tud megküzdeni. Lambsdorff erre reflektálva megjegyezte: valóban vannak törések a pártján belül, ám az alapértékekhez tartaniuk kell magukat a párt politikusainak. Azonban, „aki nem tud álmodni, az nem realista”, így pártja szempontjából könnyen megfogalmazható a külpolitikai irány: a szorosabb európai együttműködés prioritást élvez. A pártprogram feladata ennek az iránynak a kijelölése és a szükséges mozgástér biztosítása. Prőhle Gergely és Alexander Graf Lambsdorff az európai vakcinaháborút eltérő álláspontjaik szempontjából vitatták meg, ugyanakkor egyetértettek abban, hogy az európai közigazgatás hatékonyságát szupranacionális szinten minél hamarabb rendbe kell tenni.
A cikk a Bonum Publicum júliusi számában jelent meg.
A Merkel-korszak vége
Szeptember 26-án új Bundestagot választanak Németországban. A szövetségi köztársaság történetében először ezúttal nem fognak hivatalban lévő kancellárt újraválasztani, vagyis a Merkel-korszak visszavonhatatlanul véget ér. Három jelölt áll készen Angela Merkel utódjaként az ország élére állni, minden valószínűség szerint egy olyan koalíció élén, amely eddig soha nem létezett a Németországi Szövetségi Köztársaság történetében. Ezért jelenleg különösen nagy az érdeklődés külföldön – nemcsak Európában – a kül- és biztonságpolitika, valamint a politikai pártok gazdaság- és környezetpolitikai álláspontja iránt.
