Az Országos Rendőr-főkapitányság megrendelésére és szakmai igényeire válaszul idén első alkalommal indult el a forenzikus gyermekvédelmi szaktanácsadó szakirányú továbbképzési szak, amelynek első 23 végzős hallgatója február elején vehették diplomájukat. A képzés az ORFK-OGYSZ-NKE RTK együttműködésében jött létre. A szakért a Rendészeti Magatartástudományi és Kriminálpszichológia Tanszék a felelős. A tanszék vezetőjét, a szak felelősét, Hegedűs Judit egyetemi docenst kérdeztük.
Hol hirdették meg a képzést, és hányan jelentkeztek?
A képzést célzott, szakmai csatornákon hirdettük meg. A tájékoztatás elsősorban szakmai hálózatokon, partnerintézményeken és személyes szakmai kapcsolatokon keresztül zajlott, különös tekintettel a gyermekvédelemben, rendészetben, igazságszolgáltatásban és segítő szakmákban dolgozó szakemberek elérésére. A jelentkezők száma meghaladta a felvehető keretszámot, ezért a felvétel személyes elbeszélgetéshez kötött, többlépcsős kiválasztási folyamatban történt. Idén 25 főt vettünk fel a 40 jelentkezőből.
Miképpen zajlott a képzés, milyen tantárgyakat tanultak a hallgatók?
A képzés szakirányú továbbképzésként, moduláris felépítésben, erősen interdiszciplináris szemlélettel valósult meg. A tananyag a gyermekvédelmi, pedagógiai, pszichológiai, kriminológiai és jogi megközelítéseket integrálta, külön hangsúlyt helyezve a hatósági és intézményi gyakorlatokra. A főbb tantárgyi és tematikus elemek a büntetőjogi és büntetőeljárásjogi alapok a bántalmazott gyermekek kapcsán; a gyermekbántalmazás és elhanyagolás felismerése; a fejlődéslélektani és traumatudatos megközelítések; a gyermekáldozatok viktimológiája; a kriminalisztikai alapkérdések; a hatósági eljárások gyermekekkel (kihallgatás, meghallgatás, jelzőrendszer); a kommunikáció sértett és tanú gyermekekkel; az intézményközi együttműködés (gyermekvédelem – rendészet – igazságszolgáltatás), valamint az etikai dilemmák és szakmai határkérdések.
Volt-e gyakorlati része a képzésnek?
Igen, a képzés egyik meghatározó eleme a gyakorlati fókusz volt. A hallgatók esetelemzéseken, szituációs és szerepjátékos gyakorlatokon, strukturált reflexiós feldolgozásokon, valós szakmai dilemmák elemzésén keresztül dolgoztak. A képzés végén pedig volt egy kéthetes intenzív gyakorlati képzés, ahol helyzetgyakorlatok segítségével sajátították el a kihallgatás főbb lépéseit.
Hogy látja, melyek a legfontosabb tapasztalatok?
Az eddigi tapasztalatok alapján a forenzikus gyermekvédelmi szaktanácsadó képzés legnagyobb értéke abban ragadható meg, hogy valódi szakmai integrációt valósított meg: az elméleti tudás nem önálló blokkokként, hanem a mindennapi intézményi és hatósági gyakorlat problémáira reflektálva jelent meg. Különösen hasznosnak bizonyult az interdiszciplináris megközelítés, amely lehetőséget adott arra, hogy a hallgatók saját szakmai szerepüket – gyermekvédelem, rendészet, igazságszolgáltatás, segítő szakmák – tágabb rendszerben, egymás nézőpontjait megértve gondolják újra. A traumatudatos, gyermekközpontú szemlélet következetes érvényesítése több résztvevő visszajelzése szerint szemléletváltást indított el, nemcsak a kommunikációs gyakorlatban, hanem a kihallgatásii helyzetek értelmezésében is.
Mi bizonyult különösen hasznosnak?
Kiemelten jól működtek a gyakorlatorientált elemek: az esetalapú feldolgozások, a szituációs és szerepjátékos gyakorlatok, valamint a strukturált reflexiós alkalmak. A konkrét kihallgatási protokoll elsajátítása mellett a komplex helyzetekben való gondolkodást, a szakmai határok felismerését és a felelősségi kérdések tudatosítását is fontosnak tartottuk. A hallgatók számára különösen értékes volt az a biztonságos szakmai tér, amelyben megjelenhettek bizonytalanságok, dilemmák és eltérő intézményi logikák anélkül, hogy ezek megkérdőjelezték volna a szakmai kompetenciát.
Van-e olyan elem, amelynek kapcsán változtatást terveznek?
Igen. A jövőben indokoltnak látjuk a gyakorlati órák további bővítését, különösen az intézményközi együttműködést modellező helyzetek és a hatósági kommunikáció területén. Emellett szükséges egyes kulcstémák – például fogyatékossággal érintett személyekkel való kommunikáció – időkeretének növelése, hogy ezek még mélyebb feldolgozására nyíljanak lehetőségek. Összességében a képzés beváltotta a hozzá fűzött szakmai várakozásokat, miközben egyértelműen kirajzolta azokat a pontokat is, ahol a program továbbfejleszthető és még inkább a komplex forenzikus gyermekvédelmi gyakorlat igényeihez igazítható. Hosszú távú célunk, hogy a bántalmazott gyermekeken túl az elkövető gyermekekre is fókuszáljunk, illetve a bűntetőeljárás mellett az egyéb gyermekvédelmi eljárásokat is segítsük képzésünkkel.
Milyenek voltak a visszajelzések?
A hallgatói visszajelzések összességében egyértelműen pozitívak voltak, mind tartalmi, mind módszertani szempontból. A résztvevők visszatérően hangsúlyozták, hogy a képzés hiánypótló jellegű, mivel olyan komplex, interdiszciplináris tudást és szemléletet adott át, amelyre a mindennapi gyermekvédelmi, hatósági és segítői gyakorlatban korábban kevés strukturált képzési lehetőség állt rendelkezésre. Különösen értékelték, hogy a képzés nem egyetlen szakmai nézőpontot képviselt, hanem teret adott az eltérő intézményi logikák megértésének és összehangolásának. A visszajelzésekben hangsúlyosan megjelent a gyakorlati hasznosíthatóság: a hallgatók szerint a megszerzett tudás és szemlélet azonnal alkalmazható volt saját munkakörnyezetükben, különösen a gyermekekkel folytatott kommunikáció, az esetértékelés és az intézményközi együttműködés területén. Többen kiemelték, hogy a képzés hatására tudatosabban kezelik a szakmai szerephatárokat, valamint magabiztosabban és reflektáltabban hoznak döntéseket komplex, érzelmileg terhelt helyzetekben. Fontos visszajelzési elem volt továbbá a képzés légköre és oktatói kultúrája. A résztvevők nagyra értékelték a biztonságos, támogató szakmai környezetet, amelyben megoszthatták dilemmáikat, kérdéseiket és akár korábbi bizonytalanságaikat is. Több hallgató jelezte, hogy a képzés nemcsak szakmai tudásukat, hanem szakmai önreflexiójukat és identitásukat is erősítette. Összességében a visszajelzések azt támasztják alá, hogy a program szakmailag hiteles, releváns és hosszabb távon is beépülő hatással bír a résztvevők gyakorlatára.
Mikor indul a következő évfolyam, és hogyan lehet jelentkezni?
Terveink szerint minden évben keresztféléves képzéssel szeretnénk elindítani a képzést. A jelentkezésről a kari honlapon lehet tájékozódni. A felvételi eljárás módja egyrészt egy motivációs levél készítése, másrészt pedig személyes felvételi beszélgetés.
