Bejött a papírforma, ismételten patthelyzet állt elő a kedden tartott izraeli választások eredményeképpen, nehéz lesz a kormányalakítás bármelyik tábornak. A Benjamin Netanjahu vezette Likud kapta a legtöbb voksot, a jobboldali blokk vezet, de nincs meg a többsége.
A 2023. október 7-i nemzeti trauma óta először választott a zsidó állam lakossága a saját jövőjéről. Az előzetes közvélemény-kutatások szoros versenyt jeleztek, illetve azt, hogy egyetlen politikai tömb sem lesz képes többségi kormányt alakítani. A 2026. október 27-én megrendezett parlamenti választás éppen azt hozta, amit a felmérések valószínűsítettek: ahogy Izrael történetében már sokszor, a fragmentált társadalom megint „szétszavazott”, egyetlen politikai erőt vagy tábort sem hozott egyértelmű kormányzati helyzetbe.
Az izraeli politikai rendszer sajátossága, hogy a 3,25 százalékos parlamenti küszöbnek köszönhetően tucatnyi párt képes a Knesszetbe bekerülni, ezzel egyrészt az izraeli társadalom sokszínű politikai véleménye sokszínű képviseletet kap a parlamentben, másrészt viszont a politikai képviseletek aprózódása miatt a hatékony kormányzáshoz a több voksot kapott pártok-pártszövetségek jó esetben kormányt tudnak alakítani, de annak egyben tartására folyamatosan koalíciós kompromisszumokra kényszerülnek.
Az idei választáson háromosztatú politikai koordináta jött létre: a legnagyobb blokk a Benjamin Netanjahu kormányfő nevével fémjelzett nacionalista jobboldali tömb volt, amely a Likud párt vezető szerepe mellett négy kis vallásos pártot foglalt magába, a második egy jobbközép választási szövetség volt, Gadi Eizenkot volt vezérkari főnök által tavaly alapított párt, a Jasar vezetésével, három másik párt részvételével, míg a harmadik tömböt két kisebbségi arab (palesztin) párt alkotta.
Az exit poll nem végeredmény (Izraelben különösen nem)
Az urnák zárásakor mért első szondák szerint nincs egyértelmű győztese a keddi voksolásnak: a fél tucat nagy exit poll összesített eredménye alapján a Benjamin Netanjahu vezette jobboldal 50, míg a jobbközép-baloldali ellenzék 52 mandátumra számíthat a 120 fős Knesszetben, vagyis a többséget jelentő 61 mandátum közelébe sem kerültek. Szerda reggelig már a voksok 50 százalékát összeszámolták, és a helyzet változott: a részeredmények szerint a kormánypártok szövetsége átvette a vezetést, éppen fordított arányban.
Az exit pollok Izraelben sokszor nagyban különböznek a napokkal-hetekkel később, a minden voks összeszámlálása után bejelentett végeredménytől, ezért ezek alapján még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. Az ellenzék vezetői persze megtették: magukat győztesnek, Netanjahut a voksolás abszolút vesztesének kiáltva ki. A kormányfő éjszaka szintén győzelemről beszélt, és egy „erős, jobboldali, nemzeti kormány” létrehozásának szükségességét emlegette.
Fontos tudni, hogy az összes szavazatot leghamarabb csütörtökig fogják összeszámolni, akkor várható leghamarabb hivatalos eredmény az izraeli választási iroda részéről.
Ha az exit pollokból indulunk ki, akkor a legerősebb párt a Likud maradt, 24–27 prognosztizált képviselői hellyel, de ez elmarad a jobboldal várakozásaitól, a második legnagyobb erő a fő ellenzéki párt, a Jasar lett 21–23 mandátummal, míg a dobogóra a szintén ellenzéki B’Yachad, a Naftali Bennett által vezetett párt jött fel 12–14 mandátummal. A negyedik erővé az arab Közös Lista vált 11 előre jelzett képviselői hellyel, az ötödik A Demokraták, a Jair Golan vezette baloldali párt (9–10 képviselői hellyel), míg a hatodik a nacionalista (ellenzéki) Jiszráel Bejténu Avigdor Liberman vezetésével (7–9 mandátummal).
A jobboldal kormányalakítási esélyeit nagyban rontja, hogy két kis jobboldali párt, a Tartalékosok és Gazdasági Párt, illetve az Amcha Yisrael támogatottsága vélhetően nem érte el a parlamenti küszöböt, valamint a négy Likud-szövetséges erő, a nacionalista Otzma Jehudit (Itamar Ben-Gvir pártja), a vallásos Sasz, az Egyesült Tóra Judaizmus és a Vallásos Cionizmus – Zehut (Bezalel Szmotrics pártja) saját korábbi eredményeihez képest nem szerepelt jól a voksoláson.
A mérleg nyelve az arab pártok szövetsége lehet, nélkülük nagyon nehéz lesz többségi kormányt alakítani. A Közös Lista és a Ra’am összesen 17–18 mandátumra számíthat, amely rekordnagyságú támogatást jelent, a zsidó állam arab lakossága ezen a szavazáson megmozdult, és nagy részvétellel érvényesíteni kívánta a palesztin érdekeket.
A választások jelentőségét és tétjét jól mutatja, hogy mintegy negyed évszázada nem volt ilyen magas részvétel, a közel 78 százalék azt jelzi, hogy az izraeli állampolgárok ebben a traumatikus és háború időben irányt akartak adni hazájuk politikáinak.
Koalíciós forgatókönyvek
A választás előtti és a választások utáni nyilatkozatokból az a kép áll össze, hogy sem a jobboldal, sem a jobbközép ellenzék nem kíván arab támogatással kormányra kerülni, illetve az is világos, hogy ha Netanjahu kap a kormányalakításra megbízatást, az ellenzéki erők nem lesznek nyitottak egy nemzeti egységkormány létrehozására. Ezért a jelenlegi patthelyzetben vélhetően egy külső parlamenti támogatásban reménykedő kisebbségi kormány megalakítása a legvalószínűbb forgatókönyv.
Gadi Eisenkot javaslata az volt, és most is az, hogy az ellenzék győzelme esetén a legerősebb ellenzéki párt vezetője legyen automatikusan a miniszterelnöki poszt várományosa, vagyis ez esetben éppen ő. Az ellenzék „változást” ígér, és egy „nemzeti”, „cionista” kormány felállását, amely új fejezetet kezd Izrael történetében.
A 77 éves Benjamin Netanjahu a leghosszabb ideje hivatalban lévő izraeli kormányfő, 19 évet töltött a végrehajtó hatalom csúcsán – a voksolás eredménye azt mutatja, hogy a társadalom egyik fele egy korszak lezárulása mellett döntött, a másik fele azonban továbbra is benne látja az ország biztonságának garanciáját.
Elemzők éjszaka a jelenleg körvonalazódó patthelyzetből arra következtettek, hogy ha a jobbközép ellenzék kap az államfőtől megbízást, de nem lesz képes hatékonyan működtetni a kisebbségi kormányt, akkor újabb előrehozott választásra kerülhet sor hamarosan – 2019 és 2022 között öt előrehozott választást tartottak Izraelben hasonló politikai okok miatt, ezzel ez a nemkívánatos sor folytatódna. Kivéve, ha az összes voks összeszámolása során a reggeli tendencia folytatódik, és kis Netanjahu-győzelem születik.
Nyitókép forrása: Szilágyi Dénes / NKE
