Május 9-én, az Európa-napon kezdetét vette a Konferencia Európa jövőjéről, amely az európai polgárok számára a kontinens előtt álló kihívások megvitatására ad lehetőséget. Az esemény kapcsán az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság is elkötelezte magát az iránt, hogy meghallgassák az európai polgárokat, és lépéseket tegyenek a megfogalmazott ajánlások megvalósításáért. A konferencia nyitónapjához Magyarország is csatlakozott az online Európa-nappal az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének, valamint az Európai Parlament Magyarországi Kapcsolattartói Irodájának szervezésében. A rendezvény keretén belül két panelbeszélgetés zajlott Európa jövője kapcsán, a Kultúra otthonról?, illetve a Hulladékmentes háztartások? címmel. E két eseményről számol be Bagi Nikoletta Dóra és Felde András Bence, az NKE Európa Stratégia Kutatóintézet gyakornokai.
A beszélgetés keretében a kultúra digitalizációja került a középpontba, amely témát Káel Csaba, a Müpa igazgatója, Mácsai Pál, az Örkény Színház igazgatója, Navracsics Tibor, az Európai Bizottság volt biztosa, a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa program kormánybiztosa, valamint Székely Kriszta, a Katona József Színház rendezője járták körül. A panelbeszélgetés legfőbb kérdéskörei a megváltozott kulturális szokások, az erre való reagálás, valamint az ennek fényében továbbörökíthető jó gyakorlatok voltak.
I. Megváltozott kultúrafogyasztás
Káel Csaba elmondta: a koronavírus járvány alapjaiban változtatta meg az emberek kulturális fogyasztási szokásait. Habár a Müpa 2013 óta streameli előadásait, az előadóművészet egyszeri és megismételhetetlen, a személyes élmény elengedhetetlen. A streamelés mellett igyekeztek a személyes jelenlétet kiiktató, az óvintézkedésket betartó programokat szervezni, ilyen volt például nyáron a Müpa parkolójában az autós mozi kialakítása. A járványnak azonban elmondása szerint összekötő ereje is van, hiszen a jelenleg is zajló Bartók Tavasz rendezvénysorozat európai szintre lépett, az előadók hazájukból jelentkeznek be, így a rendezvény, s a magyar előadások is eljuthatnak a világ bármely pontjára.
Navracsics Tibor azt emelte ki, hogy mivel az Európa Kulturális Fővárosa pályázat céldátuma 2023, így a járvány nem veszélyezteti annak kimenetelét. Már idén megkezdődnek a művészeti-kulturális kiállítások; a rendezvény nyitását már fizikai jelenlétben tervezik, június 23 és 26. között, Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban a mozgókép fesztivállal. Hozzátette, hogy a járványnak közösségépítő ereje is volt, hiszen a 2021-ben elnyert Európa Kulturális Fővárosa pályázatok megvalósításai kitolódtak 2023-ra, így három helyszínen, Veszprémben, Temesváron és a görögországi Eléfszínában zajlanak majd az események.
Streamelt kultúra
Mácsai Pál kihangsúlyozta, hogy a koronavírus-járvány az előadóművészek megélhetését veszélybe sodorta, s gyorsan kellett lépniük annak érdekében, hogy a fennálló helyzetet kezelni tudják. A legtöbb színházban nincsen lehetőség az előadások rögzítésére, így először a „Vers Csak Neked” akciót indították el, amely keretén belül a jelentkezőket telefonon egy-egy színész megkereste, és mondta el azok legkedvesebb verseit. Ezzel párhuzamosan a streaminghez megfelelő stúdió is kialakításra került, amelyben megkezdődhetett az előadások felvétele. Kiemelte, hogy mindenképp nagy hozadéka az elmúlt egy évnek, hogy egy belvárosi színház, mint az Örkény, eljutott a vidékiekhez is, hiszen mind a „Vers Csak Neked” akcióra jelentkezők, mind a felvett előadásokat megtekintők fele vidéki volt.
Székely Kriszta a Textúra összművészeti előadás-sorozat, valamint a Katona József Színház kortárs sorozat kapcsán kiemelte: előnyt tudtak kovácsolni a kialakult helyzetből, hiszen alkotói oldalról új formai megoldásokat kerestek. A streamelés és a kultúra online bekapcsolása elmondása szerint kiemelkedően fontos, hiánypótló szegmense a kulturális életnek. Az előadások online közzététele, streamelése elősegíti a kulturális mobilitást, hiszen így vidékről, külföldről is elérhetőek és maradandóak az alkotások. Hozzátette, hogy egy színházban, koncerten nem csak a színész „dolgozik”, hanem a néző is, hiszen egyfajta szellemi-mentális-érzelmi munkát végez. Alkotói oldalról így ők arra törekedtek, hogy az online térben is be tudjanak kapcsolni a nézőben egy olyan attitűdöt, ami arra készteti, hogy elvégezze ezt a típusú munkát.
II. Hulladékmentes háztartások? Beszélgetés a körkörös gazdaságra történő átállásról
Ugyanezen a napon került megrendezésre a „Hulladékmentes háztartások? Beszélgetés a körkörös gazdaságra történő átállásról” című panelbeszélgetés, amelyen a résztvevők az Európai Unió jövőjével kapcsolatban a zöld kezdeményezések relevanciáját és megvalósítását boncolgatták. A diskurzus központi témája a körforgásos gazdaságra történő átállás volt, amely egy hatalmas előrelépést jelentene Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke által már hangoztatott klímasemleges Európa elérése érdekében.
Mit is értünk körforgásos gazdaság alatt?
A körforgásos gazdaság egy olyan modellt jelent, amelynek a fő eleme már nem is a hulladék újrahasznosítása, hanem magának a hulladék keletkezésének elkerülése – fejtette ki elsőként Horváth Bálint, a Holland Nagykövetség regionális körforgásos gazdasági szakértője. Kiemelte: a körforgásos gazdaság szöges ellentétje annak a lineáris gazdaságmodellnek (termel-használ-eldob), amelyet ma az emberek folytatnak. A hulladékmentes jövő elérése érdekében mikroszinten kell dematerializálni az emberek mindennapi életét és megváltoztatni a fogyasztói attitűdöt. Hozzátette, hogy a tudatosan megváltoztatott gondolkodásmód nagy hatással van nem csak a közvetlen környezetre, de a klímaváltozásra is. A körforgásos gazdaság alapvetően a nyersanyagok és energiaforrások költséghatékony felhasználására törekszik (mint például az alumínium dobozok újbóli felhasználása, amellyel mérsékelhető a költséges nyersanyagkitermelés), amivel az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentése is megvalósítható.
Előrelépés a klímavédelem tekintetében?
A párizsi klímaegyezményben megfogalmazott üvegházhatású gázok kibocsátáscsökkentésének 40%-os célértékét a napokban érte el az Európai Unió – tette hozzá a klímavédelem relációjában Bauer Zsolt, a Climate Reality Project munkatársa. Hangsúlyozta, hogy bár az Európai Unió által kitűzött cél megvalósult és újabb ambiciózus vállalást tettek az 55%-os küszöb elérésére, a karbonsemlegességig még hosszú út vezet. Kiemelte: a legnagyobb probléma az eltartóképességgel való visszaélés, ugyanakkor számos pozitív elmozdulást is tapasztalt. Az elmúlt öt év során például szembetűnő volt számára, hogy a klímavédelem területén működő civil szervezetekben az önkéntesek száma ezerről csaknem 30 ezer főre emelkedett, amelyet nagy részarányban fiatalok alkottak. Megjegyezte, hogy a klímavédelem kapcsán egyre inkább látszik, hogy az emberek tudatosan kezdenek gondolkodni, azonban a folyamat gyorsítása érdekében radikális szemléletváltásra lenne szükség.
Megváltoztatható az emberi gondolkodásmód?
Abszolút – állítja Tóth Andrea blogger. Véleménye szerint az embereknek tudatosan kell változtatniuk a magukat körülőlelő környezeten, és erre a legjobb módszer többek között a háztartásokban jelentkező hulladék csökkentése. Elsődleges prioritás az, hogy az emberek egy olyan módszert válasszanak, amellyel egyúttal hozzájárulnak a körforgásos gazdaság alapjainak letételéhez, illetve másokat is képesek arra ösztönözni egy zöldebb Európa megvalósítása érdekében. Hangsúlyozta, hogy az embereknek nem kell egyből világmegváltó intézkedéseket végrehajtaniuk, csak tudatosan leszoktatni magukat a helytelen szokásokról.
A zöld átállás indikátora a gondolkodásmód megváltozása
A panelbeszélgetés során egyetértés mutatkozott abban, hogy a társadalmi gondolkodásmód átalakítása az, amely hosszú távon a klímasemleges Európa megteremtéséhez vezet. Ehhez elengedhetetlennek bizonyul a fogyasztói gondolkodásmód megváltoztatása, a tulajdonlás eszméjének használati attitűddel való felcserélése, illetve az ezeket érintő módszerek alkalmazhatóságának kiszélesítése. A résztvevők hangsúlyozták, hogy ebben az államnak is hatalmas felelőssége van. Az állam intézkedéseivel állíthatja fel azt a keretrendszert, amelyet a társadalom az irányzott kommunikációja mentén tölthet meg tartalommal. Az állami kezdeményezések között foglalhatna helyet a kommunális adó bevezetése a szelektív hulladékgyűjtés motiválása érdekében, a környezetvédelem alapjainak az oktatási rendszerben történő szélesebb körű elsajátítása, a helyi és regionális közösségek összekötése.
A Konferencia Európa jövőjéről hivatalosan is kezdetét vette május 9-én, az Európa Napon, amelynek fő célja az Unió jövőjéről szóló társadalmi diskurzus élénkítése. A rendezvénysorozat egyes állomásaihoz résztvevőként és szervezőként is nyitva áll a csatlakozás lehetőség minden uniós polgár előtt.
