A transzatlanti szövetség megerősítése, az orosz fenyegetés szem előtt tartása, és a Kína jelentette kihívások kezelése egyaránt szóba került azon a panelbeszélgetésen, amelyen Biden elnök európai körútjának eredményeit elemezték a Stratégiai Védelmi Kutatóintézet tudományos munkatársai.
A június 23-i, Etl Alex kutató által moderált eseményen Tálas Péter intézetvezető legfontosabb eredményként a transzatlanti szövetség megerősítését emelte ki. „Az új adminisztráció klasszikus diplomáciát ígért és ezt be is tartotta, az európai szövetségesek pedig lelkesen fogadták a közeledést annak ellenére, hogy az egykori szövetség visszaállítása nem tűnik egyszerűnek” – fogalmazott. Rácz András a találkozók sorrendjére hívta fel a figyelmet: először a G7 államaival találkozott az elnök, ezt a NATO csúcs követte, a Putyin-találkozó az utolsó volt a sorban. Utóbbi esemény kapcsán a szakértő jelezte: nem volt reális áttörést várni az orosz-amerikai kapcsolatokban: az amerikai elnökök első találkozói jellemzően az „ismerkedésről” szólnak, ennek fényében az sem csoda, hogy a megbeszélés a tervezettnél hamarabb ért véget. Az esély ugyanakkor adott, hogy a jelenlegi fagyos viszony ne romoljon tovább.
Jójárt Krisztián a NATO-csúcs végén elfogadott 79 pontból álló „masszív nyilatkozatot” emelte ki, amelyek részben Oroszország szerepét, az orosz fenyegetést taglalja. A Kína jelentette kihívásról ugyancsak szó esik a kommünikében.
Bekerült ugyan Kína a szövegbe, de a NATO nem ugrott azért az ázsiai hatalom torkának – jegyezte meg Csiki Varga Tamás. A kutató szerint Európa számára összességében komoly gesztust jelentett Biden látogatása, amely egy szilárd alapokon nyugvó partnerségre utalt. Fontos még kiemelni, hogy a védelmi kiadások szinten tartásáról döntöttek, amely a Covidhoz kapcsolódó gazdasági és társadalmi költségeket figyelembe véve üzenetértékű.
Az általános összegzést követően az egyes csúcstalálkozókat külön-külön is értékelték a szakértők.
Kommunikációs érték
A G7 csoport kapcsán a multik megadóztatásáról szóló nyilatkozatot és a kínai infrastrukturális terjeszkedéssel szembeni alternatívakeresési szándékot emelte ki Tálas Péter. Jójárt Krisztián a fejlődő országok számára egymilliárd darab vakcina felajánlását említette fontos lépésként. Deák András eközben emlékeztetett a G7 csoport inflálódott szerepére a világgazdaságban, és arra is, hogy a multik megadóztatása inkább a G20 országok témája kellene, hogy legyen.
Csiki Varga Tamás szerint a találkozó kommunikációs értéke, üzenete (az exkluzív klub jelleg, az összetartásba vetett hit) nagyobb, mint a gyakorlati jelentősége. Minthogy a németeknél és a franciáknál is választások lesznek (ősszel ill. jövőre), ez a mostani eszmecsere családias hangulatát erősítette.
Az EU-USA csúcstalálkozó kapcsán Deák András azt emelte ki, hogy „az EU klímapolitikáját Amerika megtorpedózta” azzal, hogy nem támogatja a karbon vámos rendszert. Tálas Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy az Egyesült Államok számára Európa stratégiai értéke, fontossága leértékelődött, Kína és az ázsiai térség konfliktuszónáira figyelnek inkább. „Európának nagyobb szüksége van az USA-ra, mint fordítva” – jegyezte meg az intézetvezető.
Józan állásfoglalás
A NATO-csúccsal kapcsolatban Csiki Varga Tamás több pozitívumot is említett. Ilyen például az, hogy a főtitkárt megbízták az új stratégiai koncepció kidolgozásával, valamint, hogy a NATO 2030 Agenda elemeit elfogadták. Kínával konstruktív párbeszédet hirdettek az információcsere, a klímaváltozás és az átláthatóság növelése témák tekintetében. A zárónyilatkozat egyértelműen orosz-fókuszú – egyfajta tételes lista született az orosz katonai fenyegetésekről.
Ez alatt a hibrid és a kiberfenyegetéseket, sőt, az úrhadszíntérieket is értik – hangsúlyozta Jójárt Krisztián -, az pedig a cseh diplomácia sikere, hogy a csehországi lőszerraktár felrobbantásának ügye is bekerült a szövegbe. „Összeségében nagyon jól megírt és átfogó dokumentum született” – összegezte a szakember. Jójárt Krisztián ugyanakkor a kibertámadások kapcsán egyfajta elrettentő szerepet is várna a szervezettől, erre nem tér ki a dokumentum, ahogyan arról sem tesz említést, mi várható Afganisztánban a NATO-erők kivonulása után.
Rácz András ezt azzal egészítette ki, hogy alighanem nagy hiba volt a 2008-as bukaresti NATO-csúcson megígérni a tagság lehetőségét Ukrajnának és Grúziának. Előbbi államban azóta is várják a kapcsolódó akciótervet, és erre az orosz propaganda reagál is. A NATO-dokumentum ezt a kérdéskört is józanul kezeli: nem tesz beválthatatlan ígéretet, ám Ukrajna területi szuverenitásának megsértését is megemlíti.
Alkuk és egyeztetések
Fontos látni ugyanakkor – vetette fel Tálas Péter -, hogy a Trump-érának komoly következményei voltak az európaiak Amerika-képére vonatkozóan. Ezért a transzatlanti szolidaritás nem afféle visszatérés lesz a múlthoz, hanem alkuk és egyeztetések kellenek majd. Például annak kapcsán, mi történik, ha Oroszország és Kína egyszerre jelent majd komoly kihívást.
A NATO találkozó eközben nem adott érdemi választ a mesterséges intelligenciához kapcsolódó kérdésekre, és felemás az a lépés, is, hogy a klímaváltozást felvették az Agendába. Elsőre ugyan jól hangzik, ám kérdés, nem aprózza-e el a szervezet figyelmét – jelezte Csiki Varga Tamás.
A Biden-Putyin találkozó kapcsán elhangzott, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték építését immár nem szankcionálja Amerika, így az ezzel kapcsolatos bizonytalanság véget ért – ám ennek nem mindenki örül. Csiki Varga Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy Németországnak nem mindegy, hogy egy szövetségesétől vagy egy ázsiai nagyhatalomról veszi a gázt – utóbbi esetben sebezhetővé válik. Rácz András azt hangsúlyozta, hogy Putyinnak az őszi választások előtt nagyon fontos volt e találkozó – notórius későként kivételesen pontosan is érkezett az eseményre -, hiszen azt remekül el lehet adni odahaza. Az pedig, hogy mindkét országba visszatérhetnek a nagykövetek, ugyancsak fontos lépés.
Összességében szimbolikus és konkrét eredményeket is hozott az új amerikai elnök első tengerentúli útja. Hogy miképpen folytatódnak a megkezdett folyamatok, azt a következő időszak történései mutatják majd meg.
