Izrael sokszínű arcát és a társadalmi együttélés valóságát mutatta be a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a Vallás és Társadalom Kutatóintézet (VTKI) és a Tett és Védelem Alapítvány (TEV). Ez alkalomból beszélgettünk Szalai Kálmánnal, a TEV elnökével a szervezet küldetéséről, jogi sikereiről és a dokumentumfilm üzenetéről.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpont Vallás és Társadalom Kutatóintézete filmvetítéssel egybekötött beszélgetést rendezett március 2-án az egyetem John Lukacs Társalgójában. A közönség Müller Dániel The Untold Stories of Israel című magyar–izraeli koprodukciós dokumentumfilmjét tekinthette meg. Az alkotásban Szalai Kálmán, a Tett és Védelem Alapítvány elnöke kalauzolja végig a nézőket Izraelben, ahol négy kisebbség – drúzok, arámi keresztények, szamaritánusok és beduinok – mindennapjait, személyes történeteit és nézeteit ismerhetjük meg közelről. A film a híradásokban gyakran előtérbe kerülő konfliktusok helyett az ország sokszínű társadalmi valóságát, a különböző kultúrák békés együttélését és a közös hazaszeretetet állítja középpontba, friss és árnyalt képet festve Izrael mindennapjairól.
Adósságtörlesztés és akadémiai küldetés
Ujházi Lóránd, a VTKI intézetvezetője a filmvetítést megelőző megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az intézmény vallással és biztonságpolitikával foglalkozó kutatásai már több mint 15 éves múltra tekintenek vissza. Az elmúlt évek tudományos munkáját több mint 200 publikáció fémjelezte, amelyek neves nemzetközi folyóiratokban láttak napvilágot. Az intézetvezető kifejtette, hogy a most induló, kifejezetten a magyarországi és a kelet-európai zsidóság történetére fókuszáló kutatási terület egyfajta „adósságtörlesztés”, amely egyszerre épít a hatalmas kulturális örökségre – olyan alakokra, mint Neumann János vagy Radnóti Miklós – és emlékezik a vészkorszak 600 000 magyar áldozatára. Ujházi Lóránd rávilágított arra is, hogy az intézetet az antiszemitizmus elleni küzdelem meghatározó tudományos központjává kívánják tenni, válaszul a nyugati egyetemeken tapasztalható aggasztó tendenciákra.
Dokumentumfilm mint „ellen-narratíva”
Szalai Kálmán a beszélgetésünk során kifejtette, hogy a film elkészítésének igényét a 2023. október 7-i terrortámadást követő nemzetközi események hívták életre. Elmondta, hogy bár a világ eleinte együttérző volt, amint Izrael szuverén államként a túszok kiszabadítása és a terror elleni fellépés mellett döntött, „nemtelen és valótlan” támadások érték, egyebek mellett apartheid-váddal illették az országot. Az elnök hangsúlyozta, hogy a filmmel olyan „ellen-narratívát” kívántak nyújtani, amely ellenőrizhető információkkal ellensúlyozza a médiában tapasztalható Izrael-gyűlöletet.
Hatékony fellépés tudományos alapokon
Kérdésünkre válaszolva az elnök részletesen ismertette a Tett és Védelem Alapítvány hátterét, amely 2012-ben Köves Slomó vezető rabbi kezdeményezésére jött létre azzal a céllal, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelemben egy új, hatékony alternatívát kínáljon. Kiemelte, hogy a szervezet kuratóriuma a zsidó közösség teljes sokszínűségét lefedi: a Mazsihisz, az EMIH és az ortodoxia mellett a reformközösség és civil közéleti személyiségek is részt vesznek a munkában. Tevékenységük három alapvető eleme az oktatás, a tudományos kutatás-monitoring és a jogi fellépés. Szalai Kálmán rámutatott, hogy nem érzületekre, hanem tudományos módszertannal megalapozott adatokra támaszkodnak; évente végeznek reprezentatív kutatást a magyar társadalmi előítéletességről, 2022-ben pedig egyedülálló módon 16 európai országban is vizsgálták a zsidósággal és Izraellel kapcsolatos attitűdöket.
Magyarország a biztonsági bástya
A jogi területen elért eredmények kapcsán Szalai Kálmán kifejtette, hogy az elmúlt 13 évben az alapítvány fontos partnere volt a kormánynak, például az Alaptörvény negyedik módosításának kidolgozásában. Ennek köszönhetően a „közösségek méltóságának védelme alapjoggá vált”, a polgári törvénykönyvben pedig megjelent a sérelemdíj intézménye, amely lehetővé teszi a perlést nyilvános sérelem esetén. Az elnök hangsúlyozta, hogy a kormányzati zéró tolerancia és a migráció korlátozása miatt „Magyarország Európa legbiztonságosabb országa lett a zsidóság számára”, ahol a legkevesebb antiszemita gyűlöletcselekmény történik. Kiemelte, hogy nálunk nem vonulhatnak az utcákon zsidók elleni népirtásra felszólító tömegek és tilosak a „From the river to the sea” típusú uszító kijelentések is.
Stratégiai partnerség a jövőért
A jövőbeli tervekről Szalai Kálmán elmondta, hogy az NKE-vel való együttműködésük régre nyúlik vissza, korábban már közreműködtek rendvédelmi hallgatóknak szánt etnoszociográfiai kiadvány szerkesztésében is. A partnerség a jövőben is két pilléren, az akadémiai publikációkon és a társadalmi érzékenyítésen nyugszik majd. Szalai Kálmán szerint a konkrét együttműködés „közös konferenciákban, szakmai anyagok kidolgozásában és a vallásközi párbeszéd előmozdításában” nyilvánul meg. Az elnök véleménye szerint az ismeretek átadása a leghatékonyabb eszköz a tudatlanságból eredő ellenszenv csökkentésére, és kiemelten fontos, hogy a leendő állami tisztviselők megfelelő tudással felvértezve kerüljenek ki az egyetemről.
Nyitókép forrása: kursatunsal / depositphotos.com
