A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karán (ÁNTK) az előző tanévben megvalósított TDK tevékenység támogatása az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon című projekt tapasztalatairól, illetve a tudományos diákköri tevékenység lehetőségeiről és kihívásairól beszélgettünk Peres Zsuzsannával, az NKE ÁNTK Kari Tudományos Diákköri Tanács elnökével, illetve az ÁNTK Állam- és Jogtörténi Tanszékének egyetemi docensével.
Milyen célkitűzésekkel és programelemekkel valósult meg a TDK tevékenység támogatása az Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Karon című projekt?
A projekt Az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, valamint tudományos műhelyein való részvétel és a lebonyolítási feladatok ellátása című pályázat keretében kapott támogatást az előző tanév során. A pályázati program három fő célkitűzésre épült: a módszertani készségek fejlesztésére, a tudományos diákköri tevékenységek népszerűsítésére, illetve a tudományos kutatás TDK-n túlmutató lehetőségeinek támogatására. A program megvalósítása során az ÁNTK korábbi tehetséggondozási eredményeire, az ÁNTK Kari Tudományos Diákköri Tanácsának munkájára, illetve a kar tanszékein működő 16 tudományos diákköri műhely szakmai közösségére építettünk.
Milyen karspecifikus tulajdonságok jellemezték a programok megvalósítását?
Az ÁNTK-n a hallgatók hagyományosan négy OTDK szekcióba nevezik a pályamunkáikat: az Állam- és Jogtudományi, a Had- és Rendészettudományi, a Közgazdaságtudományi és Társadalomtudományi Szekciókba. A szekciók a tudományos kutatómunkával szemben támasztott általános, közös feltételek mellett különböző módszertani hátterű tudományos követelményekkel is rendelkeznek. A programelemek kialakítása során ezt is figyelembe vettük, így a módszertani workshopok között helyet kaptak a jogtudományi és jogtörténeti kutatással, a kvantitatív és kvalitatív kutatási módszerekkel, valamint az adatvizualizáció modern lehetőségeivel foglalkozó programok. A résztvevők az egyes témákat interaktív módon, gyakorlati példákon keresztül, illetve terepen – például levéltári látogatás keretében – is megismerhették. A program során olyan témakörökkel is foglalkoztunk, amelyek valamennyi tudományos munka szempontjából relevánsak. Ezek közé tartozott a tudományos diákköri dolgozatok írásához kapcsolódó Hogyan írjunk TDK-dolgozatot? című workshop, valamint a tudománykommunikáció és a prezentációs technikák fejlesztését célzó rendezvény. A hallgatói tudományos kutatás támogatására előadásokat szerveztünk a tudományos kutatás etikai kérdéseiről, valamint a tudományetika és a mesterséges intelligencia összefüggéseiről is. Ezek a témák szorosan kapcsolódtak a tudományos kutatásban zajló aktuális változásokhoz, különös tekintettel a különböző MI-alapú megoldások egyre szélesebb körű alkalmazására.
Térjünk is át a mesterséges intelligenciára és a modern tudományos kutatás kihívásaira. Hogyan érinti a hallgatói tudományos diákköri dolgozatokat a MI?
A mesterséges intelligencia a tudományos kutatómunka során is egyre jelentősebb szerepet tölt be. Az MI etikus használatáról, valamint a szerzői jogi és adatvédelmi kérdésekről jelenleg is élénk szakmai vita zajlik, amely a hallgatói tudományos diákköri munkákat is érinti. Az MI alkalmazásának jelentősége tudományterületenként és témakörönként eltérő lehet: egyes kutatásokban kisebb, míg másokban jelentősebb szerepet tölthet be, és ezáltal a kutatási folyamat egyes elemeit is számottevően átalakíthatja. Az OTDT a mesterséges intelligencia használatára vonatkozóan egyértelmű irányelveket fogalmaz meg, amelyek az etikus és átlátható alkalmazást szolgálják. A TDK-munkák során ez különösen fontos szempont, hiszen a hallgatók sok esetben ekkor ismerkednek meg a tudományos kutatás folyamatával, és készítik el első hosszabb tudományos munkájukat. Ezért meghatározó lehet, hogy a mesterséges intelligencia milyen módon és mértékben épül be a saját kutatási és munkafolyamataikba. Az MI használatának módja ugyanis a kutatói készségek kialakulására is hatással lehet, ami a későbbi tudományos munkában egyaránt jelenthet előnyt vagy kihívást. A mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályozás folyamatos változása mellett különösen fontos, hogy az MI túlzott vagy nem megfelelő, illetve nem etikus alkalmazása ne váljon a hallgatói tudományos munkafolyamatok természetes részévé. Az MI-alapú eszközök megfelelően ellenőrzött, kiegészítő eszközként való alkalmazása mellett ezért kiemelt jelentősége van a használat átlátható dokumentálásának és a felhasznált információk kritikus ellenőrzésének. Mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy a technológia a kutatási folyamat hatékonyságának növelése mellett összhangban maradjon a tudományos kutatás alapvető normáival. Ezekre a kérdésekre reflektálva a program keretében a tudományetika különböző dimenzióival foglalkozó előadásokat is szerveztünk, amelyek az általános tudományetikai kérdések mellett a mesterséges intelligencia használatához kapcsolódó etikus kutatói magatartásra is kitértek.
Milyen módon lehet a hallgatókat motiválni a tudományos munkára? Miként valósult meg a tudománynépszerűsítés a programok között?
A hallgatók tudományos munkára való motiválásában kiemelt szerepet játszik, hogy a kutatás ne kizárólag kötelezettségként, hanem lehetőségként jelenjen meg számukra. Ezek a lehetőségek sokrétűek lehetnek: a tudományos kutatómunkához kapcsolódóan megszerzett készségek más területeken való hasznosításától egészen addig, hogy a kutatási tapasztalatok miként járulhatnak hozzá a szakmai előmenetelhez és a karriercélok eléréséhez. Fontosnak tartottuk, hogy olyan témákat és lehetőségeket mutassunk be, amelyek felkelthetik a hallgatók érdeklődését, valamint hogy megismertessük velük a tudományos diákköri tevékenységben rejlő lehetőségeket. Ezzel összhangban szerveztük meg a TDK Börze rendezvényt is, amelyen a kitelepülő tanszéki TDK-k bemutathatták tevékenységüket, interaktív feladatokkal várták a hallgatókat, akik a tudományos kutatáshoz kapcsolódó kérdéseikre is választ kaphattak. A kutatási témák mellett az oktatók személyes tapasztalatai, életpályája és példamutatása is fontos szerepet játszhat a hallgatók tudományos érdeklődésének felkeltésében. Ennek jegyében különböző tudományterületeket képviselő, sikeres egyetemi oktatók bevonásával kerekasztal-beszélgetést és kötetlen beszélgetést is szerveztünk a tudományos életpálya lehetőségeiről, tapasztalatairól és kihívásairól. A programok lehetőséget teremtettek arra, hogy a résztvevők közelebb kerüljenek a kutatói szemlélethez, megismerjék a különböző tudományterületek aktuális kérdéseit, valamint olyan hallgatókkal és oktatókkal találkozzanak, akik saját kutatási tapasztalataikon keresztül is ösztönözhették őket a tudományos tevékenységbe való bekapcsolódásra. A tudománynépszerűsítés így az ismeretterjesztés mellett a hallgatók szakmai érdeklődésének felkeltéséhez és a tudományos közösséghez való kapcsolódásuk erősítéséhez is hozzájárult.
Milyen formában valósították meg a TDK-t meghaladó hallgató kutatói tevékenység támogatását?
A kérdést érdemes egy kicsit más perspektívából is megvizsgálni. A hallgatók tanulmányaik során számos olyan lehetőséggel találkoznak – például az EKÖP-hez hasonló ösztöndíjpályázatokkal –, amelyek támogatják a tudományos pálya felé való elindulást. E lehetőségek keretében gyakran jelenik meg a tudományos konferenciákon való részvétel, valamint tanulmányok és folyóiratcikkek készítése és publikálása is. Ennek köszönhetően számos hallgatónk már rendelkezik tapasztalattal és nyitottsággal a TDK-dolgozaton túlmutató tudományos kutatómunka iránt. A tudományos pálya felé vezető út egyik fontos állomása lehet egy sikeres TDK-pályamunka elkészítése. E lehetőségeket szerettük volna tovább bővíteni, és további hallgatókat bevonni a tudományos kutatásba. Ennek részeként támogattuk a hallgatók hazai és nemzetközi konferencia-részvételét, valamint a 37. OTDK-n sikeresen szereplő hallgatók számára pályázati felhívást tettünk közzé, amelynek keretében tanulmányok elkészítésére nyílt lehetőség. A beküldött és lektorált tanulmányok a Tudományos diákköri kiválóságok II. című tanulmánykötetben jelentek meg. A konferenciákon való részvétel és a tanulmánykötetben való publikálás lehetőséget teremtett hallgatóink számára arra, hogy újabb tudományos tapasztalatokat szerezzenek, és kutatási eredményeiket az intézmény falain túl is bemutassák. Emellett mindkét tevékenység kézzelfogható eredményként jelenhet meg a hallgatók tudományos pályáján, és a későbbi tanulmányok, például a doktori képzés, illetve a szakmai életút során is értékes tapasztalatot jelenthet. A konferenciaszereplés és a publikáció együttesen ahhoz is hozzájárulhat, hogy a hallgatók ne csupán kutatóként, hanem a tudományos közösség aktív résztvevőjeként is tapasztalatot szerezzenek.
Milyen tapasztalatokkal zárul a projekt?
A projekt egyik fontos tapasztalata, hogy a hallgatók tudományos tevékenységbe való bevonása akkor lehet igazán eredményes, ha a kutatási lehetőségek bemutatása mellett megfelelő szakmai támogatást, közösségi élményt és bemutatkozási lehetőségeket is biztosítunk számukra. A programok során a résztvevők fejleszthették módszertani ismereteiket, betekintést nyerhettek a tudományos kutatás és a tudományos életpálya egyes területeibe, valamint fejlődhettek a szakmai kommunikáció, a prezentáció és a tudományos írás terén is. A megvalósított program másik fontos tapasztalata, hogy a tudományos kutatás modern kihívásaival a TDK keretei között is szükséges kiemelten foglalkozni. Ez hozzájárulhat ahhoz, hogy a hallgatói kutatások megfeleljenek az etikus és átlátható tudományos kutatás követelményeinek, miközben a rendelkezésre álló új eszközök és technológiák is megfelelő módon beépülhetnek a kutatási folyamatokba. Fontos, hogy ezeket a lehetőségeket hatékonyan használjuk ki, ugyanakkor alkalmazásuk a meghatározott keretek között, az elvárt szakmai és etikai normákkal összhangban, valamint a kutatói fejlődést támogatva történjen. A TDK-n túlmutató tevékenységek megvalósítása hozzájárult a hallgatók tudományos láthatóságának növeléséhez, valamint ahhoz, hogy magabiztosabban kapcsolódjanak be a tudományos közösség életébe. Összességében a projekt lehetőséget teremtett a hallgatói tudományos tevékenység szélesebb körű támogatására, és hozzájárult ahhoz, hogy a résztvevők a tudományos munkára ne kizárólag egyetemi kötelezettségként, hanem szakmai fejlődésük és jövőbeli lehetőségeik fontos részeként tekintsenek.
Nyitókép forrása: Tzido / depositphotos.com
